Harc a vallásszabadságért

hossz: 00:38:00

Tárgy: Egyházak

Interjú rövid leírása: Az interjúalany kifejti mit jelent a nazarénus vallás, hogyan jött létre a XIX. században. A Dunántúlról kiindulva elterjedt a hit Magyarországon is. A nazarénusok megtagadták a fegyveres szolgálatot és az eskütételt. Így kezdettől fogva konfliktusba kerültek az állammal. (02:32) Elmondja, hogy szülei mindkét ágról nazarénusok, apja az országos felekezet vezetője lett. Apja munkáját 10 éven át segítette. (04:28) Beszél arról, hogyan működött a gyülekezet a Kádár-korszakban. (06:40) Beszél arról, hogyan viszonyulnak az emberek a nazarénusokhoz. Elmondja saját életének, gyermekkorának fontos élményeit, amelyek a gyülekezeti élet felé irányították. Ő is megpróbált több fiatalt áttéríteni erre a hitre. (12:22) 1976-ban sokakat (az interjúalanyt is) kizártak a gyülekezetből, mivel nem tartották magukat a kötelező tanokhoz, hitviták alakultak ki. (15:08) A gyülekezeten belüli konfliktusok miatt édesapjának le kellett mondania a vezetésről, csak a háttérben működött. A kizártak csoportja nehezen élhette a hitéletet, a többiek próbálták ellehetetleníteni őket, ebben segítségükre volt az állam is. Elmondja a kizárt nazarénusok kapcsolatát más szektákkal. Beszél a gyülekezet elfogadtatásáról. (25:16) Kitér emlékeire az 1956-os forradalomról (elsős általános iskolás volt), látta a Budapestre bevonuló szovjet tankokat. Semmilyen ifjúsági mozgalomban nem vett részt, így nehezebb helyzetben volt, mint iskolatársai, de jeles tanuló volt. Megemlíti a gyülekezet külföldi kapcsolatait a rendszerváltás előtt. (30:40) Beszél főiskolás éveiről, számon kérték rajta hitét, kirúgták. Csak felsőbb kapcsolatok segítségével tanulhatott a zeneakadémián, tanári diplomát szerzett. (35:14) Fegyver nélküli szolgálatra hívták be a katonasághoz. Végezetül megemlíti a felekezet törvényes elismertetését, a korábbi bebörtönzéseket.

Említett időszakok, témák:
1. A két világháború közötti időszak (1918-1941)
1.3. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
1.7. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.3. A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
4.8. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
5. Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
5.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
5.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
5.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
5.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.4. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
7.5. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
7.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
7.8. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
7.11. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
9. A rendszerváltozás és az azóta eltelt időszak
9.1. A rendszerváltozás közvetlen és közvetett hatásairól
9.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
9.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
9.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
1.8. Az egyház szerepéről, vallási életről
9.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről

Interjúalany: Soós István, 1950, Budapest

Interjúalany foglalkozása: lelkész, tanár (Egyház)

Felvétel időpontja: 2010. December 16.

Felvétel helyszíne: Budapest

Feldolgozásban résztvevő személyek: Kondor Áron, Tóth Máté, Opauszki Máté, Molnár KristófSzalkai Melinda, Pálfy Gyula

Feltöltötte: bornemisza

Interjút készítő iskola: Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény