Börtönbe került hitéért

hossz: 00:41:27

Tárgy: Egyházak

Interjú rövid leírása: Héjja Ferenc hatgyermekes nazarénus családban nevelkedett. Apja különböző kereskedelmi vállalkozások után hatalmi nyomásra kénytelen volt belépni a téeszbe. 1960-ban Héjja Ferenc ipari tanulóként Budapestre került, majd tanulmányai végeztével Kiskunfélegyházára vonult be katonai szolgálatra. Hite miatt nem vállalta a fegyveres szolgálatot, ezért négy évre bebörtönözték. Börtönéveit kocsiként a baracskai börtönben töltötte. 1969-ben szabadult, s a nazarénus gyülekezetbe tért vissza. Saját csodálatos gyógyulása, és egyéb karizmatikus megtapasztalásai miatt azonban kizárták a nazarénus közösségből, s nem sokkal később a Hit Gyülekezetéhez csatlakozott. 0:15--hogyan talált rá nagyapja a nazarénus hitre, milyen megpróbáltatások érték őket a Rákosi-rendszerben; 3:3--hogyan kerültek fel Budapestre, hol tanult tovább; 4:31--hogyan tért meg; 5:34--milyen nehézségei voltak a hite miatt a hadseregnél, hogyan került fogdába; 8:38--hogyan került Baracskára; 10:20--miben hisznek a nazarénusok, mi jellemzi a közösségüket; 13:49--csodálatos gyógyulásának története és hogyan zárták ki emiatt az gyülekezetéből, majd hogyan talált úgy gyülekezetet; 21:20--hogyan reagált a környezete a hitbeli megújulására; 23:40--mit jelent számára a vallásszabadság fogalma; 25:54--miben korlátozza őket a rendszer a vallásgyakorlásuk során; 27:39--mit jelent számára a rendszerváltás, milyenek voltak börtönévei

Említett időszakok, témák:
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.8. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
4.9. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
4.13. Politika és egyház viszonyáról
5. Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
5.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
5.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
5.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.6. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
7.8. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
7.9. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
7.11. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
8.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
8.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
8.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
9. A rendszerváltozás és az azóta eltelt időszak
4.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
9.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről

Interjúalany: Héjja Ferenc, 1945, Békéssámson

Interjúalany foglalkozása: Ipar

Felvétel időpontja: 2011. January 9.

Felvétel helyszíne: Budapest

Feldolgozásban résztvevő személyek: Kulcsár Árpád, Seregi Károly,Schweigert Patrik, Molnár Kristóf, Opauszki Máté

Feltöltötte: bornemisza

Interjút készítő iskola: Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény