Az úttörőavatás másik vasárnap lesz

hossz: 00:47:00

Tárgy: Egyházak

Interjú rövid leírása: A katolikus pap interjúalany 1946-ban született Szegeden késői gyermekként. A család sokat szenvedett. Édesapja zsidó volt, a családja nagy részét koncentrációs táborban pusztították el. A szülők próbáltak mindent megadni gyermeküknek. (01:28) 1952-ben a család festékboltját államosították, osztályidegennek nyilvánították őket. A családfő nem kapott állást, az anya dobozgyári fizetéséből éltek. (03:00) Édesapja több társával megalapította a Zsidó Szeretetotthont. Az interjúalany gyermekkorának nagy része itt telt. Sok bölcs idős emberrel ismerkedett meg. (04:50) Az interjúalany származása ellenére keresztény katolikus nevelést kapott, 6 és fél éves korában volt elsőáldozó. Katolikus lelkiatyái rendkívül képzett tudós oktatók voltak, akik korábban a jezsuita rend tagjai voltak, de a szerzetesrend feloszlatása után plébániára helyezték őket. (06:44) Beszél arról, hogyan próbálták ellehetetleníteni a katolikus egyházat, melyik püspökök voltak börtönben, kik működhettek szabadon. A zavaros idők miatt már 10 évesen bérmálékozhatott. Ekkor már tudta, hogy pap lesz. Elmondja, hogy a békepapok miatt az egyházon belül is nagy volt a zavar, megosztottság. A Szegedre helyezett tudós papoknak azonban sikerült felvirágoztatni a vallási életet. Az állambiztonsági szervek folyamatosan zaklatták a papokat a '60-as évek elejéig, évente többször napokra, hetekre be is zárták őket. (14:46) Kecskemétre ment tanulni, nagyon jó tanárai voltak. Tapasztalta, hogyan függ össze a tudomány a mély vallásossággal. (21:40) Beszél II. János Pál pápa szellemiségéről, az egyházon belüli változásokról, amelyek lelkileg és szervezésben is pozitívan hatottak. (24:02) Szemináriumra járt már, amikor behívták Pécsre sorkatonai szolgálatra. A tisztek folyamatosan kérdezgették és próbálták "kitéríteni hitéből", miután ez nem sikerült egy hónap múlva leszerelték és visszaküldték a teológiára. (27:04) Kispapként a rendőrség is többször kihallgatta, vallásáról, papi hivatásáról, paptársairól kérdezgették, de nem tudtak semmilyen terhelő bizonyítékot kiszedni belőle, nem lett besúgó. (32:48) Mivel nem volt hajlandó a kooperációra, ki akarták rúgatni a szemináriumból, illegális pasztorációt akartak ráfogni. A szeged-csanádi püspök azonban megvédte a támadásoktól. (35:44) Győrből érkezett a szegedi szemináriumba öt beépített kispap, akik folyamatosan jelentettek, így már itt is megváltozott a légkör. (37:02) Beszél papi szolgálatáról. Káplánként egy békepap alá került Endrődre, ahol az iskolaigazgató fenyegetésekkel távol tartotta a diákokat és a tanárokat a templomtól. Az interjúalanynak sikerült kölcsönös tiszteletet kialakítani az igazgatóval, így javultak a körülmények is. Mivel 56 elsőáldozót sikerült összeszedni, az Állami Egyházügyi Hivatal is vizsgálódni kezdett illegális hitoktatás miatt, de nem tudtak rábizonyítani semmit. (43:50) Papi szolgálata alatt mindig olyan helyekre került, ahol erős volt a békepapi mozgalom, de a harc helyetti párbeszéddel sok mindent elért. (47:50)

Említett időszakok, témák:
2. A második világháború időszaka (1941-1945)
2.2. A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
2.7. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
3. Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
3.4. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
3.5. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.8. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
4.9. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
4.13. Politika és egyház viszonyáról
5. Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
5.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.6. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
7.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
7.8. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
7.9. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
8.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
8.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól

Interjúalany: Kardos Mihály, 1946, Szeged

Interjúalany foglalkozása: Egyház

Felvétel időpontja: 2011. May 19.

Felvétel helyszíne: Szeged

Feldolgozásban résztvevő személyek: Pintyi Sándor, Pintyi Zoltán

Feltöltötte: szaszi

Interjút készítő iskola: Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium