Mi mindig magyarok voltunk (A csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményről)

hossz: 00:38:00

Tárgy: Át- és kitelepítések

Interjú rövid leírása: Az interjúalany beszél a családjáról (0:24). Kitér arra, hogy az első bécsi döntést hogyan fogadták falujának, a felvidéki Alsószeli lakói (1:33). Részletezi az érsekújvári iskolai éveit és a II. világháború időszakát (3:00). Bemutatja, hogy a Felvidék visszakerülése Csehszlovákiához, miként hatott a családjára (7:40) és környezetére (10:00). Beszél arról, miként értesítették őket az áttelepítésről (10:50). Ismerteti a falujából a Szudéta-vidékre kitelepített magyarok sorsát (12:30). Részletezi a Magyarországra történő áttelepítés menetét, a csomagolást, az utazást, és az állomásokat (15:30). Rátér az új lakóhely bemutatására és a beilleszkedésre (23:20). Beszél a személyes sorsának alakulásáról 1947-85 között (26:00), majd a család többi tagjának sorsáról, például arról, hogyan szöktek át az Ipolyon rokonai, hogy részt vehessenek nagyapja temetésén (34:30).

Említett időszakok, témák:
1. A két világháború közötti időszak (1918-1941)
1.1. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
1.2. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
1.4. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
1.6. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
2. A második világháború időszaka (1941-1945)
2.4. Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
2.6. Személyi és anyagi veszteségekről
2.8. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
2.10. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
2.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
3. Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
3.5. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
3.6. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
3.9. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.5. Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
4.7. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
4.8. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
4.9. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
4.11. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
5. Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
5.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.8. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról

Interjúalany: Székely Istvánné, 1931, Alsószeli, Felvidék

Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas könyvelő (Szolgáltatás)

Felvétel időpontja: 2011. April 14.

Felvétel helyszíne: Szederkény

Feldolgozásban résztvevő személyek: Ravasz Gyöngyvér Dobri Mercédesz Sóki Tamás

Feltöltötte: Janus

Interjút készítő iskola: Janus Pannonius Gimnázium