Diákévek diktatúrák idején

hossz: 00:44:00

Tárgy: ’50-es évek, 1956, Hétköznapi szocializmus

Interjú rövid leírása: Az interjúalany beszél családjáról, budapesti és leányfalusi gyökereiről (0:20), majd rátér a háború utáni Budapestre, a megszaporodott foghíjtelkekre és a patkányokra (1:08). Szól osztályfőnökéről is, aki kiváló pedagógus volt, és aki egy akna szétszerelése közben vesztette el a lábát a háború után (3:22). Beszél az úttörőmozgalomról, arról, hogy milyen lelkesen vett benne részt, és arról, hogy az indián örs tevékenysége volt az egyik dolog, ami a régi kultúrák tanulmányozása iránt felkeltette érdeklődését (5:18). Szól arról, hogy egy májgyulladás következtében egy időre abbahagyta az úttörő táborokba járást (8:15), valamint arról, hogy nem volt élelmiszerhiány a boltokban (9:30). Beszél 1956-os élményeiről, arról, milyen szépnek tűntek a lövedékek az égen, és arról, hogy leszidták, amiért tizenegyévesen elment otthonról körbenézni a városban (12:10). Arról is szól, hogy a Szabad Európa Rádió olyan híreket terjesztett, hogy ég a Parlament, pedig nem égett. Mindszenty József beszéde nem tetszett neki, mert a földreform visszafordítását már ennyi politikai tapasztalattal is elítélendőnek tartotta (15:25). Az ő környezetében nem hittek abban, hogy a Nyugat segíteni fog (20:10). Szól arról, mikor kezdték el újra az iskolát, milyen gondokat okozott, hogy az orosz helyett németet tanultak egy ideig, valamint arról, hogy mindig tisztelegnie kellett egy rigorózus tornatanárnak (20:35). Beszél arról, hogy érettségi után nem vették fel, mert a korábbi bizonyítványai nem voltak jók. Így besorozták a hadseregbe, ahol úgy tervezte, latint fog fordítani, de hamarosan rájött, hogy ennyire nem különcködhet a honvédségnél (26:40). Beszél arról, milyen büszke volt, hogy a szolgálat után felvették az ELTE latin-magyar szakára, és arról, hogy másodévben a magyart régészetre cserélte (34:25). Szól arról, milyen visszhangja volt az 1968-as eseményeknek az egyetemen, és arról, hogy a bölcsészkar mindig a legfogékonyabb a politikai változásokra (37:00). Szól az Eötvös Collegiumról, a hátránnyal induló, de nagyon tehetséges fiatalok felkutatásáról, és arról, hogy miképp lett ő is szakkollégista (38:55). Végül arról szól, hogyan lehetett a kései Kádár-koszakban megélni régészként (42:10).

Említett időszakok, témák:
3. Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
3.2. Az újjáépítésről és a földosztásról
3.6. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
3.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.9. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
6. Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
6.3. A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
6.5. A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
6.8. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
6.9. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
6.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
8.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
4.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól

Interjúalany: Redő Ferenc, 1945, Budapest

Interjúalany foglalkozása: régész (Tudomány)

Felvétel időpontja: 2010. December 11.

Felvétel helyszíne: Leányfalu

Feldolgozásban résztvevő személyek: Márton Alex

Feltöltötte: Közg-Poli

Interjút készítő iskola: Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola