Kiskamaszként disszidáltam

hossz: 00:40:00

Tárgy: 1956, Kivándorlás

Interjú rövid leírása: Az interjúalany beszél arról, hogy apját a második bécsi döntés idején besorozták, és Máramarosban töltötte szolgálatát, majd 1944-ben a Nyírségbe költöztek (0:07). Mesél arról, hogy édesanyja és nevelőanyja is megmenekült attól, hogy a szovjet katonák megerőszakolják (2:17). Elmeséli, hogy már 1953-ban azt olvasta egy röplapon, hogy a Nyugat segíteni fog (4:16). Beszámol arról, hogy 1953 óta részt vett egy ellenállási mozgalomban (5:50), mesél az 56-os forradalom kezdetéről Debrecenben (7:23), arról, hogyan kísérelte meg a disszidálást, de az ávósok elkapták barátjával együtt, azonban el is engedték őket (9:41). Elmeséli, hogy az ávósnak tett ígéretükhöz híven egy ideig kelet felé mentek, majd ismét elindultak nyugat felé: részletesen beszél a disszidálásukról (13:46), majd arról, hogy barátjával kerestek egy idős embert, akit apjuknak nyilvánítottak, és Linzbe vitték őket, mint családot (22:05). Elmondja, hogy egy magyar internátusban laktak barátjával, és homoszexuálisnak minősítették őket, de végül a nevelőt dobták ki, aki megvádolta őket (25:05). Kitér arra, hogy érettségi után a mainzi egyetemre került (29:41), beszél első magyarországi útjáról (30:58). Megemlíti, hogy utólag tudta meg, hogy be akarták a kádári titkosszolgálatok szervezni (33:35). Beszél arról, hogy a magyar emigráció nagyon megosztott volt, melyet elsősorban az 1945-ös és az 1956-os emigránsok között húzódó törésvonal határozott meg (34:08). Mesél arról, hogy 1957-ben a nevében megjelent egy cikk a Népszabadságban arról, hogy SS-tisztek nevelik az emigránsokat Németországban (37:55).

Említett időszakok, témák:
2. A második világháború időszaka (1941-1945)
2.1. Magyarország német és szovjet megszállásáról
2.7. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
2.8. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.3. A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
4.4. A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
4.9. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
4.11. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
6. Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
6.3. A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
6.4. A forradalom napjainak eseményeiről
6.5. A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.1. A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
7.2. A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
7.3. A kivándorlásról („disszidálásról”)
7.4. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
7.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól

Interjúalany: Kenéz Csaba, 1942, Felsővisó

Interjúalany foglalkozása: tudományos kutató (Tudomány)

Felvétel időpontja: 2010. October 5.

Felvétel helyszíne: Debrecen

Feldolgozásban résztvevő személyek: Milbik Zsuzsa Baranya Csaba

Feltöltötte: svetits

Interjút készítő iskola: Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon