"Polgár" a szocializmusban

hossz: 00:45:00

Tárgy: ’50-es évek, Hétköznapi szocializmus, 1956

Interjú rövid leírása: 0:00 családi háttér, gyermekkor, Budapesten az V. kerületben született, később a XII. kerületbe költöztek, szerencsére nem érte el az új házuk azt a méretet, amelyet államosítani akartak volna, vagy lakókat költöztettek volna oda 5:31 a szülei foglalkozásáról mesél, édesapja ügyvéd volt, édesanyja műfordító, orosz nyelvről fordított, és a háború után ez értékes tudásnak számított 12:33 a környezetük nem volt akkoriban átlagos, sokkal inkább emlékeztetett egy régebbi típusú polgári életre, a családja több generációra visszamenőleg ilyen polgári család volt 19:02 1950-ben megszüntetik a magánügyvédi praxis, és minden ügyvédet ügyvédi munkaközösségekbe szerveztek, anyagilag ellehetetlenült, így édesapja abbahagyta az ügyvédi karrierjét, és elment vállalati jogtanácsosnak 20:49 1956-ban tíz éves volt, ennek ellenére nagyban meghatározta a sorsát, a forradalom számára a társadalom és a nemzet egységes megnyilvánulása volt 26:40 mesél a forradalom napjairól, az élelmiszerért történő sorban állásról 33:00 a besúgókról beszél, valójában nem attól félt, hogy besúgják, hanem arról, hogy be akarják szervezni 38:50 három tabu téma volt: a Szovjetunió, és annak (vezető) szerepe, a párt vezető szerepe, végül pedig 1956

Említett időszakok, témák:
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.3. A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
4.4. A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
4.5. Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
4.6. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
4.7. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
4.8. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
4.9. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
4.10. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
4.11. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
5. Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
5.1. A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
5.2. A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
5.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
5.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
5.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
5.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
5.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
5.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
5.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
5.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
6. Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
6.1. A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
6.2. A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
6.3. A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
6.4. A forradalom napjainak eseményeiről
6.5. A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
6.7. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
6.8. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
6.9. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
6.10. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
6.11. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
6.12. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
6.13. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
6.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.1. A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
7.2. A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
7.4. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
7.5. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
7.6. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
7.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
7.8. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
7.9. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
7.10. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
7.11. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
8.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
4.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól

Interjúalany: Szőllőssy-Sebestyén András, 1946, Budapest

Interjúalany foglalkozása: nyelvész, egyetemi oktató (Oktatás)

Felvétel időpontja: 2011. March 4.

Felvétel helyszíne: Budapest

Feldolgozásban résztvevő személyek: Diákok: Berei Dániel, Littai Fanni Tanár: Tóth László

Feltöltötte: Balassi

Interjút készítő iskola: Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium