A félelem végigkísérte az életemet

hossz: 00:39:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Internálás, ’50-es évek

Interjú rövid leírása: Az interjúalany beszél családjáról, arról, hogyan kerültek jugoszláv fennhatóság alá Trianon után, majd a háború után sváb származásuk miatt hogyan vették el tulajdonukat, hogyan lettek "titóisták", és hogyan telepítették ki őket (0:18). Szól arról, hogy ki írta alá a kitelepítésüket, és hogyan kért bocsánatot édesanyjától a halálos ágyán (2:02). Elbeszéli elvitelüket, azt, hogyan csempészték ki őket az ávósok a faluból, és azt, hogyan dobták le a babakocsit az utolsó pillanatban (2:50). Szól arról, hogyan érkeztek meg, vették el a tulajdonukat, kobozták el az élelmüket (5:42). Szól a férfiak munkájáról, és arról, hogy őt a nővérére bízták, amíg az édesanyja mosott, valamint arról, hogy a dédapja egy éven belül meghalt (10:00). Szük arról, hogy a Borzas-tanyát megszüntették a szovjet laktanya közelsége miatt, és egy másik helyre vitték, ahol szól a beszervezési kísérletekről, a tisztálkodásról és a gombaszedésről (11:50). Szól arról, hogy egyszer haza akarták küldeni a tíz év alatti gyerekeket, de neki nem volt hová mennie, és édesanyja sem engedte volna (14:40). Szól arról, hogy kik voltak még a táborban, pontosan hányan születtek és haltak meg (17:25). Szól a betegségekről, a rovarokról, az élelemről, és arról, hogy miként ruházkodtak (20:00). Szól ott született és ott elhunyt unokatestvéréről, és az orvosi ellátás hiányáról (22:00). Arról is beszél, hogy a falu széthordta a vagyonukat, és csak egy ember volt, aki visszaadta. Szól hazaengedésükről és az azóta kísértő félelemről (25:48). Beszél arról, hogy hol éltek a visszatérés után, és arról, hogy a faluba csak 1957-ben költözhettek vissza (29:05). Beszél a diszkriminációról, arról, hogy a nővérét nem vették fel sehová, de őt az amnesztia után már alkalmazták (32:30). Végül arról szól, hogy kit hibáztat, és arról, hogy mindez hogy történhetett meg (33:40).

Említett időszakok, témák:
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.2. A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
4.3. A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
4.4. A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
4.5. Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
4.6. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
4.7. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
4.8. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
4.9. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
4.10. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
4.11. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
4.12. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
4.13. Politika és egyház viszonyáról
4.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól

Interjúalany: Hegyiné Schrem Erzsébet, 1948, Udvar

Interjúalany foglalkozása: titkárnő (Államigazgatás)

Felvétel időpontja: 2011. March 9.

Felvétel helyszíne: Kozármisleny

Feldolgozásban résztvevő személyek: Divják Dóra Sarek Gergő Dr. Sarudi Zoltánné

Feltöltötte: afg

Interjút készítő iskola: Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium