Kéri Ádám festőművész

hossz: 00:44:00

Tárgy: 1956, Kultúra, Rendszerváltás

Interjú rövid leírása: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, építész édesapjáról (0:43), majd oktatásáról, és arról, milyen nehéz volt értelmiségi leszármazottként felvételizni (2:35). Szól arról, hogy a Móricz Zsigmond körtéri lakásukból jól rálátott az 1956-os eseményekre . Tudta, hogy mikor kell biztonságosan átszaladni az úttesten a tank előtt, illetve arról, hogy tudta, hová kell dobni a Molotov-koktélt a tankra (4:48). Beszél arról, hogy a Kálvin téren halmokban álltak az orosz holttestek, illetve arról, hogy gyermek létére sem félt (7:28). Szól érettségijéről és felvételijéről a Kisképzőbe, és arról, hogy megkönnyebbülés volt a nyitott légkör (9:10). Szól arról, hogy a Képzőművészeti Főiskolára másodszorra vették fel, de közben megtanult neonreklámokat készíteni. A főiskolán olyan tanárok tanították, mint Barcsay Jenő vagy Bernáth Aurél (13:30). Szól arról, hogy a felsőbb évesek rögtön beavatták őket, mi történt ott 1956-ban: 4 diákot agyonlőttek a szovjetek (16:35). Szól arról, hogy nem nagyon bontakoztathatták ki modern művészeti irányú elképzeléseiket. Lehetősége volt Párizsba látogatni, majd Belgrádban akart tanulni, de nem engedték el, mert ott "káros nyugati hatások érhetik" (19:00). Végzés után szabadúszó volt, de 1974-ben betiltották a Műcsarnokban rendezett kiállítását annak politikai felhangjai miatt (22:05). Részletesen elmondja, hogyan tiltották be, és kik védelmezték a kiállítását (25:10). Végül sikerült útlevelet szereznie, Svédországba mennie, és ott beiratkoznia a Királyi Képzőművészeti Akadémiára. A svéd hatóságok 6 hónapot biztosítottak arra, hogy megtanuljon svédül (29:10). Szól hazaköltözéséről, és arról, hogyan lett tanár a Kisképzőben (34:50). Igazgató lett, de ellenezte a Képzőművészeti Főiskola rektorának új oktatási programját (38:08).

Említett időszakok, témák:
6. Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
6.4. A forradalom napjainak eseményeiről
6.5. A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
6.6. A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
6.7. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
6.8. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
6.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.1. A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
7.2. A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
7.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
7.9. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
7.10. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
7.11. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.2. A rendszerváltozást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
8.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
9. A rendszerváltozás és az azóta eltelt időszak
9.1. A rendszerváltozás közvetlen és közvetett hatásairól
9.2. Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
9.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
9.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
9.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról

Interjúalany: Kéri Ádám, 1944, Budapest

Interjúalany foglalkozása: FESTŐMŰVÉSZ-TANÁR (Művészet)

Felvétel időpontja: 2011. May 25.

Felvétel helyszíne: Budapest

Feldolgozásban résztvevő személyek: Baráth Sándor, Salamon Gábor

Feltöltötte: Kisképző

Interjút készítő iskola: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája