Baksa László lakatos és helytörténész

hossz: 00:31:00

Tárgy: Mindennapi élet , Ipar, Kultúra

Interjú rövid leírása: Az interjúalany 1939-ben született Kókán (Pest megye). Gyermekkora is főként ide kötődik. Apja 1943-ban elhunyt. A II. világháború alatt a front gyorsan átvonult a falun. Az első szovjet katonák még tisztelettudóak voltak és fizettek az ételért, a később jövők (általában részegen) már mindent követeltek, elvettek, főleg karórákat kerestek. De 3 hét után már az utóvédek is elhagyták a falut. (40:18) A front átvonulása után még rosszabbak lettek a körülmények. A nagyszülőknek kocsmájuk volt, minden borukat elvették, a nagyapát rendőri felügyelet alá vették. Ez annyira megviselte, hogy agyvérzést kapott és 1948-ban ennek következtében hunyt el. (06:20) Iskoláit Kókán kezdte, majd Budapestre került iparos tanulónak. Itt élte át az 1956-os eseményeket. Ezekben nem tudott részt venni, mivel a tanárok szigorúan az iskolában tartották a diákokat. (07:22) A forradalom után újraindult a tanítás, hajólakatosnak kezdett tanulni. A hajógyárban döbbent rá, hogy ez nem olyan, mint a hagyományos kovácsmunka. Kitűnő tanuló volt, ezért átkerülhetett egy kiváló gépgyárba. Itt tanulta meg a szakma fortélyait, történelmét. (13:32) A mozdonyok érdekelték a legjobban, sikerült személyes jó kapcsolatba kerülnie szakértőkkel. (15:24) 1960-ban megnősült, 1962-ben született első lánya, 1966-ig élt Budapesten. Jól éltek, de családi haláleset miatt Gyömrőre költöztek. Beszél a falu történetéről, a paraszti hagyományokról. Ezek annyira érdekelték, hogy elkezdett helytörténettel foglalkozni. 1980-tól 1993-ig a helytörténeti kör titkára volt. A kör folyamatosan összegyűjtötte a forrásokat és 2000-ben összegző könyvet adtak ki ezekről. (21:50) Elmondja, hogy szükség lenne a fiatalokra a helytörténeti körben. Nem csupán a kutatások érdekessége és hasznossága miatt, hanem azért is, mert a szervezet összekovácsolja a közösséget. Fontos lenne, hogy a hagyományokat, népviseletet, családfákat, történeti földrajzot az iskolában is oktassák. Részletesen beszél Gyömrő helytörténetéről. (31:18)

Említett időszakok, témák:
5. Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
5.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
6. Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
6.4. A forradalom napjainak eseményeiről
6.11. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről

Interjúalany: Baksa László, 1939, Kóka

Interjúalany foglalkozása: lakatos szakmunkás, nyugdijas (Ipar)

Felvétel időpontja: 2010. October 20.

Felvétel helyszíne: Gyömrő

Feldolgozásban résztvevő személyek: Győrfi Nikolett -riporter Utómunkálatok: Kis Gábor Márió Gábor Éva Mária

Feltöltötte: forgacsattila

Interjút készítő iskola: Teleki László Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola