Felejtős ország

hossz: 00:38:00

Tárgy: Hétköznapi szocializmus, 1956, Rendszerváltás

Interjú rövid leírása: 1941-ben született, ez nagyon meghatározta gyerekkorát. Bombázások, jegyrendszer, teljes káosz(0:24). Ahogy Makarész György, apja is kertész volt - a háború végén szakállat növesztett, hogy öregebbnek tűnjön, így igyekzte megúszni a malenkij robotot (1:57). Édesapja szociáldemokrata gondolkodású volt, a MDP-vel való egyesülés után a kommunista párt tagjává vált (3:31). Nagyon szegényen éltek, de igyekezték ezt méltósággal viselni (3:51). A gyerekkorát a mátravidéki erőműtelepen töltötte, boldogságban (4:56). A helyi iskolában magas színvonalú képzés folyt, hiszen az erőmű építéséhez érkező mérnökök magukkal hozták a tanár feleségeiket, akik nagyon műveltek voltak(5:23). 1956-ban Budapesten volt kollégista, s már a forradalmat megelőző napokban is érezte a politikai feszültséget(7:03). Október 23.-án már a forradalom zajaira ébredtek a kollégium lakói - de nem nagyon érezték (koruk miatt) a helyzet súlyát(8:26). Az iskolában fedezékbe vonultak, majd amikor csendesedett a harci zaj, nevelőtanári parancsra kivonultak a tangazdaságba, a mezőgazdasági termékeket beszedték és odaadták a felkelőknek (10:21). 1956 november 5-én vagy 6-án a kollégisták elhatározták, hogy hazamennek (13:26). Egy mátravidéki erőműhöz tartozó teherautóval le is jutottak Hatvanba(14:08). A kertészeti iskola elvégzése után a MÁV kertészetnél helyezkedett el(16:30). Itt faiskolában dolgozott 1 évig. Brigádvezetője a hábórú előtt a kenderesi Horthy birtokon volt kertész (17:30). Majd a salgótarjáni tanács mezőgazdasági vezetője felkérte a város főkertészének(19:00). Később, jó munkavégzése miatt szervezési főelőadó lett, így kapcsolatba a politikával (19:48). 1959-ben a középiskolában már csak úgy lehetett továbbtanulni, ha a diákok KISZ tagok voltak. Ebben a kényszerült helyzetben Makarész György szervezte meg a diákok KISZ-be szervezését(21:44). A KISZ-nél szervezési főelőadó lett, bár munkájából kizárta a politikát, igyekezte elkerülni az MSZMP-be való belépését(23:15).A mezőgazdasági osztályt újraalapították Hatvanban, ott dolgozott egy évet, végül onnan a gyöngyösi TSZ-hez került kertésznek(24:54). Később a hatvani kórháznál és a MÁV -nál lett kertész(26:10). Ott leszázalékolták és rokkantosították gerinc és szívproblémái miatt - nyugdíjba vonult(26:26). A nyugdíjat kiegészítendő koporsókra készített fafaragványokat(27:19). Tanácstagként 2 év után lemondott pozíciójáról, mivel nem értett egyet a tanács politikájával(27:50). A kommunista rezsim bukása előtt egy nyugdíjas szervezetben már kifejtette a véleményét a Munkásőrség feloszlatásáról. Valamint megalakították a gyöngyösi MSZP-t és Ő is üvözülte Horn Gyula pártelnökké választását(28:10)"Ez egy ilyen felejtős ország"(30:35).A szocialista párt környezetvédelmi osztályának egyik alapítója lett(30:50). Borsod-Heves-Nógrád megyében oktat virágkötést, kertészetet (36:18). Fogalommagyarázat(36:58)

Említett időszakok, témák:
3. Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
3.5. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
3.6. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
3.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
3.11. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.8. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
4.9. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
5. Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
5.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
5.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
6. Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
6.4. A forradalom napjainak eseményeiről
6.10. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.5. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
8.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
8.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
9. A rendszerváltozás és az azóta eltelt időszak
9.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
9.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
9.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
9.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
9.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről

Interjúalany: Makarész György, 1941, Gyöngyös

Interjúalany foglalkozása: KERTÉSZ (Mezőgazdaság)

Felvétel időpontja: 2011. May 24.

Felvétel helyszíne: Hatvan

Feldolgozásban résztvevő személyek: Walter Monika, Friedrich Tünde, Forgóné Balog Tímea

Feltöltötte: GrassalkovichSZKI

Interjút készítő iskola: Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola