A politika megbocsájthatatlan bűne

hossz: 00:38:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Internálás, ’50-es évek

Interjú rövid leírása: Az interjúalany 1939-ben született Gyöngyösmelléken (Baranya megye). 10 éves volt, amikor 1950-ben a családját sokakkal együtt a Hortobágyra telepítették, vagyonuk nagy részét elvették. Elmondja gyermekként hogyan élte meg az áttelepítést. (04:40) Rejetanyára, katonai barakkokba zsúfolták bele az embereket. A körülmények rendkívül rosszak voltak. Elmondja, milyen volt itt élni. (16:24) 1953-ban hagyhatta el a család a Hortobágyot, de nem mehettek vissza a szülőfaluba. Az interjúalany és testvére rokonokhoz került, majd budapesti mezőgazdasági technikumba. 1958-ban érettségizett, állatorvosira protekció hiányában és korábbi kitelepítése miatt nem vették fel. Végül Mohácsra került állategészségügyi felcsernek, majd VB titkár lett Sombereken 1961-ben. Itt ismerte meg feleségét. 1969-től tanácselnök lett egészen a rendszerváltásig. (22:50) A rendszerváltástól 2002-ig polgármester volt. Beszél családjáról, feleségéről, gyermekeiről, unokáiról. (24:12) Visszatér az áttelepítésre. Nem indokolták meg, hogy miért telepítik át a családot. Apjának voltak összetűzései, de nem volt sem kulák, sem osztályidegen. Beszél a rejetanyai életről. Névsort készített az ott élőkről, ezt felhasználták egy könyvben is. Igyekezett elfelejteni a rejetanyai emlékeket, a családban sem beszéltek sokat róla. (31:30) Beszél arról, hogy Somberek térségében milyenek az etnikai viszonyok. Svábok, székelyek és felvidéki magyarok élnek itt többségben. Jól együtt tudott működni a nemzetiségekkel, ennek köszönhető, hogy a rendszerváltás után is folyamatosan megválasztották polgármesterré. (32:50) Elítéli a Rákosi- és a Kádár-korszak politikáját, amely rengeteg embert tett tönkre. (34:32) Beszél a TSZ-ekről. (35:58) Legrosszabbul az érintette, hogy az egész családot ártatlanul hurcolták meg. A rendszerváltás után kaptak némi kárpótlást. (38:50)

Említett időszakok, témák:
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.1. A földosztás, majd az államosítások következményeiről
4.2. A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
4.3. A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
4.4. A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
4.5. Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
4.6. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
4.7. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
4.8. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
4.9. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
4.10. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
4.11. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
4.12. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.2. A rendszerváltozást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
8.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
8.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
8.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
8.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
8.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
9. A rendszerváltozás és az azóta eltelt időszak
9.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
9.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
9.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
9.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
9.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
4.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
9.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről

Interjúalany: Dombai Gyula, 1939, Gyöngyösmellék

Interjúalany foglalkozása: állatorvosi technikus (Mezőgazdaság)

Felvétel időpontja: 2011. March 25.

Felvétel helyszíne: Somberek

Feldolgozásban résztvevő személyek: Bakocs Marcell Láng István Guzsvány Éva

Feltöltötte: afg

Interjút készítő iskola: Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium