Itt aztán csak hallgatni lehet

hossz: 00:32:05

Tárgy: ’50-es évek

Interjú rövid leírása: Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan hatott családjára a Rákosi-korszak kiépülése, illetve az államosítás. Beszél iskolás éveiről, az ifjúsági táborokról, KISZ-titkári tevékenységéről és elmondja, hogy az Ifjú Gárda miatt hogyan került összetűzésbe iskolája vezetőségével. Mesél arról, hogy a származása és múltja miatt milyen nehézségek árán sikerült csak továbbtanulnia, illetve szól arról is, hogy milyen atrocitások érték tanári pályája során, és miért lett végül külkereskedő. 0:13--születése, a Ratkó-korszak, hogyan hatott családjára az új rendszer kiépülése; 3:10--szülei házassága, miért disszidált a keresztapja; 4:35--emlékei az első téeszesítési hullmától, a megfigyeléséről, az 1956-os esményekről és az ezt követő megtorlásokról; 8:25--iskolái, milyenek voltak az ifjúsági táborok; 13:48--Makóval kapcsolatos emlékei; 15:55--gimnáziumi élete, KISZ-titkári tevékenysége, miért tették ki a gimnáziumból az Ifjú Gárdával kapcsolatos ellenérzései miatt, a KISZ-ben folyó kultúrális élet; 19:59--miért nem sikerült bejutnia az egyetemre, és hogyan sikerült bejutnia a tanárképzőre; 24:15--házassága, családja; 25:38--első munkája tanárként, nehézségei a tanári pályán; 29:20--miért hagyta ott a tanári pályát és hogyan lett belőle külkereskedő

Említett időszakok, témák:
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.1. A földosztás, majd az államosítások következményeiről
4.3. A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
4.4. A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
4.5. Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
4.6. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.1. A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
7.2. A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
7.3. A kivándorlásról („disszidálásról”)
7.4. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
7.5. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
7.6. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
7.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
7.8. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
7.9. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
8.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
8.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
8.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
9. A rendszerváltozás és az azóta eltelt időszak
9.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
4.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól

Interjúalany: Mágori Józsefné, 1952, Makó

Interjúalany foglalkozása: külkereskedő, tanár (Mezőgazdaság)

Felvétel időpontja: 2011. February 6.

Feldolgozásban résztvevő személyek: Penyák Emese, Vas Ádám, Barna Gábor, Czibolya Kálmán

Feltöltötte: Makói Oktatási Központ

Interjút készítő iskola: Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium