A földosztás, majd az államosítások következményeiről

Találatok: 290
Feltöltés dátuma
A-Z
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:49:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, Igazságszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, Holokauszt, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, Mezőgazdaság
Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, börtön, állambiztonság, egyház, Rákosi-korszak, Horthy Miklós, Valksbund, Római Katolikus Egyház, '40-es évek,
0:00 családi háttér, egy sváb molnárcsaládból származik 5:38 ő 1930-ban született, édesapja azonban kivételesen nem molnárlányt vett el 7:49 svábok voltak, az anyanyelve német volt, az iskolában tanult meg magyarul 9:36 1940-ben a soproni bencés gimnáziumban folytatta tanulmányait, egészen a német megszállásig, akkor hazaküldték őket 11:35 addig nem érezték a háborút, békésebbek voltak a mindennapok, a német megszállás után azonban elkezdődtek a deportálások, bár volt Volksbund az ő környékükön is, az egyházak viszont ellenezték a működését 17:22 ő a „Hűséggel a hazához” nevű egyházi szervezésű mozgalomnak volt a tagja 1944-ben; a híreket nem újságból vagy rádiókból szerezték, hanem a hozzájuk járó kuncsaftok mindig elmondták a híreiket 19:20 karácsonykor meg újévkor mindig voltak náluk csellengő orosz katonák, áthaladt a fejük fölött a front, a háború után pedig elindult a pártélet 23:28 csatlakozott a Bulányi György szervezésével alakult csoportok egyikéhez, emiatt bebörtönzik hat hónapra 28:01 miután a vezetőiket letartóztatták, ő is várta, hogy beviszik, mert aktív szervező tag volt 33:14 először államellenes összeesküvés szervezésével és vezetésével vádolták meg 1956-ban, de a börtönben szinte azonnal érezni lehetett az SZKP XX. Kongresszusának hatását
Interjúalany: Dr. Marx Gyula
Felvétel időpontja: 2011. november 25.
Készítette: Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:45:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, egyházak
Kulcsszavak: beszolgáltatás, internálás, Gerő Ernő, Rákosi Mátyás, bunker, államosítás, románok, Rákosi-korszak, '50-es évek, megszállás, beszolgáltatás, munkaszolgálat, besúgó, légitámadás, óvóhely, zsidóság, II. világháború, szovjet megszállás, sárga csillag, tervgazdálkodás,
Az interjúalany beszél ifjú koráról, a Rákosi uralom viszontagságairól, beszolgáltatásokról (1:30), az '50-es évek mindennapjairól (2:50), az állami gazdaságok működéséről (4:37), államosításról, tervgazdálkodásról (5:15) és (7:50), besúgásról, internálásról (10:45). Az interjú második felében a II. világháború kegyetlenségeit eleveníti fel. Bemutatja az óvóhelyeket, légiriadókat (11:27). A munkaszolgálat nehézségeit, zsidóüldözést, környéken zajló bombázásokat (14:45). Hangsúlyos eleme az interjúnak a II. világháború mindennapjait bemutató rész (15:25), valamint a szovjet megszállás (19:44). Szemléletesen mutatja be a szovjet katonák szokásait, életét (29:12, 37:55).
Interjúalany: Torma János
Felvétel időpontja: 2011. november 19.
Készítette: József Attila Gimnázium, Makó
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:33:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, Divat, KISZ, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Mezőgazdaság, Disszidálás, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: TSZ, deportálás, disszidálás, kulák, oktatás, Szabad Európa Rádió, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956, Rákosi-korszak, munkaszolgálat, légitámadás, óvóhely, II. világháború,
Az interjúalany mesél a II. világháborúval és pápa bombázásával kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan érintette a családját a mezőgazdaság átalakítása, és milyen körülmények között dolgozott munkaszolgálatosként. Beszél az 1956-os eseményekről, majd arról, hogy a forradalom után hogyan sikerült átlépnie a határt és kijutnia Amerikába, ahol új életet kezdett. 0:24--szülők, család, mit termeltek a családi gazdaságban; 2:19--mit tanult az ipari iskolában; 3:0--emlékei a II. világháborúról, a pápai reptér bombázásáról, a zsidók deportálásáról, az oroszok bevonulásáról; 9:16--milyen volt a helyzet a háború után, hogyan történt a mezőgazdaság átalakítása, milyen körülmények voltak a munkaszolgálatban; 16:12--emlékei az 1956-os eseményekről; 18:25--hogyan, milyen körülmények között menekült el az országból; 21:30--mi történt velük a határon való átjutást követően; 24:45--hogyan jutott Illinois-ba, milyen munkákat kapott itt, hogyan tudott beilleszkedni az itteni társadalomba, hogyan tartották a kapcsolatot a disszidensek
Interjúalany: Győry Kálmán
Felvétel időpontja: 2011. október 19.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:31:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, politikai rendőrség, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Rákosi-korszak, Művészet, kényszermunka, egyházak
Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, KISZ, TSZ, beszolgáltatás, katonaság, Néphadsereg, padlássöprés, Rákosi-korszak, '50-es évek, beszolgáltatás,
0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja a fronton számos sebet szerzett, de 1952-ben behívták a plébániára az ávósok, ott kegyetlenül megverték, de az így szerzett sebek miatt meghalt 6:24 erről sokáig nem beszélhetett nekik az édesanyjuk, az ötvenes éveket meghatározták a beadások és a padlássöprések 8:58 1956-ban a faluban nem történt nagy felfordulás, legalábbis gyerekként nem láthatták az eseményeket 10:12 a téeszesítés során az agitálók gyári munkások voltak, a földjeiket kénytelenek voltak beadni, mesél a TSZ-ről 19:00 1964-től a Ganz-Mávagnál lakatosszakmát tanult, de ott dolgozott tovább a Ganz-Mávagnál, volt úttörő és kisdobos is, majd KISZ-tag is, de ez elsősorban a kikapcsolódási lehetőségekről szólt; felidézi a katonaságot is 26:05 felkérték, hogy lépjen be a pártba, de nem lépett be sosem, felidézi, hogy a honvédségnél kapható újságok hogy ferdítették el a valóságot
Interjúalany: Kancsal Gyula
Felvétel időpontja: 2011. július 15.
Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:28:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, Holokauszt, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, szovjet megszállás, Kádár-korszak, Rákosi-korszak, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, TSZ, beszolgáltatás, határőrség, kommunista diktatúra, kulák, oktatás, rendszerváltoztatás, osztályharc, kárpótlás, Rákosi-korszak, '50-es évek, határsáv, beszolgáltatás, állampárt, propaganda, Kádár-korszak, szövetkezetek, Joszip Broz Tito, I. világháború, Jugoszlávia, Római Katolikus Egyház,
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, arról, hogy nem vették fel középiskolába kulák szárazása miatt, majd arról, hogy miként került be mégis a nagykanizsai Mezőgazdasági Technikumba Batári Károly tanár segítségével (0:18). Szól arról, hogyan zajlottak a beszolgáltatások, valamint arról, hogy hogyan barátkoztak össze a környék ÁVO-parancsnokával, aki először kenyerrél látta el őket, majd a beszolgáltatási rendszert alakította át úgy, hogy meg lehessen élni (3:30). Szól arról, hogy az ÁVO-parancsnok és a plébános jó barátok voltak. A plébános tanította a gyerekeket motorozni, az ávós pedig néha benzint vitt neki. Arról is szól, hogy a plébános Isonzónál döntötte el, hogy pap lesz, ha túléli a csatát (7:35). Szól arról, hogyan végezte el az iskolát, hogyan szervezték a TSZ-eket a környéken, és hogyan léptették be édesapját (12:10). Szól a TSZ-ek kezdeti nehézségeiről, átszervezésekről, egyesülésekről (16:00), majd arról, hogyan szüntette meg az együttműködést a rendszerváltoztatás (19:20). Szól a határsávról, arról, hogy egy bizonyos területen minden lábnyomról jegyzőkönyvet vettek fel, illetve arról, hogy milyen hisztéria volt a Titóval való szakítás kapcsán. Arról is beszél, hogy miként tudtak kommunikálni a jugoszláviai szlovén területeken rekedt szomszéd falvakkal (20:25). Beszél Lendvahegy különleges helyzetéről, ahol a falubelieknek szőlője volt, a kettős birtokokról, és arról, hogy 1949-ben már nem mehettek át szüretelni (25:50).
Interjúalany: Molnár Tihamér
Felvétel időpontja: 2011. július 14.
Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:39:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Sport, Holokauszt, Divat, oktatás, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, Művészet
Kulcsszavak: TSZ, beszolgáltatás, egyház, nyilasok, bunker, egészségügy, Rákosi-korszak, '50-es évek, leventemozgalom, megszállás, beszolgáltatás, Németország, légitámadás, óvóhely, Kádár-korszak, szövetkezetek, II. világháború, szovjet megszállás, Horthy Miklós,
Az interjúalany felvázolja a harmincas évektől a Kádár-korszakig a főbb állomásokat (0:30), majd megemlíti a beszolgáltatási rendszert (3:30). Szól arról, hogy a háború alatt iskolába járt (6:00), majd rátér a bombázásokra (7:30). Elmeséli, hogyan kellett édesapjának és a katonáknak kivinni a leventéket Németországba, és hogyan tudtak mégis visszafordulni (9:50). Szól az orosz megszállásról, arról, hogyan menekültek ki fiatal lányokként a pincéből az erőszak elől, valamint arról, hogy végül másokat erőszakoltak meg (13:50). Szól arról, hogy a később jövő kozákok már rendesebbek voltak, de később is ki kellett egyszer szaladniuk a rétre az erőszak elől. Arról is szól, hogy hány nőt becstelenítettek meg a faluban, hogyan lettek betegek, és arról, hogy még ők szégyellték magukat (17:15). Szól a hitéletről, a vallási nevelésről, és arról, hogy beléjük ivódott a becsület és a szüzesség eszméje (23:18). Szól az 1950-es évekről, a beszolgáltatási rendszerről és arról, hogy lehetett társulni is a beszolgáltatásban, kivéve, ha valakinek több földje volt (26:38). Szól a körülmények javulásáról a Kádár-korszakban, valamint a TSZ-ek megszervezéséről (32:05). Végül a munkákról és a házépítésről szól (37:00).
Interjúalany: Ferincz Sándorné
Felvétel időpontja: 2011. július 12.
Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:38:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, politikai rendőrség, Levente Mozgalom, Rákosi-korszak, Tanács, Művészet, Disszidálás
Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, MDP, MSZMP, internálás, oktatás, tanács, bunker, államosítás, osztályharc, Kultúra, Hortobágy, hadifogság, besúgó, óvóhely, állampárt, II. világháború, megfigyelés, éhezés, szovjet megszállás, vasút, rekvirálás, I. világháború,
Az interjúalany szól gyermekkoráról, édesapja cséplőgépének államosításáról, és arról, hogy korán hozzá kellett szoknia a házi és a kemény munkához is, mert édesapja 1942-ben kiment a frontra (0:20). Szól arról, hogy könyvelői vizsgát tett és a szövetkezetben kezdett dolgozni. Ekkoriban folytak az internálások, ő éppen lekerült a listáról, de rokonait elvitték. A trafikban gyorsan vásárolt nekik cigarettát meg ételt és beadta a vasúti kocsi résein (6:30). Két ávós lerángatta a vonatról, megfenyegették és megjegyezték a nevét. Ezután folyamatosan figyelték és nem hagyták elhelyezkedni. Sőt, a kommunista pártbizottság még bálozás során is nyilvánosan elhagyatta velük a termet (9:08). Szól további elhelyezkedési kísérleteiről, ám egy hónap után a helyi pártbizottság utasítására mindenhonnan kitették (11:20). Levelet írt az országos pártközpontba, akik a megyei pártbizottságot küldték ki kivizsgálni az esetet, de a helyiek nem engedték kiszállni a megyei pártbizottságot és eltussolták az ügyet. Több mint tíz évig nem dolgozhatott, 1952-tól 1963-ig (14:00). Szól családalapításáról is, a lakáshelyzetről, és arról, hogy még az 1960-as években is tulajdonképpen éheztek (20:48). Rátér világháborús emlékeire, arra, hogy kapott repesztalálatot a házuk, illetve arra, hogy az óvóhelyen a német katonák nyugtató gyógyszert osztottak. Később az orosz katonák nagyon megverték a falu orosz tolmácsát, aki egy I. világháborúból itt maradt orosz bácsi volt, akin számonkérték, hogy miért nem tért vissza a Szovjetunióba (24:35). Rátér az orosz katonák értékelésére, az erőszakoskodó, barbár kozákok és a civilizált tisztek közötti különbségre (35:00).
Interjúalany: Marton Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. július 11.
Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:40:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, egyházak, Holokauszt
Kulcsszavak: kényszermunka, katonaság, front, Csendőrség, Szovjetúnió, leventemozgalom, Németország, hadifogság, újjáépítés, légitámadás, Vöröskereszt, II. világháború, éhezés, vasút, dezertálás,
Az interjúalany elmeséli, hogy leventeként miként vitték ki Németországba azzal az ürüggyel, hogy ne essenek az oroszok fogságába. Azonban egy repülőtérre vitték, ahol kényszermunkára fogaták (0:28). Szól az ellátmányról, a hitlerszalonnáról (4:35), majd két hét utáni továbbszállításukról, arról, hogy egy szétbombázott állomást kellett volna újjáépíteniük. Ehelyett szétszéledtek (6:22). Később szökött magyar katonákkal találkoztak, majd együtt amerikai hadifogságba estek (8:16). Szól arról, hogy miként meneteltek tovább és kerültek egy táborba (13:10), majd arról, hogyan kerültek a végleges táborba a francia határ közelébe. Részletesen leírja a tábort és az élelmezést (17:00). Szól arról, miként került ki a városba dolgozni, és hogyan tudtak kereskedni a civilekkel (20:40). Szól arról, hogy milyen nemzetiségek laktak a táborban, hogy fűtöttek és mit ettek (25:15). Szól arról, hogy miként jött haza áprilisban, hogyan vették ki már előre a csendőröket a tömegből, és hogyan kérdezgették ki őket részletesen arról, miként kerültek Németországba (27:00). Szól további emlékeiről a háborúból, például arról, hogyan élték túl, amikor bombázni kezdték a vonatukat (31:50). Szól az itthoni emlékeiről, arról, hogy szinte rögtön megint besorozták (35:38). Visszatér még arra, hogyan próbáltak egyszer megszökni a németek fogságából (37:50). Végül az amerikai és a szovjet hadifogságot hasonlítja össze (39:00).
Interjúalany: Ferincz Sándor
Felvétel időpontja: 2011. július 09.
Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:35:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, Ipar, Holokauszt, oktatás, KISZ, második világháború, Levente Mozgalom, Művészet, Disszidálás, Egészségügy, kényszermunka, egyházak
Kulcsszavak: TSZ, egyház, oktatás, Délvidék, Trianon, visszacsatolás, II. világháború, kolhozosítás, Jugoszlávia, határon túli magyarok, délszláv háború, hiperinfláció,
Az interjúalany beszél a családjáról (0:21), szülőfalujáról, a vajdasági Torontáltordáról (1:03), gyerekkoráról (1:57), tanulmányairól (3:18), arról, hogy az egyetemen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc délvidéki eseményeivel kezdett foglalkozni (7:50). Beszámol a katonasággal kapcsolatos (Szarajevóban szolgált) élményeiről (8:37), a jugoszláv szocializmusról (12:27), a délvidéki magyarság helyzetéről Trianontól napjainkig: megemlíti a terület visszacsatolását Magyarországhoz, a délvidéki vérengzést, a jugoszláviai téeszesítést (17:02), beszél édesapja második világháborús részvételéről, kommunisták által történő meghurcolásáról (19:55), a magyarság helyzetének javulásáról (21:38), arról, hogy magyarként a szerbeknek is taníthatott történelmet (26:18). Mesél a „fölülről csinált” délszláv háborúról (26:18), a civil lakosság megpróbáltatásairól (29:35), a fizetések nagymértékű csökkenéséről, az elképesztő inflációról (30:30). Megemlíti, hogy 1994-ben Debrecenbe költözött (32:42), végül kitér a vallásos életére (33:28).
Interjúalany: Pintér József
Felvétel időpontja: 2011. július 06.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:59:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Sport, Holokauszt, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, szovjet megszállás, Kádár-korszak, Mezőgazdaság, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: TSZ, kereskedelem, Rákosi Mátyás, 1956, rendszerváltoztatás, zene, Kádár-korszak, II. világháború, szovjet megszállás, Horthy Miklós,
00:00-00:45 Születési hely, idő. 00:46-05:47 II. Világháború, német bevonulás, német katonák, orosz katonák. 05:48-09:00 Zene. 09:01-12:11 TSZ, traktor főiskola, munka, lakodalmas zenészet. 12:12-18:00 Horthy Miklós, Horthy-korszak, lovak, megélhetés a háborúban és utána. 18:01-27:54 Rákosi Mátyás, 1956, katonaság, disszidálók. 27:55-52:00 TSZ szervezés, feketevágások, Kádár és Rákosi közti különbség. 52:01-59:27 Rendszerváltoztatás, fellépések, lakodalmak.
Interjúalany: Németh Károly
Felvétel időpontja: 2011. június 25.
Készítette: Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:52:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Kivándorlás, Sport, Holokauszt, politikai rendőrség, Vörös Hadsereg, kényszermunka
Kulcsszavak: beszolgáltatás, egyház, oktatás, padlássöprés, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , osztályharc, Rákosi-korszak, megszállás, Kádár-korszak, II. világháború,
Az interjúalany 1934-ben született Nagymágocson (Csongrád megye). Beszél családjáról, gyermekkoráról. Szülei parasztok voltak. (04:34) Elmondja II. világháborús emlékeit. Átélt több bombázást. (09:40) Beszél az 1944/1945-ös tanévről, az országban végbemenő változásokról, a front közeledtéről, a szovjet megszállásról. Az orosz közkatonák, ha a tisztek nem ellenőrizték őket, loptak a lakosságtól. (17:32) Beszél a háború után az iskolák újraindításáról. (21:18) Kollégiumban tanulhatott tovább. 1948-ban átalakították az iskolarendszert, általános iskola után gimnáziumba került, végül áthelyezték a Szentesi Leánykollégiumba, Ahol leérettségizett. (23:50) Nem vették fel egyetemre, mivel családja kommunistaellenes volt. (26:02) Beszél a Rákosi-korszakról, a beszolgáltatások menetéről. (33:22) Az interjúalany tanyasi iskolában kezdett képesítés nélkül tanítani a Szentesi járásban. (37:16) Hamarosan Magyartésre került, ott tanított öt évig. Közben férjhez ment. Folyamatosan keresték férjével a jobb helyeket. A nagyszülők betegeskedtek, ezért Petőfiszállásra költöztek, itt kaptak állást is. Férje sajnos hamarosan elhunyt. (40:34) Elmondja a tanítás menetét az osztatlan képzésű tanyasi iskolákban. (44:46) Beszél a tanyasi iskolák megszüntetéséről. A tanítók és a szülők is felléptek az intézkedés ellen, sikertelenül. (48:28) Az iskolákban utasították a tanárokat, hogy beszéljék le a gyerekeket arról, hogy hittant tanuljanak, de ennek általában nem tettek eleget, a szülőkre hagyták a döntést. (51:56)
Interjúalany: Csendes Györgyné
Felvétel időpontja: 2011. június 20.
Készítette: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Kiskunfélegyháza
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:24:55
Tárgy: KISZ, második világháború, Levente Mozgalom, Kékcédulás választások, kényszermunka
Kulcsszavak: oktatás, államosítás, rendszerváltoztatás, pályaválasztás,
Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan került a gyógyszerész pályára az 1960-as években, és hogy milyen átalakítások zajlottak ekkor a gyógyszeriparban. Beszél az 1950-es években lezajlott patikaállamosításokról, illetve szól a rendszerváltoztatást követő patikaprivatizációban betöltött szerepéről is. 0:13--származás, család, iskolái, hogyan utasították el a tanári pályára való jelentkezését, és hogyan sikerült továbbtanulnia, egyetemi tanulámányai; 2:23--a Gyógyszertár Vállalat megalakulásának és a korábbi patikaállamosításoknak a története; 6:4--hogyan alakult át a gyógyszerészet az 1960-as években és milyen munkákat végzett pályakezdőként, majd elismert gyógyszerészként; 8:48--részvétele a patikaprivatizáció kidolgozásában és a magángyógyszertárak megindításában; 13:39--a pécsi gyógyszertár vállalat; 15:10--hogyan élte meg az államosításokat, mi történt az államosított patikák dolgozóival; 18:7--az 1960-as modernizáció hatásai és következményei; 23:30--mennyire elégedett a pályájával
Interjúalany: dr. Várszegi László
Felvétel időpontja: 2011. június 15.
Készítette: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:42:00
Tárgy: Holokauszt, KISZ, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Disszidálás, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: maszek, TSZ, katonaság, kommunista diktatúra, oktatás, egészségügy, államosítás, osztályharc, Rákosi-korszak, '50-es évek, államigazgatás, továbbtanulás, pályaválasztás, Kádár-korszak, szövetkezetek, egyetem,
Az interjúalany beszél arról, hogyan végezte el középfokú tanulmányait, majd hogyan járt a pécsi orvosi karra azért, hogy ne kelljen katonának mennie, valamint azért, hogy átjelentkezhessen a gyógyszerészetre (0:10). Közben szövödében és traktorosként is dolgozott (6:30), végül pedig matematika-fizika szakra ment, szintén azért, hogy átjelentkezhessen, de ezt nem engedték meg (9:00). Laboránsként kezdett dolgozni egy pécsváradi patikában, közben pedig a szegedi gyógyszerészetre felvételizett. A posta késve hozta ki a levelet, így egy nappal később tudott csak a felvételire elmenni, de Búzási Géza professzor gyorsan összehívott egy felvételi bizottságot külön neki. Így jutott be végül a gyógyszerészet szakra (12:00). Beszél egyetemi éveiről, a tantárgyakról, a szakérettségisekről, az ösztöndíj összegéről (16:40). Szól arról, hogyan zajlott le az államosítás a gyógyszertárakban (21:38), és részletesen leírja a patikák meglepetésszerű megtámadását és lefoglalását (24:15). Arról is részletesen szól, hogyan szervezték át és standardizálták a gyógyszertárak működését (27:00). Szól későbbi munkahelyeiről (31:00), vvalamint arról, hogy miként küldték el szakvezetői továbbképzésre a minisztériumba, hogyan lett gyógyszertárigazgató, és arról, hogy milyen jól meg volt alapozva az akkori felügyeleti rendszer (33:40).
Interjúalany: Märcz Imre
Felvétel időpontja: 2011. június 15.
Készítette: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:45:00
Tárgy: Holokauszt, KISZ, katonaság, második világháború, szovjet megszállás, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka
Kulcsszavak: DISZ, KISZ, állambiztonság, cserkészet, egyház, kommunista diktatúra, oktatás, úttörőmozgalom, Mindszenty József, államosítás, 1956, rendszerváltoztatás, osztályharc, Rákosi-korszak, '50-es évek, továbbtanulás, besúgó, pályaválasztás, megfigyelés, szerzetesrendek feloszlatása, cigányság,
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és oktatásáról a ciszterci gimnáziumban, valamint a cserkészetről (0:08). Szól az 1948-as államosításról, az oktatás folytatásáról, az új intézmény és az ifjúsági mozgalmak keltette ellenérzésről, valamint arról, hogy könyvben is kiadta cserkész örstársaival való 1948-as levelezését (2:45). Szól arról, hogy érettségi után a zirci teológiára jelentkezett, amit azonban megszüntettek, a növendékek egy része pedig disszidált vagy börtönbe került (7:30). Ő a budapesti teológián el tudott végezni két évet, majd katonai szolgálatról visszautasították és rakodómunkásként kellett elhelyezkednie (10:15). Szól arról, hogyan került tudományos segéderőként a pécsi egyetemre, s így hogyan állt vissza értelmiségi alapállása (13:50). Végül részben a rend bátorítása miatt elvégezte a pécsi tanárképző orosz szakát kitüntetéssel, és hogyan kedvelte meg Nyugat helyett a Keletet (15:00). Rendszerellenessége miatt vidékre rakták tanítani, majd úttörő vezetést bíztak rá, végül egy külvárosi iskolában tanított Pécsett, de mindegyikkel jól járt, értékes tapasztalatot és tudást gyűjtött ezen évek alatt (18:36). Szól arról, hogy egy ideje már tudományos írásai jelentek meg pedagógia témakörban, amikor felkérték, hogy fogadjon el egy állást a pedagógia tanszéken. Először a hátrányos helyzetű diákokkal kezdett foglalkozni, majd a romológia szakértője lett, ilyen tanszék felállításában is segédkezett (27:20). Szól a rendszerváltoztatásról, arról, hogy szabadon felvállalhatta hitét, és keresztény nyári szabadegyetemet szervezhetett (35:14). Valószínűleg ez is volt az oka nyugdíjazásának (39:40). Végül arról szól, hogyan segédkezett a Mester és tanítvány című lap elindításában Hoffmann Rózsával együtt (42:50).
Interjúalany: dr. Várnagy Elemér
Felvétel időpontja: 2011. június 15.
Készítette: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:33:00
Tárgy: Holokauszt, Divat, oktatás, politikai rendőrség, második világháború, Levente Mozgalom, Mezőgazdaság, Horthy-korszak, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: börtön, bányászat, kommunista diktatúra, kulák, oktatás, Münnich Ferenc, államosítás, 1956, rendszerváltoztatás, osztályharc, besúgó, propaganda, megtorlás, MUK, Kádár-korszak, Rendőrség, megfigyelés, szovjet megszállás, tüntetés, sztrájk, rekvirálás, lakósságcsere, ellenállás, át- és kitelepítések,
Az interjúalany beszél családjáról, a lakosságcseréről és javaik államosításáról (0:20). Rátér oktatására, arra, hogy egy fogalmazásából a tanító kihúzta a "független Magyarországot", ami nagyon meglepte (2:30). Beszél arról, hogy osztályidegenként nem mehetett középiskolába (4:40), majd az 1956-os forradalom eseményeiről (6:58). Szól arról, hogyan jöttek érte nyomozók, tartóztatták le, került egy cellába több ötvenhatossal, akik a büntetéseket latolgatták (8:35). Beszél a börtönkörülményekről (13:05), majd arról, hogy azért tartóztatták le, mert röpiratokat terjesztettek november 4. után (15:00). Szól bírósági tárgyalásáról, a mezőgazdasági kényszermunkáról, valamint arról, hogy a börtönben már nem bántalmazták, csak a rendőrök a kihallgatáson (18:05). Szól decemberi szabadulásáról és további megfigyelésükről (21:25), a kihallgatási stratégiáról (24:50), valamint arról, hogy a bátyját hogyan érintették az események (26:48). Végül az államosított cséplőgépről mutat fényképet, valamint egy őróla is szóló könyvet (30:20), valamint a rendszerváltoztatás csalódásáról szól (31:20).
Interjúalany: Ábel György
Felvétel időpontja: 2011. június 15.
Készítette: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:32:00
Tárgy: Holokauszt, oktatás, katonaság, politikai rendőrség, Vörös Hadsereg, Kádár-korszak, Rákosi-korszak, karhatalmisták, Románia, Tanács, Ifjúsági mozgalmak
Kulcsszavak: TSZ, egyház, oktatás, bunker, 1956, Rákosi-korszak, '50-es évek, óvóhely, propaganda, szövetkezetek, II. világháború, Ausztria, szerzetesrendek feloszlatása, Római Katolikus Egyház,
Az interjúalany beszél születéséről, családjáról (0:00), majd a háborús emlékekről, a bunkerben való rejtőzködésről (1:18). Szól földműves szüleiről, a mezőgazdaság terrorizálásról az 1950-es években (3:12). Elmeséli, hogy édesanyja két nővére az Egyesült Államokban élt, és az 1956-os forradalom után hozzájuk akart disszidálni. Egy rokon megszervezte átjutásukat Ausztriába, ahol különböző rendházakban szálltak meg (7:26). Elmeséli azt az élményét, mikor az osztrák ferences missziós nővéreknél lakott, s a kápolnájukban rádöbbent Isten létezésére, ami elnyomott minden kommunista propagandát (12:00). Szól a szerzetesrendek feloszlatásáról (14:30), valamint arról, hogy miként döntött úgy, nem megy Amerikába, inkább a nővérek fogadalmát kívánja letenni (17:30). Szól arról, hogyan végezte el a teológiát, miként dolgozott a rend óvodájában, valamint a rend történetéről (21:48). Beszél arról, hogy miként került ki Brazzaville-Kongóba, ahol az "enyhe kommunizmus" miatt nem az iskolában, csak a kápolnában taníthattak hittant. Említi az ország jó oktatását is (22:55). Végül a kongói emberek barátságosságáról, vallási életükről, hosszú és szép ünnepi miséikről szól (29:20).
Interjúalany: Veisz Erzsébet
Felvétel időpontja: 2011. június 13.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:49:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Ipar, Sport, Holokauszt, Divat, oktatás, KISZ, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Tanács, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: TSZ, kereskedelem, oktatás, sport, 1956, földosztás, megszállás, megtorlás, zsidóság, szövetkezetek, II. világháború, szovjet megszállás, tüntetés, Református Egyház,
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a mezőgazdasági munkákról, és a debreceni piacolásról (0:20). Rátér a földjükre illetve a kenyérlángos készítésére (2:20). Szól általános iskoláiról, valamint arról, hogyan került a vegyipari technikumba (6:28). Szól arról, hogy felküzdötte magát kémiából, s így elvégezte a technikumot s a hajdúsági gyógyszergyárban kezdett dolgozni (11:35). Szól arról, hogy milyen egyéb oktatást kapott, és hogyan doktorált a vetőmagtermesztés területén (13:55). Szól arról, hogy miként találkoztak az orosz katonákkal a megszállás során (18:28). Szól a németekről is, akik kulturáltabbak voltak, sőt, még fogkrémet is használtak (22:50). Mesél a földosztás mikéntjéről, az igénylőbizottságról, majd arról, hogy a szövetkezetesítés során tulajdonképpen visszavették a földeket (26:45). Beszél arról, hogy miként kezdődtek Debrecenben az 1956-os tüntetések (31:10). Végül arról szól, hogy miként nyomták el a forradalmat november 4. után, majd arról, hogy miként gyalogolt haza, mert a vasút és a közút nem volt biztonságos (39:12).
Interjúalany: Deli Imre
Felvétel időpontja: 2011. június 10.
Készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:45:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Igazságszolgáltatás, Holokauszt, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, Művészet, Kékcédulás választások, egyházak
Kulcsszavak: Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , hadifogság, II. világháború,
Az interjúalany a II. világháború előtt a mezőgazdaságban dolgozott. A háború alatt besorozták katonának és Székelyföldre került kiképzésre, ahol a szovjet csapatok bekerítették őket. Csengeren, Poprádon, Sopronon keresztül menekültek előlük, majd végül fogságba estek. Ezt követően két évet töltött hadifogságban a Szovjetunióban. Részletesen mesél az itteni körülményekről, az itt végzett munkákról. 0:21--születés, iskolák, szülei, munkájuk; 2:3--első munkái gyermekként; 7:50--hogyan vonult be 1943-ban, milyen pozíciót tölt be a katonaságban, milyen harcokban vett részt, hogyan estek végül fogságba; 15:00--milyen volt a fogság, milyen különféle fogolytáborokba került; 22:00--hogyan jutott haza a hadifogságból, fogolytársai; 25:10--milyen körülmények voltak a fogolytáborban, mit dolgoztak, mit ettek, hol tisztálkodtak; 36:28--mi történt amikor hazakerült a fogságból, milyen munkákat végzett, hogyan lesz molnár belőle
Interjúalany: Jakab Sándor
Felvétel időpontja: 2011. június 09.
Készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:38:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Át- és kitelepítések, 1956, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, Erőszakszervezetek, Divat, KISZ, második világháború, Levente Mozgalom, első világháború, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: oktatás, Franciaország, II. világháború, Joszip Broz Tito, Jugoszlávia,
Bevezetésképpen gyermek-és ifjú koráról(0:14), s ennek kapcsán Franciaország 2. világháború alatti helyzetéről, illetve Algériáról beszél(2:03). Ezután 1947-ben Magyarországra került, ahol egy premontrei gimnáziumban tanított francia nyelvet. Erről illetve (6:17) a párizsi béke utáni magyarországi állapotokról és a magyar nyelvtanulásról meséli el személyes emlékeit(12:44), majd a budapesti(23:00) illetve belgrádi diplomáciai munkájáról szólva kitér a Magyarország és Jugoszlávia közti hidegháború egyes jelenségeire(25:30). Az interjú 2. felében magyarbarátságáról(33:18), a magyar-francia kapcsolatokról(35:21), az idegen nyelvek tanulásának fontosságáról szól(37:13). Végül francia nyelven fogalmazza meg a mai magyar fiataloknak szóló üzenetét(37:37).
Interjúalany: Le Calloc'h Bernard
Felvétel időpontja: 2011. június 06.
Készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:48:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Ellenállás, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Igazságszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Sport, Holokauszt, oktatás, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, szovjet megszállás, Rákosi-korszak, Tanács, Horthy-korszak, Ifjúsági mozgalmak, egyházak
Kulcsszavak: börtön, egyház, oktatás, bunker, 1956, Kultúra, Sztálin-gyertya, megszállás, légitámadás, óvóhely, hadikórház, II. világháború, szovjet megszállás, FKGP, Református Egyház, kollégium,
Az interjúalany beszél családjáról, lakhelyükről, régivágású középiskolájáról, és arról, hogyan szerzett tandíjmentességet kiváló átlagával (0:08). Beszél a kollégiumról, az ott tanított nyelvekről és a hittanról (7:12). Szól a háborúról, arról, hogy magyar katonák beszállásolása miatt egy másik gimnázium épületébe jártak (10:50), majd arról, hogy milyenek voltak a légiriadó gyakorlatok (12:55). Leköltöztek falura, ahol a német katonákkal jó volt a kapcsolat (17:10), majd arról, hogy elsötétítést rendeltek a faluban, és ők figyelmeztették esténként a falusiakat a lámpaoltásra (18:00). Szól a rengeteg orosz katonáról, a vezérkar náluk való elszállásolásáról, és arról, hogy ő navigálta a vezérkart a térképük segítségével (20:00). Elmeséli, hogy édesapját tolmácsként alkalmazták, mások azonban letartóztatták, és azt, hogy az ott lakó tiszt hogyan próbált rajta segíteni (24:00). Szól arról, hogy miként végzett és tanított édesapja helyett a háború után (27:25), majd arról, hogy miként helyezkedett el önállóan (30:45). Beszél énekkari és színjátszóköri tevékenységéről (32:20), valamint arról, hogy milyen emlékei vannak 1956-ról (45:28).
Interjúalany: Dr. Kossuth Mihályné
Felvétel időpontja: 2011. június 02.
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:37:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Igazságszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, Erőszakszervezetek, Divat, oktatás, KISZ, katonaság, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, első világháború, karhatalmisták, Románia, Mezőgazdaság, Tanács, Horthy-korszak, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, egyházak
Kulcsszavak: oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , 1956, rendszerváltoztatás, hétköznapi kommunizmus, Rákosi-korszak, hadifogság, visszacsatolás, II. világháború, I. világháború, Horthy Miklós,
Az interjúalany 1925-ben született Bakonysárkányban (Komárom-Esztergom megye). Beszél gyermekkoráról, családjáról. (03:30) A család Salgótarjánba költözött, az interjúalany itt kezdte meg iskoláit. Részletesen beszél az iskolai körülményekről. (07:00) A polgári iskola után rövid ideig varrónő volt, majd elvégezte a rimaszombati apácák 2 éves kereskedelmi képzését. Mivel közeledett a II. világháború, a férfiakat behívták katonának, így az interjúalanynak is jó állása lett. (09:42) Elmondja, hogyan élte át a II. világháborút. 1944 decemberében szállták meg Rimaszombatot az oroszok. Ekkor még folytak a harcok. Részletesen beszél az ekkor uralkodó körülményekről. (19:08) AZ '50-es években Miskolcra költözött, ott sok volta az üres lakás. A Rákosi-rendszer nagyon idegen volt, nem volt hozzászokva senki a diktatúrához, rosszak voltak az életkörülmények. Az interjúalany adóellenőrként dolgozott, ekkor ismerkedett meg férjével. (24:06) 1951-ben ment férjhez, még ekkor is nagyon rosszak voltak a viszonyok. (30:10) Beszél az 1956-os miskolci eseményekről. (34:52) Beszél a család mindennapjairól a forradalom után. (36:00) A rendszerváltoztatást már külső szemlélőként élte meg. A család helyzete javult. (37:48)
Interjúalany: Mang Béláné Németh Mária
Felvétel időpontja: 2011. június 01.
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:50:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Igazságszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Mezőgazdaság, egyházak
Kulcsszavak: kényszermunka, börtön, egyház, Gulág - Málenkij robot , katonaság, kommunista diktatúra, nyilasok, 1956, Rákosi-korszak, Csendőrség, Szovjetúnió, munkaszolgálat, újjáépítés, Kádár-korszak, zsidóság, II. világháború, éhezés, szovjet megszállás, kmk, Horthy Miklós,
Az interjúalanyt nazarénus hite miatt a Horthy-hadseregben érték az első megpróbáltatások (0:20). Végig kellett néznie egy kivégzést (3:25), majd börtönbe csukták és elvitték a bori táborba munkaszolgálatosként, ahol Radnóti Miklóst is fogva tartották (8:20). Részt vett az erőltetett menetben (19:00). Az oroszok átvitték a Fekete-tengeren (29:45), ahol Sztálingrád újjáépítésénél volt kényszermunkás (31:25). Mindig mondták nekik, hogy addig nem mennek haza, amíg Sztálingrád fel nem épül. Egyszer azonban szólították, hogy hazamehetnek (35:00). Elmeséli a tábor lakhatási körülményeit és mindennapjait (37:50). Visszafelé menet már nem hajóval, hanem vonattal mentek. Máramarosszigeten már várták a szülei (41:15). Végül arról szól, hogy az oroszokat kritikátlanul utánzó Rákosi-rendszer rossz volt, a Kádár-korszak viszont jó volt az országnak (48:50). Meggyőzően beszél arról is, hogy hitét, jókedvét mindvégig megőrizte és reménységét egy pillanatra sem veszítette el.
Interjúalany: Papp Bálint
Felvétel időpontja: 2011. június 01.
Készítette: Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:36:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, Propaganda, Sport, Holokauszt, Divat, oktatás, szovjet megszállás, egyházak
Kulcsszavak: TSZ, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , Don-kanyar, munkaszolgálat, visszacsatolás, zsidóság, II. világháború, Horthy Miklós, át- és kitelepítések,
Az interjúalany 1914-ben született Hetényben. Szülei földművesek voltak. Egy testvére volt, aki elesett a II. világháborúban. 10 hektáros birtokon termesztettek, állatokat tartottak. Az interjúalany 8 osztályos elemi iskolát végzett. (02:20) Az I. bécsi döntéssel a falu visszakerült Magyarországhoz. Az interjúalany először csehszlovák katona volt, majd a bécsi döntés után a magyar hadseregbe került. 1942-től két évig szolgált a fronton utászként, 1 évet a Don-kanyarban. Beszél a vereség utáni embertelen körülmények közötti visszavonulásról. A százados segédje volt, így a tiszt segítségével hazatérhetett. (09:32) Részletesen beszél a Don-kanyar harcairól, a magyar katonák felszereléséről. (18:12) Beszél arról, milyen körülmények között voltak a zsidó munkaszolgálatosok a fronton. (19:42) Mivel a visszavonuláskor nagy volt a káosz, a menekülő katonákat sokszor a saját repülőik támadták meg. A halottakat csak tömegsírokba tudták eltemetni. (22:40) Beszél Magyarország szovjet megszállásáról. Több konfliktus is volt az orosz katonákkal, sok mindent elvettek a lakosságtól. (27:12) Beszél katonai szolgálatáról a csehszlovák hadseregben (még a II. világháború előtt). Megpróbált átszökni Magyarországra, de elfogták, kényszermunkára ítélték. (30:32) 1950-ben kezdték el szervezni a TSZ-t, többeket kényszerítettek a belépésre. (33:02) Beszél az áttelepítésekről. A magyaroknak sietve kellett elhagyniuk otthonaikat, helyükre önként jelentkező magyarországi szlovákok érkeztek. (35:38)
Interjúalany: Csintalan István
Felvétel időpontja: 2011. május 31.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:33:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, Divat, oktatás, KISZ, katonaság, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, egyházak
Kulcsszavak: TSZ, egyház, nyilasok, Wehrmacht , '50-es évek, megszállás, visszacsatolás, II. világháború, Református Egyház, át- és kitelepítések, '40-es évek,
Az interjúalany 1924-ben született Hetényben (Szlovákia). Az egész család földműveléssel foglalkozott. Az interjúalany iksolát helyben járta, heti kétszer kellett szlovákul tanulnia. (02:54) A faluban szinte mindenki református vallású volt, csupán egy-két katolikus és zsidó család lakott itt, a zsidókat a II. világháború alatt elhurcolták. Az I. bécsi döntéssel a falu visszakerült Magyarországhoz, ezt mindenki örömmel fogadta. (02:54) Férje híradós katonaként szolgált a II. világháborúban. A német megazállás alatt az interjúalany családjánál is német tisztek voltak elszállásolva. A harcok során készer foglalták el az oroszok a falut. Az interjúalanynak nem esett bántódása, de sokakat zaklattak. (06:40) 1945 januárjában a Nyilasok Németországba kezdték telepíteni a fiatal magyar lányokat, hogy "megőrizzék őket egészséges anyáknak". Összesen 22 lányt vitek el a faluból. Németországban katonai kiképzést kaptak, katonaként bántak velük. (11:54) Sikerült fenntartaniuk vallásos életüket egymás között. Számos más egyéb nemzetiségűekkel voltak összezárva. (20:20) Beszél a Németországot ért bombázásokról, a háború végéről. A terület angol megszállás alá került, a katonák kedvesek voltak. (25:08) A hetényi lányok a kassai leventékkel tudtak hazatérni. (26:40) Beszél a hetényi vallási életről. (28:12) Elmondja a csehszlovák-magyar lakosságcsere menetét. Mindenkit rosszul érintett, hogy el kellett hagynia lakóhelyét. Többen később visszajöttek. Az interjúalany szüleit is áttelepítették. A magyarok helyére szlovákokat költöztettek, főleg Békéscsaba környékéről. (29:40) 1952-ben indult meg a TSZ szervezése, az interjúalany családjától is elvették a földjüket, állataikat. Az interjúalany 1979-es nyugdíjazásáig a TSZ-ben dolgozott. Véleménye szerint a feloszlás előtt már jól működött a TSZ. (34:12)
Interjúalany: Sebők Dezsőné
Felvétel időpontja: 2011. május 30.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:45:00
Tárgy: Holokauszt, oktatás, politikai rendőrség, Vörös Hadsereg, kényszermunka
Kulcsszavak: oktatás, lakósságcsere, át- és kitelepítések, Beneš-dekrétumok, Csehszlovákia,
Az interjúalany pedagógusszülők gyermeke. Mesél a szülőhelyéről, neveltetéséről és testvéreiről(0:25).A Benes-dekrétumokkal kapcsolatban elbeszéli, hogy édesapját miként vitték el kényszermunkára a Szudéta-vidékre(1:46).Ezután bemutatja a felvidéki magyarokra erőszakolt megkülönböztetéseket, megszorításokat, amelyek a háború utáni Csehszlovákiát jellemezték. Mindezeket személyes emlékeivel gazdagítja(6:12).Majd a áttelepítés körülményeiről és menetéről mesél(7:52).1947. március 15-én érkeztek meg Kiskunfélegyházára. Az új helyzettel, hellyel való megbarátkozásról mesél az interjúalany(21:12). Kiskunfélegyháza helyett viszont Pitvarosra kellett volna szállítani a családot, de egy kisebb egyezkedés miatt végül az előbbi településen kötöttek ki. A megérkezésük utána vagonban laktak, de nemsokára "lakáshoz" jutottak(27:12).Az interjúalany a helyi oktatásról és iskoláról számol be(31:18).Szót ejt a már Magyarországon megszülető húgáról is(33:42). Két és fél év után végre kaptak egy lakást, bár igaz ez is egy tanteremből átalakított lakás volt(37:05).A szülei végre pedagógusi állást kaptak, így gyökeret tudtak ereszteni Kiskunfélegyházán. Ennek kapcsán a neveltetéséről és a szüleiről mesél néhány történetet(40:11).Az interjúalany is pedagógus lett, egy tanyán tanított, majd szépen lassan lépkedett feljebb a ranglétrán(43:20).
Interjúalany: Laczkóné dr Szabó Klára
Felvétel időpontja: 2011. május 30.
Készítette: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Kiskunfélegyháza
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:53:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, Sport, Holokauszt, Divat, oktatás, KISZ, katonaság, második világháború, Vörös Hadsereg, Kádár-korszak, Rákosi-korszak
Kulcsszavak: TSZ, deportálás, nyilasok, államosítás, Felvidék, leventemozgalom, kisebbségek, Németország, visszacsatolás, Bécs, propaganda, szövetkezetek, Vöröskereszt, II. világháború, szovjet megszállás, partizán, vasút, lakósságcsere, át- és kitelepítések, Ausztria, Csehszlovákia, szlovákok,
Az interjúalany azok között a szép, fiatal lányok között volt, akiket 1945. február 13-án elvittek a felvidéki Hetényről, hogy a nyilasok "egészséges, magyar anyákként megőrizzék" őket. Röviden szól családjáról, földjükről, Hetény lakosságáról (0:50), majd rátér arra, hogy miként fogadta a felvidéki magyarság a bécsi döntést (3:10). A háború során német katonákat is elszállásoltak, az oroszok pedig kétszer is elfoglalták a falut (4:30). Szól arról, hogy február 13-án elvitték huszonhárom társával együtt a nyilasok (7:20), és először Érsekújvárra szállították őket, ahol cetliket dobáltak ki az ablakon, ha megtudtak valamit. A szülők összegyűltek tiltakozni, mire az egyiküket agyonlőtték. Szökni is próbáltak, de visszaterelték őket (10:22). Innen a szétlőtt Bécsen át egy német táborba vitték őket (13:05), ahol "önkéntesként" kezelték őket, román, lett, német lányokkal együtt. Katonaruhában jártak és zsoldot kaptak (14:48). Beszél a tábor mindennapi életéről, a propagandáról, a munkákról, vagy arról például, hogyan mentek a fényképészhez (17:45). Szól a háború befejezéséről: egy közeli pajtába vezényelték őket, hogy átvészeljék a háborút (24:40). Beszél a Vöröskereszt segítségéről, megtudták, hol vannak komáromszentpéteri magyarok, így csatlakoztak hozzájuk a hamburgi táborban (28:08). Szól arról, hogyan fogadták őket Hetényben, mikor hazatértek (29:50). Elmeséli, hogyan találkozott kaukázusi orosz katonákkal, még mielőtt elvitték volna (32:02). Szól a szlovák partizánokról(35:00), majd a kitelepítésekről (36:00) és a szövetkezetesítésről (38:00). Szól a katonai szolgálatról, hadifogságáról, és arról, hogy hazatértében összeverekedett egy orosz katonával (43:00). Visszatér a táborban megismert különböző nemzetiségű lányokra (45:00), és felidéz német indulókat, amiket ott kellett megtanulniuk (48:20).
Interjúalany: Henz Gyuláné (Sáray) Eszter
Felvétel időpontja: 2011. május 30.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:22:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, Divat, oktatás, Vörös Hadsereg, Művészet, Disszidálás, egyházak
Kulcsszavak: TSZ, oktatás, padlássöprés, Wehrmacht , '50-es évek, óvóhely, Kádár-korszak, II. világháború, rekvirálás,
Az interjúalany mesél a tanyasi iskoláról, a szovjetek bevonulásáról, az általuk okozott károkról. Elmondja hogyan építették újjá Kisújszállást a háború után. Beszél a beszolgáltatásról, TSZ-esítésről, s mesél arról is, hogy a rendszerváltoztatás után milyen kárpótlásban részesültek. 0:13--gyermekkor, szülők foglalkozása, házassága, milyen földművesmunkákat végeztek fiatalkorukban; 2:25--milyen iskolákba járt, mit dolgozott, milyen volt az általános iskola; 5:25--mennyi földön gazdálkodtak; 6:29--mit csináltak, amikor közeledett hozzájuk a front, hogyan vészelik át a harcokat, milyen pusztítással járt a katonák bevonulása, kiket vittek kényszermunkára; 13:05--milyen volt az élet az ötvenes években, hogyan érinti a mezőgazdaság átalakulása a családi gazdaságukat 14:40--véleménye a Kádár-korszakról; 15:27--milyen kárpótlást kaptak a földjeikért, mit csináltak vele; 17:07--hogyan értesültek a háború végéről, hogyan zajlott Kisújszállás újjáépítése; 20:05--hogyan ismerkedtek a fiatalok; milyenek volta a bálok
Interjúalany: Göőz Ignácné
Felvétel időpontja: 2011. május 30.
Készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:28:00
Tárgy: Vörös Hadsereg, szovjet megszállás, Kádár-korszak, Rákosi-korszak, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: TSZ, beszolgáltatás, egyház, oktatás, 1956, rendszerváltoztatás, Rákosi-korszak, '50-es évek, Kádár-korszak, 60-as évek,
Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkoráról. (01:00) Elmondja iskolás éveit, munkáit, családalapítását. (03:36) Beszámol az 1956-os eseményekről. A forradalom kitörésekor kórházban volt második gyermekének születése miatt, itt jutott hírekhez. Reménykedett a pozitív változásokban. (10:18) Elmondja a tétszentkúti TSZ 1959-es alapítását, a szövetkezet működését, az ott végzett munkáját. (12:14) Beszámol a helyi közlekedés nehézségeiről. (15:32) Beszél a Kádár-korszak falusi mindennapjairól. (20:32) Az interjúalany véleménye szerint a rendszerváltoztatás nem hozott igazi változást. Összehasonlítja a Kádár-korszakot a rendszerváltoztatás utáni évekkel. (28:54)
Interjúalany: Tibold Kálmánné
Felvétel időpontja: 2011. május 25.
Készítette: Bercsényi Miklós Közlekedési Középiskola és Sportiskolai Módszertani Központ, Győr
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:25:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, második világháború, Vörös Hadsereg, karhatalmisták, Románia, Mezőgazdaság, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Kékcédulás választások
Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, KTSZ, 1956, '50-es évek, Nemzetőrség, szovjet megszállás,
Gombár József egy kiskőrösi parasztcsaládba született, gyermekként átélte az orosz megszállást. Családja megszenvedte az ötvenes évek parasztellenes politikáját. Az ötvenhatos forradalomban Kiskőrösön nemzetőr volt, majd marósként dolgozott a helyi KTSZ-ben, közben gazdálkodott. Nemzetőri múltja akadályozta az előmenetelét. (00:00-02:40) családi háttér, orosz megszállás; (02:40-07:15) az ötvenes évek a család életében, beszolgáltatás, fekete vágás, borleadás, szegénység; (07:15-10:30) iskolai évek, szegénység, családi háttér; (10:30-15:30) az ötvenhatos forradalom kiskőrösi eseményei, nemzetőrség; (15:30-18:30) sorkatonai szolgálat, munkahely a KTSZ-nél; (18:30-21:13) '56-ban a laktanyánál, az evangélikus imaház sorsa; (21:13-25:00) hétköznapok '56 után, szakmai kilátások, családi élet.
Interjúalany: Gombár József
Felvétel időpontja: 2011. május 25.
Készítette: Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Óvodája, Általános Iskolája, Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, Kiskőrös
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:59:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Ipar, Holokauszt, Divat, oktatás, katonaság, második világháború, Levente Mozgalom, karhatalmisták, Románia, Mezőgazdaság, Tanács, Horthy-korszak, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, Egészségügy, egyházak
Kulcsszavak: egyház, katonaság, kommunista diktatúra, nyilasok, oktatás, Erdei Ferenc, Mindszenty József, államosítás, 1956, front, Rákosi-korszak, Csendőrség, Szovjetúnió, megszállás, kisebbségek, forint, hadifogság, újjáépítés, visszacsatolás, Bécs, megtorlás, hadikórház, zsidóság, Rendőrség, II. világháború, éhezés, Erdély, szovjet megszállás, egyetem, horvátok, vasút, Horthy Miklós, Ausztria, Római Katolikus Egyház, '40-es évek,
Az interjúalany beszél születéséről, egyik ágról horvát, másik ágról magyar őseiről, a Czapáry név eredetéről (0:58). Szól édesapja munkájáról és lakhelyükről (5:58). Szól oktatásáról, a zalaegerszegi Deák Ferenc polgári iskoláról, valamint arról, hogyan került az Eötvös Collegiumba és ott mely tanárok tették rá a legnagyobb hatást (9:20). Beszél arról, hogy a budapesti egyetemen nem érte megkülönböztetés a zsidókat, sőt, rajongtak Fejér Lipót professzorért (17:02). Mesél az akkori egyetemi életről, a gólyák tréfálkozásairól, tanulásról, és arról, hogyan helyezkedett el az egyetemen még tanulóként (19:20). Mesél a bécsi döntéseket kísérő ovációról, tüntetésekről, melyen ő is részt vett, valamint arról, hogy Észak-Erdély visszaszerzése után egy egyetemi csoporttal kiment Magyarborzásra utat építeni (24:45). Szól Magyarország hadbalépéséről (28:02), családja elmeneküléséről Zalaapátiból, és arról, hogy visszatérésükkor az állásukat már elvesztették (29:30). Egyik unokatestvére ijesztő lelki állapotban tért vissza a Don-kanyarból (31:30). 1944 októberétől híradósként szolgált (33:15). Beszél a német megszállásról, ahogy az Eötvös Collegiumban bujkáló egyik franciát letartóztatták, vagy ahogy egy Zala megyébe menekült bajor papot elvittek a csendőrök (35:20). A háború során nyugatra vitték, angol hadifogságba került, majd 1946 februárjában hazaszökött (37:25). Beszél a németországi éhezésről (40:20), majd arról, hogyan védték meg egyszer amerikai katonák az oroszoktól (41:18). Szól Magyarország 1945 utáni helyzetéről (44:00), tanári pályájáról (46:38), valamint arról, hogy rövid ideig ő maga is a Nemzeti Parasztpárt tagja volt (48:46). Szól Mindszenty József személyiségéről, akinek Zalaegerszegen még ministrált is (53:38). Szól rokonáról, Martincsevics Pál gyékényesi plébánosról és Hajnal Zénó ferences atyáról, akiket bolgárok lőttek le. Brusznyai Árpádról, akivel együtt járt az Eötvös Collegiumba, szintén megemlékezik (55:35).
Interjúalany: Czapáry Endre
Felvétel időpontja: 2011. május 25.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa