A KISZ? Az nem!

hossz: 00:44:00

Tárgy: Rendszerváltás, Mindennapi élet , Pártélet

Interjú rövid leírása: Az interjúalany beszél az 1970-es évek felgyorsult közösségi életéről, a Fiatal Művészek Klubjáról, valamint arról, hogyan tudott 1970-ben Franciaországba látogatni (0:30). Szól párizsi élményeiről, az 1968 miatt szigorúan viselkedő rendőrökről, valamint az ott tapasztalt nagy szabadságról (4:40). Beszél arról, hogy nem vették fel érettségi után, s egy ideig a Corvina Kiadóban dolgozott (8:55). Szól az egyetemi életről az ELTE bölcsészkar francia-orosz szakán, a kávéházi találkozókról, híres csoporttársakról (10:50), illetve egy KISZ-en belüli reformmozgalom bukásáról (12:00). Elmeséli, hogy egy barátnőjével este 11-kor sétált az Astorián, és mivel a barátnőjének nem volt igazolható munkája, bevitték a rendőrök. Végül édesapja tudta kihozni a rendőrségről, akinek Szocialista Hazáért kitüntetése is volt (14:00). Beszél a Fazekasban töltött gimnáziumi éveiről (21:40), majd arról, hogy édesapja milyen ellenzéki csoport tagja volt a két világháború között (26:05). Elmeséli, hogy az 1968-as prágai tavasz nyomán kezdett érdeklődni a politika iránt, majd végül Kenedi János számára fordított (27:25). Beszél arról, hogy Nagy Imrét bálványozta, ezért Kádár Jánosra személyes utálattal tekintett (31:05), pedig találkozott is vele, mikor a még nem elnök Mitterandnak tolmácsolt Budapesten (37:25). Szól zsidó származásáról, és arról, hogy nem sokszor találkozott antiszemitizmussal (38:35). Végül a rendszerváltásról szól, és arról, hogy részben megszüntette a kommunizmus egyformaságát és szürkeségét (40:35).

Említett időszakok, témák:
2. A második világháború időszaka (1941-1945)
2.2. A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.4. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
7.6. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
7.11. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.2. A rendszerváltozást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
8.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
8.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
8.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
8.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
9. A rendszerváltozás és az azóta eltelt időszak
9.1. A rendszerváltozás közvetlen és közvetett hatásairól
9.2. Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
9.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
9.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
9.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
9.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
9.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
9.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről

Interjúalany: Horváth Ágnes, 1949, Budapest

Interjúalany foglalkozása: tanár (Oktatás)

Felvétel időpontja: 2011. May 3.

Felvétel helyszíne: Budapest

Feldolgozásban résztvevő személyek: Fazekas Júlia Balatoni Fanni Anda "Csoncsi" Tamás Barta Géza

Feltöltötte: Közg-Poli

Interjút készítő iskola: Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola