Interjú Szalay Ferenccel

hossz: 00:42:00

Tárgy: Mindennapi élet , 1956, Rendszerváltás

Interjú rövid leírása: Az interjúalany Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, országgyűlési képviselő. Elmondja családjának történetét, esztergomi származását. Családjában a kommunista rendszer alatt is beszéltek a "tiltott" témákról, a II. világháború, a Horthy-korszak, a Rákosi-korszak, az 1956-os forradalom valós eseményeiről. (02:54) Beszél arról, milyen nehéz volt vallásos életet élni. Édesapja kiugrott katolikus pap volt, miután szülei elváltak édesanyja nem engedte templomba járni Esztergomban. Miután elköltöztek, a vallás fontos szerepet játszott az életében. A mai napig aktívan részt vesz a szolnoki hitélet szervezésében. Véleménye szerint a vallás szükséges a megfelelő erkölcsi értékrend kialakulásához. (5:32) Elemzi az ország demográfiai problémáit. Fontos lenne, hogy minden család legalább két gyermeket vállaljon, utána pedig neveljék bele a gyerekekbe a fontos értékeket, elsősorban példamutatással. (8:38) Beszél gyermekkoráról, iskolás éveiről. Eleven gyerek volt, ezért édesanyja többször új iskolába íratta be. Kémia fakultációra járt, közben aktívan sportolt. Ez a tanulás rovására ment, ezért szakmát kellett tanulnia, autóvillamossági műszerésznek tanult. A szakmunkásképzőben nagyon rosszul érezte magát. Ekkor kezdett el keményen tanulni, hogy mégis mehessen főiskolára. (12:20) Az egri főiskolára került, ahol KISZ tag lett. A különböző programok szervezésében vett részt, de ezek kulturális és szórakoztató jellegűek voltak, politikával nem foglalkozott. 1979-ben, amikor több évfolyamtársát kötelezték, hogy belépjen az MSZMP-be, ébredt rá, hogy milyen rossz is a politikai rendszer. Az interjúalany fellépett a kötelező pártpolitika ellen, ezért családi háttere miatt zaklatták. (15:00) Későbbi feleségét a főiskolán ismerte meg. Mivel ő szolnoki volt, az interjúalany is követte őt ide. Itt kaptak lakást, munkát és itt tudott kosárlabdázni is. Módszertani előadóként ellenőrizhette a szolnoki sportéletet. Beszél az egyes szakosztályok nagy edzőiről (17:14) Beszél jobboldali identitásáról, de elismeri a baloldali értékeket is. Ő a konzervatív értékeket követi, tiszteli a múltat, a nemzetet, a vallást. Mindemellett nagyon fontosnak érzi a szociális érzékenységet, így értékrendjében jobb és baloldali elemek egyaránt fellelhetők. (18:28) Elmondja, hogyan került a politikai életbe. 1990-ben felkérték, hogy dolgozzon az Egészségügyi-, Szociális- és Sportbizottság sport alosztályában. Beszél a bizottsági munkáról, érezte, hogy tehet valami fontosat Szolnok városáért. (20:02) 1994-ben lett a FIDESZ színeiben városi képviselő. 1998-ban az előző polgármester államtitkár lett, így ő lett a szolnoki jelölt, a választásokat megnyerte. 2002-ben elvesztette a választásokat, ez azért volt élete legrosszabb időszaka, mert úgy gondolta, hogy a lakosok értékelni fogják eddigi munkáját. Ráébredt, hogy a hála nem politikai kategória. 2006-ban újra jelöltette magát polgármesternek, néhány szavazattal sikerült nyernie. 2010-ben újra megnyerte az önkormányzati választásokat és a körzetben először ő jutott be FIDESZ-es egyéni képviselőként a parlamentbe. Büszke arra, hogy a baloldali város mostanra konzervatív értékeket is magáévá tett. (25:18) Elmondja a parlamenti munkáját. A Turizmus- és Sportbizottságban dolgozik. A FIDESZ-en belül először a szakpolitikusok alakítják ki álláspontjukat, csak utána kerülnek a témák a frakció elé. Elmondja, hogy Orbán Viktor nehéz vitapartner, de teljesen demokratikus gondolkodású. (28:14) Sok civil szervezet munkájában vesz részt, legfontosabb számára ezek közül a szolnoki Széchenyi városrész fejlesztése. Többedmagával sikerült rávennie az itt élőket, hogy kapcsolódjanak be a közösségi munkába. (31:26) Elmondja, hogy szerinte mit kell csinálnia egy jó polgármesternek. Nem szabad különbséget tennie az emberek között és nem szabad mások elé helyeznie magát. Össze kell tartania a közösséget, mindig a többség érdekeit kell képviselni. (34:16) Az interjúalany a Kosárlabda Szövetség elnöke. Itt fontos szakmai munka folyik. Mindig elmegy a meccsekre is. Elmondja, hogy a szolnoki kosárlabdának már közösség összetartó ereje van. Fontos, hogy a sport példaképeket állít a fiatalok elé. (36:48) Minden területen elsősorban édesapját tekinti példaképének. Emellett nagyon tiszteli Áder Jánost, Navracsics Tibort, Orbán Viktort, Máramarosi Győzőt (evezős edző). (38:46) Legnagyobb sikerének családját érzi. 33 éve házas, büszke gyermekeire. Politikailag legnagyobb sikerének a 2006-os választási győzelmet tekinti, mivel sikerült a padlóról felállnia. (41:22) Szeretné elérni, hogy az ifjúság továbbvigye az idősebbek értékeit, folytassák a munkát. Már sikerült létrehozni egy 40-50 fős ifjúsági csoportot. A fiataloknak vállalniuk kell önmagukat, tisztában kell lenniük a bennük rejlő erővel. (42:50)

Említett időszakok, témák:
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.3. A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
4.6. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
4.7. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
4.13. Politika és egyház viszonyáról
5. Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
5.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
5.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.4. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
7.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
8.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
8.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
9. A rendszerváltozás és az azóta eltelt időszak
9.1. A rendszerváltozás közvetlen és közvetett hatásairól
9.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
9.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
9.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
9.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
9.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
9.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
9.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
9.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről

Interjúalany: Szalay Ferenc, 1955, Esztergom

Interjúalany foglalkozása: polgármester, országgyűlési képviselő (Politika)

Felvétel időpontja: 2011. March 17.

Felvétel helyszíne: Szolnok

Feldolgozásban résztvevő személyek: Sülyös Szilvia, Molnárné Büttner Mária

Feltöltötte: tamopvarga

Interjút készítő iskola: Varga Katalin Gimnázium (Varga Katalin Secondary School)