Internálás (Nánási István)

hossz: 00:29:00

Tárgy: 1956

Interjú rövid leírása: A vegyész végzettségű interjúalany beszél 1957-1958-as internálásának körülményeiről, arról, hogy utána csak fizikai munkásként, kőfejtőben kapott állást. (02:30) 1956. október 25-én részt vett egy tiszavasvári tüntetésen. A gyárban, ahol dolgozott beválasztották a munkástanácsba. Elmondja a forradalom leverésének, letartóztatásának a menetét. (04:12) Beszél az internálótábori körülményekről. Napokig nem kapott enni, összeverték, testileg és lelkileg terrorizálták. Ítélettel 6 hónapra, ítélet nélkül további 3 évre internálták. (08:20) Családját is meghurcolták, fiát a Szovjetunióba vitték málenkij robotra. Hazakerülése után is megfigyelték. (10:02) 10 éven keresztül kőbányában dolgozott, majd több TSZ-be került, mint termelési és gépészeti vezető, minimális fizetésért. Később a humánisabb főnökök miatt rendeződtek a körülmények. (14:08) Beszél családjáról, a lakáskörülményekről, mindennapi életről. (15:48) Kitér az 1956-os forradalmat követő megtorlásokról, a folyamatos megfigyelésről. (17:50) A rendszerváltás után elismerték '56-os érdemeit. A rendszerváltás előtt és után a hatvani MDF tagja, majd elnöke volt. Véleménye szerint az MDF-et a belső harcok tették tönkre. (19:00) Visszatekintve beszél az 1956-os forradalomról, megemlíti, hogy a Nyugat az ígéreteit nem tartotta be (Szabad Európa Rádió). Kádár Jánost korlátolt politikusnak tartja. Beszél a rendszerváltás előtti MSZMP-n belüli hatalmi pozíciókról. (25:08) Elmondja katonai szolgálatának állomásait.(26:32) Beszámol a Rákosi- és Kádár-korszak gazdasági helyzetéről, a beszolgáltatásról, padlássöprésről, feketavágásról. (28:54) Fogalommagyarázat (29:14)

Említett időszakok, témák:
5. Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
5.1. A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
5.2. A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
5.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
5.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
5.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
5.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
5.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
5.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
5.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
5.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
6. Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
6.1. A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
6.2. A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
6.3. A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
6.4. A forradalom napjainak eseményeiről
6.5. A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
6.6. A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
6.7. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
6.8. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
6.9. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
6.10. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
6.11. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
6.12. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
6.13. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.1. A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
7.2. A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
7.3. A kivándorlásról („disszidálásról”)
7.4. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
7.5. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
7.6. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
7.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
7.8. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
7.9. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
7.10. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
7.11. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.1. A Kádár-korszak válságjelenségeiről
8.2. A rendszerváltozást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
8.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
8.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
8.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
8.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
8.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
9. A rendszerváltozás és az azóta eltelt időszak
9.1. A rendszerváltozás közvetlen és közvetett hatásairól
9.2. Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
9.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
9.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
9.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
9.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
9.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
9.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
9.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
9.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről

Interjúalany: Nánási István, 1933, Kiskálló

Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas (Egyéb)

Felvétel időpontja: 2011. February 11.

Felvétel helyszíne: Hatvan

Feldolgozásban résztvevő személyek: Friedrich Tünde, Walter Monika, Forgóné Balog Tímea

Feltöltötte: GrassalkovichSZKI

Interjút készítő iskola: Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola