Csillaghullást akarunk

hossz: 00:45:00

Tárgy: ’50-es évek, Hétköznapi szocializmus, 1956

Interjú rövid leírása: Az interjúalany beszél családjáról, és arról, hogyan költöztek Pécsre, mikor az ottani régészeti múzeum vezetője lett édesapja (0:26). Szól arról, hogy milyen volt az iskolák államosítása, a francia felcserélése oroszra, a cserkészeté úttörőmozgalomra (1:30), majd arról, hogy milyen kárkoat okozott a gyógyítórendek feloszlatása vagy a gyárak államosítása (4:32). Mesél az egyetemi életről, arról, hogy egy ismerősüket kizárták az egyetemről, mert egy pappal levelezett (7:00). Szól arról, hogyan kezdődött az 1956-os forradalom Pécsett, miként nyitották meg a Diákparlamentet, a harmadévesek memorandumáról, pontjairól, például az urán magyar kézben tartásáról, Kossuth-címerről, Rákosiék bíróság elé állításáról (10:20). Szól a következő napok eseményeiről, a tüntetésekről, arról, hogy az egyetemisták lementek vidékre, hogy tájékoztassák az ottaniakat, valamint arról, hogy a szülei elállították a vekkerét, hogy ő ne menjen és ne keveredhessen bajba (17:28). Szól a Széchenyi téri tüntetésről, a vörös csillagok leveréséről, és arról, hogy egyetemi küldött volt egy pécsi fiú temetésén (22:10). Beszél a forradalom leveréséről (24:48), majd a mecseki láthatatlanokról, akik közül egyet személyesen is ismert, aki végül Jugoszláviába menekült. Az ávosok még mentősnek is beöltöztek, hogy a sebesülteket lelövöldözzék (25:50). Szól férje letartóztatásáról, 15 évre ítéléséről, majd arról, hogy 1962-ben egyik nap mégis ő nyitott neki ajtót, mert egyéni amnesztiát kapott. Utána gyorsan esküvőt tartottak, az anyakönyvvezető először gyanakodott, hogy a feleség orvos, a férj pedig műtős (30:10). Szól arról, hogy első gyermekük születése körül megpróbálták visszavetetni férjét az egyetemre. Ezügyben terhesen végig kellett látogatnia az egész egyetemi és minisztériumi nomenklatúrát, míg végül Aczél György személyesen intézte el (35:55). Végül Komlón, majd Kecskeméten való letelepedésükről beszél (42:38).

Említett időszakok, témák:
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.1. A földosztás, majd az államosítások következményeiről
4.2. A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
4.3. A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
4.4. A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
4.5. Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
4.6. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
4.7. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
4.8. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
4.9. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
4.10. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
4.11. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
4.12. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
4.13. Politika és egyház viszonyáról
5. Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
5.2. A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
5.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
5.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
5.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
5.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
5.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
5.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
5.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
5.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
6. Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
6.1. A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
6.2. A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
6.3. A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
6.4. A forradalom napjainak eseményeiről
6.5. A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
6.6. A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
6.7. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
6.8. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
6.9. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
6.10. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
6.11. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
6.12. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
6.13. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
6.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.1. A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
7.2. A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
7.3. A kivándorlásról („disszidálásról”)
7.4. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
7.5. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
7.6. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
7.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
7.8. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
7.9. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
7.10. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
7.11. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
8.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
8.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
8.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
4.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól

Interjúalany: Dr. Laczay Andrásné, 1936, Pécsvárad

Interjúalany foglalkozása: orvos (Egészségügy)

Felvétel időpontja: 2011. March 26.

Felvétel helyszíne: Kecskemét

Feldolgozásban résztvevő személyek: Sarek Gergő Várhelyi Péter Guzsvány Éva Nagy Andrásné

Feltöltötte: afg

Interjút készítő iskola: Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium