S hűn állni meg Isten s ember előtt

hossz: 00:50:00

Tárgy: Egyházak, Kultúra, Ellenállás

Interjú rövid leírása: 00:00 Család bemutatása 03:40 a második világháborúról 05:30 A Pápai Református Kollégiumról 10:30 a pápai teológia 1951. évi lázadása 17:00 ismeretek szerzése a Pápai Református Kollégiumban 19:00 Barth Károly teológiájáról 19:40 egyházpolitikai karrier kezdete, a Konventnél végzett munkáról 28:29 Az 1956-os forradalomról 29:32 A Konvent külügyi osztályvezetőjeként végzett tevékenységéről, külföldi kapcsolatokról, az új bibliafordításról 43:05 A püspöki tevékenységéről

Említett időszakok, témák:
1. A két világháború közötti időszak (1918-1941)
1.1. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
1.2. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
1.3. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
1.4. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
1.7. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
2. A második világháború időszaka (1941-1945)
2.7. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
2.8. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
2.9. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
2.10. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
2.11. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
2.12. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
2.13. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
2.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
3. Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
3.2. Az újjáépítésről és a földosztásról
3.3. A társadalom és a gazdaság átalakításáról
3.4. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
3.5. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
3.6. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
3.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
3.8. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
3.9. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
3.10. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
3.11. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.1. A földosztás, majd az államosítások következményeiről
4.3. A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
4.4. A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
4.5. Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
4.6. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
4.8. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
4.9. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
4.11. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
4.13. Politika és egyház viszonyáról
5. Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
5.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
5.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
5.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
5.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
6. Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
6.3. A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
6.4. A forradalom napjainak eseményeiről
6.10. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
6.11. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
6.12. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
6.13. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
6.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
7.8. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
7.9. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
7.10. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
7.11. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.2. A rendszerváltozást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
8.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
8.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
9. A rendszerváltozás és az azóta eltelt időszak
9.1. A rendszerváltozás közvetlen és közvetett hatásairól
9.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
9.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
9.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
9.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
1.8. Az egyház szerepéről, vallási életről
4.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
9.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről

Interjúalany: Dr. Tóth Károly, 1937, Győrszemere

Interjúalany foglalkozása: lelkész, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke (Egyház)

Felvétel időpontja: 2011. April 9.

Felvétel helyszíne: Budapest

Feldolgozásban résztvevő személyek: Dabóczy Mihály, Varga István, Rácz Dávid, Adorján Zoltán

Feltöltötte: vuk

Interjút készítő iskola: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma