Történelemtanárként a Kádár-korban

hossz: 00:25:00

Tárgy: ’50-es évek, Pártélet

Interjú rövid leírása: Az interjúalany beszél édesapjáról, akit kuláklistára tettek, de volt munkásai megvédték, amikor bántani akarták, valamint a küzdelmes 50-es évekről, a mezőgazdaság terrorizálásáról (0:06). Szól oktatásáról, az apácák tanítási rendszeréről, az államosításról (4:12). Szól középfokú oktatásáról, az érettségiről, illetve arról, hogy nem sok személyes emléke van az 1956-os forradalomról (5:40). Szól arról, hogyan kezdett magyart és történelmet tanítani (9:04). Később szól tanári végzettségéről, és arról, hogy 1956 eseményeit kötelező volt ellenforradalomként tanítani. Szól továbbá az iskolai ünnepekről és az úttörőmozgalomról is (10:50). Beszél házasságáról, elköltözésükről, valamint a vidéki és városi oktatás közötti különbségről (12:10) Nyolc év után férjhez ment. Szól a tehetséggondozásról (14:40), valamint arról, hogy miként lett igazgatóhelyettes, és emiatt hogyan kényszerítették rá, hogy belépjen a pártba. Szól a pedagógusi elvárások és a hitélet konfliktusáról is (16:30). Végül az oktatás akkori és mostani helyzetéről, valamint a mai fiatalok problémáiról szól (21:45).

Említett időszakok, témák:
4. Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
4.1. A földosztás, majd az államosítások következményeiről
4.3. A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
4.5. Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
4.6. Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
4.7. Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
4.8. Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
4.9. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
4.10. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
4.11. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
4.13. Politika és egyház viszonyáról
7. A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
7.7. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
7.8. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
7.9. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
8. Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltozásig
8.6. Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
8.7. Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
8.8. Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
8.9. A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
4.14. A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól

Interjúalany: Papp Lajosné, 1941, Hódmezővásárhely

Interjúalany foglalkozása: tanár (Oktatás)

Felvétel időpontja: 2011. February 20.

Feldolgozásban résztvevő személyek: Vas Ádám, Farkas Éva, Czibolya Kálmán, Kovács Róbert, Penyák Emese

Feltöltötte: Makói Oktatási Központ

Interjút készítő iskola: Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium