Az interjúalany beszél szülei, illetve nagyszülei mezőgazdaságban végzett munkájáról, és elmondja, hogy hogyan hatott rájuk a mezőgazdaság Rákosi-rendszer alatti átalakítása. Beszél az 1956-os orosházi eseményekről valamint a forradalom utáni megtorlásokról. Szól származása miatt sikertelen gimnáziumi felvételiéről, a mezőgazdaságban végzett munkájáról, és a családalapítás nehézségeiről. Az interjú végén kifejti a rendszerváltoztatás hatásaival kapcsolatos véleményét is. 0:10--születése, családja, iskolái, vallásos neveltetése; 1:53--középfokú tanulmányai, nagyaszülei béresként, illetve önálló gazdaként végzett munkája, milyen hatással volt rájuk a mezőgazdaság átalakítása; 4:50--emlékei az 1956-os orosházi eseményekről; 8:50--a forradalom utáni megtorlások; 11:20--munkája a mezőgazdaságban, katonaévei, házassága, nehéz életkörülményeik; 17:57--milyen volt akkoriban a egy major; 19:16--hogyan kerültek Mezőhegyesre, második házassága; 21:43--véleménye a rendszerváltoztatásról

Az apai nagyszülei zsellérek voltak, de fiaikat igyekeztek továbbtanítatni (0:39).1938-ban született, apja szabómester volt. Az interjúalany a családról, a mindennapokról és a lakóhelyéről mesél(1:35).Hortváth Tibor a második világháborús emlékeit idézi vissza, kiemelve Budapest bombázását(7:20).A szovjet és a német megszállásról is beszél(8:19).Horváth Tibor az oktatásról, az egyházi iskolák tanrendjéről, valamint az őket érintő kommunista intézkedésekről(11:15).Szól a megbélyegzésekről, melyek a kommunista rezsim alatt érték a családját. Őt magát is több éven, évtizeden keresztül végigkísérte a megkülönböztetés(17:42).Az interjúalany a gimnáziumi éveiről mesél, ahol szintén gátolta a "nem kívánatos" származása(23:10).1956-ban a fegyveres harcokban nem vett részt. De több ismerőse, rokona disszidált, vagy netán a megtorlás áldozata lett(24:42).1957-ben végezte el a középiskolai tanulmányait, az érettségivizsgának a menetéről, feltételeiről, valamint a továbbtanulásról (kitérve az egyetemista életmódra) mesél(27:20).A Kádár rendszerről megjegyzi, hogy az első évtizede az nagyon nehéz volt, de utána is voltak rendszeres rendőri ellenőrzések stb(32:48).Horváth Tibor a Kádár-korszakban feltörő beat zene hatásiról, a mindennapokról mesél(36:13).Az interjúalany viszonya semleges volt a pártállammal szemben. A rendszerváltoztatás nem változtatta meg alapjaiban az életét, nem is tartja igazi rendszerváltoztatásnak(38:04).Iskolaigazgatóként jó viszonyban volt a város vezetésével, ezzel kapcsolatban saját pozíciója keltette felelősségről, feladatkörröl beszél(40:41).

Az interjúalany azok között a szép, fiatal lányok között volt, akiket 1945. február 13-án elvittek a felvidéki Hetényről, hogy a nyilasok "egészséges, magyar anyákként megőrizzék" őket. Röviden szól családjáról, földjükről, Hetény lakosságáról (0:50), majd rátér arra, hogy miként fogadta a felvidéki magyarság a bécsi döntést (3:10). A háború során német katonákat is elszállásoltak, az oroszok pedig kétszer is elfoglalták a falut (4:30). Szól arról, hogy február 13-án elvitték huszonhárom társával együtt a nyilasok (7:20), és először Érsekújvárra szállították őket, ahol cetliket dobáltak ki az ablakon, ha megtudtak valamit. A szülők összegyűltek tiltakozni, mire az egyiküket agyonlőtték. Szökni is próbáltak, de visszaterelték őket (10:22). Innen a szétlőtt Bécsen át egy német táborba vitték őket (13:05), ahol "önkéntesként" kezelték őket, román, lett, német lányokkal együtt. Katonaruhában jártak és zsoldot kaptak (14:48). Beszél a tábor mindennapi életéről, a propagandáról, a munkákról, vagy arról például, hogyan mentek a fényképészhez (17:45). Szól a háború befejezéséről: egy közeli pajtába vezényelték őket, hogy átvészeljék a háborút (24:40). Beszél a Vöröskereszt segítségéről, megtudták, hol vannak komáromszentpéteri magyarok, így csatlakoztak hozzájuk a hamburgi táborban (28:08). Szól arról, hogyan fogadták őket Hetényben, mikor hazatértek (29:50). Elmeséli, hogyan találkozott kaukázusi orosz katonákkal, még mielőtt elvitték volna (32:02). Szól a szlovák partizánokról(35:00), majd a kitelepítésekről (36:00) és a szövetkezetesítésről (38:00). Szól a katonai szolgálatról, hadifogságáról, és arról, hogy hazatértében összeverekedett egy orosz katonával (43:00). Visszatér a táborban megismert különböző nemzetiségű lányokra (45:00), és felidéz német indulókat, amiket ott kellett megtanulniuk (48:20).