Budapesti egyetemista '56-ban

hossz: 00:42:00

Tárgy: 1956, Államvédelem, állambiztonság

Interjú rövid leírása: Az interjúalany 1932-ben született Kisújszálláson. A Műegyetemen tanult az 1956-os forradalom alatt. Beszél az egyetemi életről, a diákokról. (05:26) Részletesen beszél a forradalmi eseményekről, az általa látott harcokról. (11:24) Az interjúalany nem harcolt, mivel megfenyegették, hogy kirúgják az egyetemről, állásából. (13:24) A víz-, áram- és gázszolgáltatót kivéve mindenhol sztrájkok kezdődtek, békés tüntetések voltak. (14:30) Beszél az oroszok támadása utáni védelmi harcokról. A tankok ellen gyakorlatilag nem volt fegyverük a forradalmároknak. (16:54) November 4-ig az orosz tankok nem lőttek, utána azonban elkezdődtek a komoly harcok. A tankokat Molotov-koktélokkal próbálták harcképtelenné tenni. (20:26) Az interjúalany fényképeket készített a forradalomról. (22:12) A szabadságharc leverése után orosz egyenruhába öltözött magyarok szedték össze az általuk résztvevőnek vélt embereket. Ekkor már fényképezni sem lehetett. (24:08) Beszél a letartóztatásokról, megtorlásokról. (25:40) Egy kitűzött kokárda miatt az interjúalanyt nem vették vissza az egyetemre, dolgoznia kellett. (26:50) Beszél a megtorlásokat levezénylő és a korábban a Szovjetunióba menekülő kommunistákról. (29:20) Elmondja Kádár hatalomátvételének menetét, az "ellenforradalom" kifejezés köztudatba ültetését, a Kádár-korszak mindennapjait. (32:28) A forradalom alatt sokat vártak a "Nyugattól". A magánemberek segítettek, élelmiszert, segélyeket hoztak, küldtek. (36:02) Látta, ahogy Puskás és több más válogatott futballista elhagyta az országot. (36:30) Beszél 1956 előtti munkájáról. (39:26) Több ismerőse, munkatársa, diáktársa halt hősi halált a forradalom alatt. A győzelemben nem bízott, mert tisztában volt a Szovjetunió katonai erejével és tudott arról, hogy valójában a Vörös Hadsereg nem kezdte meg a kivonulását Magyarországról. (42:26)

Említett időszakok, témák:
6. Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
6.1. A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
6.2. A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
6.4. A forradalom napjainak eseményeiről
6.5. A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
6.6. A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
6.8. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
6.9. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
6.10. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
6.11. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
6.12. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
6.13. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
6.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.1. A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
7.3. A kivándorlásról („disszidálásról”)

Interjúalany: Vatai István, 1932, Kisújszállás

Interjúalany foglalkozása: raktáros (Ipar)

Felvétel időpontja: 2011. February 28.

Felvétel helyszíne: Debrecen

Feldolgozásban résztvevő személyek: Lakatos László Veres László

Feltöltötte: bodiszoltan

Interjút készítő iskola: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM