Magyar fiatalként Romániában

hossz: 00:42:00

Tárgy: Rendszerváltás, Mindennapi élet , Hétköznapi szocializmus

Interjú rövid leírása: 1974-ben született Marosvásárhelyen. Szülei falusi származásúak.Édesapja és édesanyja is Székelyföld sznmagyar területeiről származnak(0:07). László Andor gyerekkoráról, családjáról és iskolaéveiről mesél(1:29).A 30 évvel ezelőtti nemzetiségi viszonyok Marosvásárhelyen még a magyarok javára dőltek, de ma már nem. A magyar-román tannyelvű iskolák működéséről is szót ejt(3:31). Román barátai korábban és ma sincsenek. De ez általános tendencia(5:41). Gyerekkorának légköre hasonlatos lehetett a Rákosi korszakéval(6:56). A besúgók nem csak románok voltak, akadtak köztük magyarok is - akárcsak a Román Kommunista Párt Központi Bizottságában(7:39). Romániában ekkoriban a román államadósság visszafizetése miatt óriási megszorításokra került sor. A benzin-, áram-, melegvízkimaradások teljesen rendszeresek voltak mindenhol Romániában(8:38). A boltokban csak a teljesen alapvető élelmiszereket lehetett kapni. Ezekkel a körülményekkel kapcsolatban László Andor elmesél pár személyes történetet(10:55). Az interjúalanynak se rossz, se jó élményei nem voltak az általános iskolával kapcsolatban(13:41). Az ideológiai képzés a "Haza sólymai" és a "Pionier" nevű szervezetkben valósult meg. László Andor mesél az egyenruhás diákévekről, a rendszer szabályairól(15:16).A középiskolát a Bolyai János középiskolában végezte, amely szintén egy vegyes nyelvű oktatási intézmény volt. Érezhető volt a rivalizálás a magyar és a román osztályok között(17:22).Az interjúalany a román osztályzási rendszerről, valamint a tanári karról is mesél(21:05). A román történelmet egy párthű tanár is tanította, aki a magyarokról is teljesen negatívan nyilatkozott(21:53).A '89-es román forradalom nagyon meghatározta az életét(ekkor 16 éves volt). Az interjúalany forradalom eseményeiről és személyes tapasztalatairól beszél(24:02). A Bolyai középiskola a forradalom után teljesen magyar nyelvűvé szeretett volna válni, de a román hatóságok nem engedték. Az interjúalany is részt vett a döntés elleni tiltakozásokban(27:06). Aktivitásának nem voltak következményei, nem korlátozták semmiben(28:49). A forradalom után szinte az első megalakuló párt, az RMDSZ volt - ez jelzi a magyar összefogást. Emiatt soviniszta román ellenlépések követték egymást. Ezt részletezi az interjúalany(30:24). 1990 januárjában kezdődött el a gyűlölködés, és márciusra teljesen elharapódzott a helyzet. Ekkor egy marosvásárhelyi békés, néma, magyar tüntetés szerveződött - ebből robbantak ki a marosvásárhelyi események (32:23).Az interjúalany a marosvásárhelyi márciusi eseményeket pontosan, kronológikusan elmeséli(33:25).László Andor nem sérült meg, nem is harcolt, de ott volt a tiltakozó tömegben és még a sebesülteket is szállított(40:26).

Említett időszakok, témák:
9. A rendszerváltozás és az azóta eltelt időszak
9.1. A rendszerváltozás közvetlen és közvetett hatásairól
9.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
9.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
9.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
9.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
9.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
9.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről

Interjúalany: László Andor, 1974, Szárliget

Interjúalany foglalkozása: tanár (Oktatás)

Felvétel időpontja: 2010. December 15.

Felvétel helyszíne: Szárliget

Feldolgozásban résztvevő személyek: Hajler Attila, Dohos Imre, Kádár József

Feltöltötte: Andor

Interjút készítő iskola: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola