A cserkészmozgalom újjáélesztése

hossz: 00:44:00

Tárgy: Egyházak, Kultúra, Hétköznapi szocializmus

Interjú rövid leírása: 0:00 családi háttér, gyerekkor, szlovák származású család sarja, két nagybátyja volt pap 3:31 középiskolába már a bencésekhez járt Győrbe, volt úttörő, örsvezető csak azért nem lehetett, mert ideológiailag nem volt megbízható 5:32 a cserkészet részben az úttörőmozgalom alatt működött, vagy ún. „katakomba-cserkészet” formájában, ahol más foglalkozás (énekkar, egyesület stb.) örve alatt ment tovább, de ez nem volt veszélytelen, többeket bebörtönöztek miatta 9:52 személyesen megtapasztalta azt, hogy hogyan figyelnek meg embereket 12:01 az érettségi után jelentkezett az egyházmegyében papnak, ezért elvitték másfél évre katonának, Lentiben volt katona, a teológusokat a büntetett előéletűekkel tették össze 13:11 a papnevelő intézet ideje nagyon kötött volt, mesél a különböző tárgyakról, a telefonokat lehallgatták, a leveleket elolvasták, és besúgók is voltak közöttük 15:46 1959-60-ban volt egy papi békemozgalom, amire kirendelték a kispapokat, de nem akartak kimenni, ezért a szemináriumot megtizedelték, de akkor, amikor ő 1983-ban bekerült a szemináriumba, akkor nem voltak már ilyen alkalmak 19:08 1988-ban szentelik föl Szegeden, két évig Rómában tanult tovább, ezt követően Békéscsaba, majd Szeged következett, a rendszerváltás után a papok párt vezetői nem lehettek, párttagok igen, de ő nem élt ezzel a lehetőséggel 21:58 a római tanulmányi évekről mesél 26:50 mesél a cserkészet történetéről, és jelenlegi helyzetéről, összehasonlítja a korabeli úttörő-, és cserkészmozgalmat 35:44 a külföldi dzsemborikra egy idő után nem jutottak el a magyarok, vagy csak nagyon nehezen 37:06 a rendszerváltozás után az első áldozás előtt már csak nem három hét volt az előkészítő, az elmúlt rendszer egyik pozitívuma a katonaságvolt, olyan szempontból, hogy ott személyesen megtapasztalhatta az ökumenét 40:47 az elmúlt rendszert feldolgozni egyfelől személyesen, másfelől intézményesen kell

Említett időszakok, témák:
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.1. A Kádár-korszak válságjelenségeiről
8.2. A rendszerváltozást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
8.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
8.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
8.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
8.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
9. A rendszerváltozás és az azóta eltelt időszak
9.1. A rendszerváltozás közvetlen és közvetett hatásairól
9.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról

Interjúalany: Laurinyecz Mihály, 1963, Kondoros

Interjúalany foglalkozása: római katolikus plébános (Egyház)

Felvétel időpontja: 2010. November 9.

Felvétel helyszíne: Szeged

Feldolgozásban résztvevő személyek: Kun Zsuzsanna, Muhari Petra, Nagy Bernadett - tanulók Halász Ervin - tanár Mészáros Imre - oktatástechnikus

Feltöltötte: halasze

Interjút készítő iskola: Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola