A "tsz-világ" – a kollektivizálástól a feloszlatásig

hossz: 00:45:00

Tárgy: Beszolgáltatás, Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet

Interjú rövid leírása: 0:00 családi háttér, parasztszülők gyermeke volt, az 50-es években elvették a cséplőgépüket, és a traktorukat 2:46 a gépeik elvétele után kiköltöztek tanyára, ott pedig tanyasi iskolába járt 5:47 mesél szülei háborús élményeiről, majd a szülei iskoláiról 7:09 ismét az iskoláiról beszél, nem tanulhatott tovább akárhol, ugyanis a szülei kuláknak voltak bélyegezni 9:43 elhelyezkedik egy TSZ-nél, de eleinte kikötötték, hogy nem tanulhat mellette, később azonban ezt a korlátozást eltörölték, és ekkor ment levelezőn főiskolára 10:43 ők tanyán élték meg az ötvenes éveket, nekik a beadások jelentettek nagy problémát, de 1956 nem jelentett nagy változást az életükben 13:55 1956 után normalizálódott a helyzet, elmúlt az aszály, és nem voltak többet beszolgáltatások sem, az élet pedig egyre kiszámíthatóbb lett 15:52 a TSZ-ben ő volt a termelésirányító, vagy ahogy akkoriban mondták, a fő-mezőgazdász, odahaza pedig háztájizott mellette; a TSZ legfontosabb termékeiről beszél 17:18 az ötvenes években nem hozzáértő emberek erőltettek a térségre különböző termékeket, így a gyapotot, ami nem élt meg Magyarországon, a térség jellemző mezőgazdaság a 60-as, 70-es években alakult ki 19:42 felidézi a korabeli szórakozási lehetőségeket 20:46 Kiskunmajsán két nagy termelőszövetkezet volt, mesél a TSZ-szervezésekről, és a TSZ-ek felépítéséről 25:12 a termelőszövetkezeteket három típusra osztották, az egyes típus esetén mindenki ott dolgozott, míg a hármas típus esetén a gazdák bekerültek a TSZ tulajdoni lapjára, és mindenki saját maga végezte a termelést 28:54 a szövetkezetek később számos mellékággal foglalkoztak, ezekről beszél 32:59 a TSZ és a város közötti kapcsolatok nagyon jók voltak a közös fejlesztések miatt 35:24 a rendszerváltás után a TSZ válságba jutott, és lassú hanyatlás kezdődött, az állami támogatás elmaradt, és a foglalkoztatott emberek munkanélküliek lettek 38:07 a rendszerváltás kapcsán az egyik gond a sok munkanélküli 40:25 a termelőszövetkezet kapcsán működtettek számos klubot, egyesületet, pl. természetbarát klubot 41:45 mesél a rendszerváltozás után megalakított magánvállalkozásáról

Említett időszakok, témák:
2. A második világháború időszaka (1941-1945)
2.1. Magyarország német és szovjet megszállásáról
2.7. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
2.8. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
2.9. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
2.11. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
3. Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
3.4. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
3.5. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.1. A földosztás, majd az államosítások következményeiről
4.5. Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
4.9. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
6. Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
6.4. A forradalom napjainak eseményeiről
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.5. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
7.6. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
7.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
7.8. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
7.11. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.1. A Kádár-korszak válságjelenségeiről
8.2. A rendszerváltozást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
8.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
8.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
8.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
9. A rendszerváltozás és az azóta eltelt időszak
9.1. A rendszerváltozás közvetlen és közvetett hatásairól
9.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
9.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
9.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
9.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
9.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
9.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről

Interjúalany: Ábrahám Fúrús András, 1940, Kiskunmajsa

Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas mezőgazdasági vállalkozó (Mezőgazdaság)

Felvétel időpontja: 2011. March 29.

Felvétel helyszíne: Kiskunmajsa

Feldolgozásban résztvevő személyek: Nyerges Benjamin, Toldi Levente

Feltöltötte: toldi.levente

Interjút készítő iskola: Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium