Egy nagy család élete az 50-es években

hossz: 00:41:00

Tárgy: Beszolgáltatás, ’50-es évek, Hétköznapi szocializmus

Interjú rövid leírása: Az interjúalany 1940-ben született Tatán, de Gyermelyen nőtt fel. Beszél családjáról, gyermekkoráról. A front elől fokozatosan nyugatra menekültek, így vészelték át a II. világháborút. A család osztályidegen volt, mivel az apa korábban csendőrként szolgált. Hogy elfogadják őket, kiemelkedően teljesítettek az iskolában, munkahelyen. A megkülönböztetés azonban összetartásra kényszerítette a családot, nagy szeretetben nőtt fel. (04:50) Elmondja, hogy édesapja nyugati hadifogságba került, külföldön maradhatott volna, de visszatért családjához. Hazatérésekor azonban a Vörös Hadsereg várta, letartóztatták, elvették minden vagyonát. (06:22) A családban hét gyermek született, az apa a szekrényajtóra felvésve jegyezte meg a születésnapokat. Minden gyermek kiskorától a földeken dolgozott. A háború utáni években nehezen, de éhezés nélkül meg tudtak élni, elsősorban a cserekereskedelemből. (09:02) Részletesen beszél a falusi mindennapi életről: munkáról, aratásról, betakarításról. (17:32) A Rákosi-korszakban a megtermelt javak jó részét be kellett szolgáltatni. (19:00) Újra beszél a falusi életről, megemlítve a munka mellett a szórakozási lehetőségeket, kulturális életet is. A falusi emberek önellátóak voltak. (19:58) Az interjúalany katolikus neveltetést kapott, az egész család vallásosan élt. Az egyházi ünnepeket mindig megtartották a nehézségek ellenére is. (26:16) Beszél a családi életről, a falusi szórakozási lehetőségekről. Édesapja barátaival sokat kártyázott, gyermekeinek is megtanította a kártyajátékokat. (27:40) Visszaemlékezik az 1956-os eseményekre. Édesapja megakadályozta a faluban a vérontást, lecsitította a bosszúszomjas embereket. (29:46) Édesapját a forradalom leverése után nem bántották, de ünnepek előtt pár napra mindig börtönbe zárták. (30:58) Beszél a téeszesítésről. A család nem lépett be a TSZ-be. Mivel csak 3-4 hold földjük volt, nem kényszerítették őket, de a falu lakosainak többségét erőszakkal léptették be. Kezdetben 3 TSZ is létesült. Véleménye szerint a TSZ részben megfelelően működött, de az erőszakos beléptetések miatt elítéli. (35:26) 14 évesen fejezte be az általános iskolát. Tovább szeretett volna tanulni, de mivel osztályidegen volt, nem mehetett középiskolába. A háztartásban dolgozott, ez idő alatt rengeteg könyvet olvasott. (36:50) 18 éves korában vették fel a helyi ÁFÉSZ-hez adminisztrátornak, ekkor kezdhette el a középiskolát. Közben férjhez ment, gyermeke született. (38:20) Férje 1959-ben került Gyermelyre tanárként büntetésből, mivel 1956-ban disszidált. 1958-ban hazaszeretetből visszatért az Egyesült Államokból. Először csak segédmunkásként kapott állást, majd Gyermelyre helyezték tanítónak. (41:00) Az interjúalany férje új állást kapott, ezért Esztergomba költöztek. Az interjúalany több iskolát is elvégzett, nyugdíjazásáig az ÁFÉSZ-nál dolgozott. (41:44)

Említett időszakok, témák:
2. A második világháború időszaka (1941-1945)
2.1. Magyarország német és szovjet megszállásáról
2.5. Katonai szolgálatról, hadifogságról
2.6. Személyi és anyagi veszteségekről
2.7. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
2.8. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
2.9. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.1. A földosztás, majd az államosítások következményeiről
4.5. Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
4.6. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
4.7. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
4.9. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
4.10. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
6. Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
6.7. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
6.8. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
6.12. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
8.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
8.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
4.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól

Interjúalany: Ambrus Antalné, Tóth Teréz Anna, 1940, Tata

Felvétel időpontja: 2011. May 15.

Felvétel helyszíne: Esztergom

Feltöltötte: Közg-Poli

Interjút készítő iskola: Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola