Szakmunkásképzés

hossz: 00:35:00

Tárgy: Rendszerváltás

Interjú rövid leírása: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, nagy családjáról, és a Horthy-korszak rossz gyermekhalandósági mutatóiról (0:12). Mesél oktatásáról, arról, hogy milyen nehezen illeszkedett be az oktatásba a hiányos tanyasi iskolai tanulmány után, valamint arról, hogy a versek tanulása mennyiben segítette, hogy tökéletesen megtanuljon írni-olvasni (1:32). Debrecenben szerzett fizika-kémia tanári képesítést, amivel szakmunkásképzőbe ment tanítani, mert ott volt a legnagyobb szükség jó pedagógusra (3:55). Beszél arról, hogyan szerette meg a tanítást Hatvanban, majd hogyan vállalta el az igazgatóságot, először rövid időre, majd végül 25 évre (6:20). Szól a tanoncképzésről, a Munkaerőtartalékok Hivataláról, ami azért volt hivatott, hogy megfelelő számban képezzen szakembereket a háborúból felépülő országnak (11:35). Beszél az 1950-es évek vasútfejlesztéseinek szükségességéről (14:50), majd a tanoncképzés szakmai és minőségi fellendüléséről 1952 után (16:00). Elemzi az 1945 utáni, a Kádár-kori és a rendszerváltás utáni gazdasági helyzetet, kimutatva, hogy miket rontottak el 1989-ben (18:20). Szól az iskola sikereiről, az ipar fejlődéséről, az exportról, valamint arról, hogy az új technológiákat akkoriban mindig a szakmunkástanulók próbálhatták ki először (21:55). Végül a tanműhelyek leépüléséről, az oktatás és szakoktatás kérdéseiről beszél, illetve arról, miként választották Hatvan díszpolgárává (27:50).

Említett időszakok, témák:
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.4. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
7.5. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
7.6. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
7.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
7.8. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
7.10. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
7.11. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
8.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
8.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
8.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
9. A rendszerváltozás és az azóta eltelt időszak
9.1. A rendszerváltozás közvetlen és közvetett hatásairól
9.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
9.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
9.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
9.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
9.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről

Interjúalany: Ambruzs Sándor, 1932, Csány

Interjúalany foglalkozása: igazgató (Oktatás)

Felvétel időpontja: 2011. February 14.

Felvétel helyszíne: Hatvan

Feldolgozásban résztvevő személyek: Friedrich Tünde, Walter Monika, Forgóné Balog Tímea

Feltöltötte: GrassalkovichSZKI

Interjút készítő iskola: Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola