Egy testnevelő tanár emlékei

hossz: 00:38:00

Tárgy: ’50-es évek, Mindennapi élet , Hétköznapi szocializmus

Interjú rövid leírása: Az interjúalany 1947-ben született Mogyoródon. Beszél családjáról, gyermekkoráról. Szülei osztályidegen értelmiségiek voltak, így elveszítették munkájukat. Végül 1953-ban apja gyárban, anyja iskolában helyezkedhetett el, ekkor kissé javultak az életkörülmények. (03:40) Apja jogász volt, a KALOT egyik alapítója, 1945 után az FKgP majd a Barankovics vezette Demokrata Néppárt képviselője lett. (05:26) Az 1956-os eseményeket Mogyoródon élte át. Apja megmentette a helyi rendőr családját, ezért később nem vitték el. (06:44) Beszél diákélményeiről, hogyan tudott osztályidegen gyerekként tanulni. A Kádár-korszakban már nem kezelték hátrányosan, ezért bejuthatott főiskolára orosz-testnevelés szakra. (11:00) Kézilabdát és atlétikát oktatott. Beszél tanári pályafutásáról. (14:10) Beszél a '60-as, '70-es évek iskolai sportéletéről. (15:32) Az interjúalany NB2-es kézilabdás volt és indult atlétikaversenyeken is. Visszatér a diáksport részletes elemzésére. (21:38) Az interjúalany kint volt az 1980-as Moszkvai Olimpián nézőként. A sportélmények mellett barátaival sokat üzleteltek az oroszokkal. (27:50) Tudta, hogy a nyugatiak az afganisztáni agresszió miatt nem vettek részt a Moszkvai Olimpián. (29:30) Beszél az olimpián 1896-tól máig végbement változásokról. Elmondja a doppingszerek káros hatását. A teljesítménynövelők miatt már nem rajong az olimpiáért, sokkal többre becsüli az amatőr sportot. (36:00) Véleménye szerint ma több igazolt sportoló van, de a fiatalok összességében sokkal kevesebbet mozognak, egészségtelenebb életmódot folytatnak. (37:40)

Említett időszakok, témák:
3. Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
3.1. A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
3.4. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
3.6. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
3.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
3.8. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
3.9. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
3.10. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
3.11. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.3. A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
4.6. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
4.8. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
4.9. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
4.10. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
4.11. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
4.12. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
5. Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
5.2. A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
5.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
5.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
5.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
6. Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
6.3. A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.1. A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
7.3. A kivándorlásról („disszidálásról”)
7.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
7.11. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
8.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
8.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
4.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól

Interjúalany: Farkas Balázs, 1947, Mogyoród

Interjúalany foglalkozása: Oktatás

Felvétel időpontja: 2011. June 10.

Felvétel helyszíne: Gödöllő

Feltöltötte: Csikósné Hunics Györgyi

Interjút készítő iskola: Török Ignác Gimnázium