Egy magyar cserkész Európában

hossz: 01:03:00

Tárgy: ’50-es évek, 1956, Kivándorlás

Interjú rövid leírása: Az interjúalany 1930-ban született Kunhegyesen. Beszél családjáról, származásáról. Nagyszülei Horthy Miklós szüleinek voltak szomszédai. (03:04) Délvidék visszatérése után (1941) a család visszaköltözött a Zomborba (Bácska), ahonnan az apa származott és ahol újra állást kapott. Itt éltek 1944 októberéig. Az utolsó vonattal jöttek vissza, amivel a teljes hivatali gárda is. Sok szerbet, akik együttműködtek a magyarokkal, kivégeztek a partizánok. Beszél a Délvidéken kialakult harcokról, a család bajai letelepedéséről. (10:02) Részletesen beszél a cserkészetről, a törvényekről, elvekről. 4. elemiben csatlakozott a cserkészekhez. Zomborban is aktív cserkészmozgalom volt a terület elveszítéséig. (13:32) A világháború végén nehezen zajlott az oktatás, össze kellett vonni az osztályokat, ideiglenes tantermek voltak, mivel az iskolák többségéből hadikórházat alakítottak ki. (16:48) 1948-ban érettségizett. Mivel barátaival együtt nem léptek be egyik kommunista mozgalomba sem és korábban cserkészek voltak, 1951-ben behívták őket munkaszolgálatra. Az interjúalanyt laktanyaépítésre vezényelték. (23:18) A második laktanya építésekor, több hónap után kapott Karácsonykor pár nap szabadságot. Később javult a helyzet, villanyszerelőként társaival már felügyelet nélkül dolgozhatott. Két év után térhetett haza. (28:50) 1951-es behívásáig titokban szervezte a cserkészetet. Munkaszolgálata alatt koncepciós perekkel próbálták teljesen ellehetetleníteni a bajai cserkészeket. A cserkészek a Horthy-korszakban egyszerre kaptak lelki- és (fél)katonai kiképzést is. Kiemeli Teleki Pál cserkésszervező tevékenységét és az 1933-as gödöllői jamboreet. (37:24) 1951-ig a "föld alatt", egyenruha és jelvények nélkül, de sikeresen működött a bajai cserkészcsapat. (38:46) 1953-as leszerelése után az interjúalany vízhordalékmérő vállalatnál helyezkedett el, majd a betonútépítőhöz került. (40:20) Az 1956-os forradalom Mezőkövesden érte. Elindult munkatársaival Budapestre, de egy szovjet katonai hadoszlopba ütköztek. Bezárták őket és készültek a kivégzésükre, amikor elkezdték az oroszok a kivonulást és elengedték a munkásokat. Az interjúalany nem is hitte volna, hogy elbukhat a forradalom. (43:22) A szabadságharc leverése után el akarták fogni, de értesült róla, hogy keresik, menekülnie kellett Jugoszláviába, ahol a szerbek elfogták. Beszél a Jugoszláviában uralkodó körülményekről, folyamatos átszállításairól, dolgoztatásáról. Végül Franciaországba sikerült utaznia. (54:20) Beszél Franciaországi munkájáról, életéről. Elmondja, hogyan ismerkedett meg már kint élő magyarokkal. (58:56) Rövid idő után az NDK-ba került, ahol cipőgyárakban dolgozott, majd több mint 30 éven keresztül teherautósofőrként dolgozott. (01:00:04) Haza nem jöhetett, 1961-ben tudott először apjával Bécsben találkozni. A rendszerváltás után visszakapta magyar állampolgárságát is, azóta mindkét országban lakik. (01:03:34)

Említett időszakok, témák:
1. A két világháború közötti időszak (1918-1941)
1.1. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
1.3. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
1.4. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
2. A második világháború időszaka (1941-1945)
2.6. Személyi és anyagi veszteségekről
2.7. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
2.8. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
2.9. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
2.10. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
2.13. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
2.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
3. Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
3.6. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
3.8. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
3.10. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.2. A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
4.10. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
6. Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
6.3. A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
6.9. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.3. A kivándorlásról („disszidálásról”)
7.5. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
9. A rendszerváltozás és az azóta eltelt időszak
9.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről

Interjúalany: Tárkányi Tibor, 1930, Kunhegyes

Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas gk. vezető (Ipar, Szolgáltatás)

Felvétel időpontja: 2011. April 27.

Felvétel helyszíne: Baja

Feldolgozásban résztvevő személyek: Horváth Vanda, Turi Tünde, Török Erzsébet, Varga József

Feltöltötte: sztlaszlo

Interjút készítő iskola: Szent László Általános Művelődési Központ