Katonaságtól a katedráig

hossz: 00:50:00

Tárgy: Államvédelem, állambiztonság, Mindennapi élet

Interjú rövid leírása: Az interjúalany először édesapja katonai pályájáról, a Don-kanyarról, elfogatásáról és szabadulásáról (1:00). Beszámol édesapja többszöri sebesüléseiről, valamint arról, hogy Berlinben amerikai hadifogságba esett, de hazaengedték, mert nem találták semmiben vétkesnek (4:04). Szól a háború utáni évekről, arról, hogyan fosztotta meg az Alkotmány édesapját a diplomájától, hogyan kellett suszterként elhelyezkedni, s ez miként tette tönkre az életét (6:12). Szól az 1956-os forradalom eseményeiről, arról, hogyan akartak először csatlakozni, majd arról, miként beszélte le apja a helyieket, hogy oroszokra támadjanak (10:20). Az interjúalany rátér saját osztályidegen származására és oktatására (15:50). Szól a katonai főiskoláról, a hadsereg hatalmi viszonyairól, és arról, hogy végül mégis sikerült feljebb jutnia a ranglétrán a származása ellenére is (18:26). Szól arról, miként helyezték Salgótarjánba politikai célzattal, valamint azt, hogy egy orvosi vizsgálat ürügyén hogyan tartották hetekig gyakorlatilag fogva az 1980-as években (30:00). A hadsereg és az ország kommunista irányításának tragédiáját is elemzi (37:50). Végül visszatér saját második világháborús élményeire, valamint szól a környező országok katonáival való kapcsolatról, a prágai tavasz eseményeit is érintve (45:00).

Említett időszakok, témák:
1. A két világháború közötti időszak (1918-1941)
1.1. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
1.3. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
1.4. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
1.5. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
2. A második világháború időszaka (1941-1945)
2.1. Magyarország német és szovjet megszállásáról
2.5. Katonai szolgálatról, hadifogságról
2.7. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
2.9. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
2.11. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
2.12. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
2.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
3. Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
3.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.6. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
4.9. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
5. Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
5.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
5.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
6. Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
6.2. A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
6.3. A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
6.7. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.2. A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
7.4. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
7.6. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
7.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
7.8. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
7.9. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
7.10. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.2. A rendszerváltozást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
8.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
8.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
8.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
8.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
9. A rendszerváltozás és az azóta eltelt időszak
9.1. A rendszerváltozás közvetlen és közvetett hatásairól
9.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
9.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
9.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
9.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
9.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról

Interjúalany: Kiss Tibor, 1941, Halmajugra

Interjúalany foglalkozása: honvédtiszt, tanár (Oktatás)

Felvétel időpontja: 2011. March 14.

Felvétel helyszíne: Salgótarján

Feldolgozásban résztvevő személyek: Fenyvesi Marianna Galcsik Róbert Bernáth Balázs Kelemen Gábor Kiss Szabolcs Máté Martin

Feltöltötte: Domonkos Ferenc

Interjút készítő iskola: Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium