Szakszervezet

hossz: 00:38:00

Tárgy: Mindennapi élet

Interjú rövid leírása: Az interjúalany 1947-ben született Verpeléten (Heves megye). Apjának asztalosműhelye volt, anyja földművesként dolgozott. Mivel apja a Horthy-korszakban rendőr volt, folyamatosan zaklatták, Recskre is elhurcolták, a család osztályidegenné vált. Az interjúalany így hiába volt kitűnő az általános iskolában, sokszor meghurcolták, csak egy politikai tiszt segítségével nyert felvételt a Salgótarjáni Gépipari Technikumba. (03:22) A középiskola után nem mert egyetemre jelentkezni "előélete" miatt, így került a Kecskemétre dolgozni. Közben ugyanitt elvégezte a főiskolát is. Behívták sorkatonáknak, utána 1972-ben megnősült. (06:46) Beszél mindennapi gépipari munkájáról. Munka mellett levelező tagozaton feleségével együtt elvégezte a Miskolci Egyetem gépészmérnöki szakát. Az Aszódi Javítóintézetben is elkezdett tanítani, ahol több szakmát is el lehetett sajátítani. Ide bírósági ítélettel kerültek a gyerekek. Elmondja az intézmény mindennapi működését. Nehéz volt oktatni a gyerekeket, mert egy osztályon belül 3-4 szakmát tanuló diákok voltak. (12:26) Problémás volt a szakmunkásképző üzemeltetése, mert a vezetés kevés pénzt adott, korszerűtlenek voltak az eszközök. Az interjúalany 35 éven keresztül dolgozott az iskolában. (14:48) Beszél a szakszervezetek működéséről, a szakszervezeti tagsággal járó előnyökről. A kapott pénzből szervezett kirándulások jól összekovácsolták a közösséget. A gyermekvédelmi tagozat elnöke lett. A legnagyobb probléma az volt, hogy különböző mértékben támogatták a hasonló iskolákat. (23:06) Részletesen beszél a szakszervezet szociális tevékenységéről, a pénzügyi helyzetről a rendszerváltás utáni években. Hibának tartja, hogy a Pedagógusok Szakszervezetét feldarabolták. (29:30) Véleménye szerint a rendserváltás előtt súlya és valódi feladata volt a szakszervezeteknek, ez mára erősen lecsökkent. Gyakoriak a visszaélések is. Úgy véli, hogy a rendszerváltás előtt hasznos volt a szakszervezetek működése. Minden tag beleszólhatott a vezetésbe. (36:46) Fogalommagyarázat (38:38)

Említett időszakok, témák:
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
8.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
9. A rendszerváltozás és az azóta eltelt időszak
9.3. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
9.4. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
9.5. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
9.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
9.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
9.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
9.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
9.10. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről

Interjúalany: Bán Mihály, 1947, Verpelét

Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas (Oktatás)

Felvétel időpontja: 2011. April 7.

Felvétel helyszíne: Aszód

Feldolgozásban résztvevő személyek: Walter Monika, Friedrich Tünde, Forgóné Balog Tímea

Feltöltötte: GrassalkovichSZKI

Interjút készítő iskola: Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola