Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
kulák
oktatás
1956
Kádár-korszak
II. világháború
megfigyelés

A légierő főparancsnokának lánya

2938 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Leírás: Az interjúalany Budapesten született, édesapja a doni hadsereg repülősparancsnoka, de a katasztrófa után leváltották a németek(0:13).A háború után Székesfehérvár reptérparancsnoka lett. A Rajk ügy előtt szerencséesen nyugdíjba vonult, így nem volt kitéve a későbbi koncepciós pereknek(1:16).Édesanyja polgári családból származott, Sopronból(2:30).Sárándra járt iskolába 1950-től. A sárándi évekre nagyon jól vissza tud emlékezni, így megemlíti az '50-es évek nyomorúságos mindennapjait is. Itt földművelésből éltek, mivel más lehetőségük nem volt: édesapját a "nép ellensége" címszóval bélyegezték meg, édesanyját kulákká minősítették(3:16).1956-ban édesapját felkérték a helyi forradalmi tanács elnöki posztjára, de ő nem fogadta el 3 gyerekére, feleségére és a rossz nemzetközi helyzetre hivatkozva. Az interjúalany erről és más 1956-os eseményekről mesél(8:35).Az interjúalany kiváló tanuló volt, Debrecenbe járt gimnáziumba. Erről szól pár mondatot(12:56).Deliné Fráter Katalin a KISZ-ről és akkori politikai atmoszféráról adja elő személyes történetét(14:10).Az egyetemre való bekreülése nem volt könnyű, mivel a személyes múltja, megbélyegzése még 1956 után is kísértette. Erről a szól az interjúalany(21:49).1963-ban ment férjhez, aki agrármérnökként dolgozott. Esküvőjükről és házasságuk kezdeti éveiről hallhatunk pár történetet(24:24).Édesapja 1964-ben halt meg(26:18).A Kádár-korszakban a külföldre való utazás korlátozott volt, de az interjúalany személyes kapcsolatai révén kiterjedtebb utazási szabadságot élvezett. Ennek hátteréről mesél(28:05).Deliné Fráter Katalin itt a nagyszüleiről, azok származásáról, foglalkozásáról, életviteléről szól(32:44).Szót ejt a békekölcsönről is(38:08).A Rákosi és a Kádár korszakban is rendszeresen megfigyelték a családját. Különösképpen az édesapját és az édesanyját. Ehhez kapcsolódó történeteket hallhatunk(40:20).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Deliné Fráter Katalin
Interjúalany lakhelye: Hajdúböszörmény
Interjúalany született: Budapest, 1944
Interjúalany foglalkozása: nyugalmazott főiskolai tanár
Felvétel időpontja: 2011. június 10.
Felvétel helyszíne: Hajdúböszörmény
Interjút készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany 1935-ben született Szolnokon. Beszél családjáról. Apai nagyszülei amerikás magyarok voltak, 1920-ban három évtized után tértek haza. 40 hold földet vettek és felépítettek egy szép házat melléképületekkel. (03:26) 1952-ben a kommunisták kuláknak nyilvánították őket, elvették házukat, 24 óra alatt kellett kipakolniuk. Átköltöztek anyai nagyszüleihez. A régi házat és szinte minden vagyont egy beköltöztetett kommunista család kapott. (08:00) Apja megpróbálta átmenteni a rokonokhoz a megtarthatott javakat. Sikerült egy csapágygyárban munkát találnia, anélkül, hogy kiderült volna osztályidegensége. Csak néha tudott hazaszökni családjához. Csupán az 1956-os forradalom után vállalhatta fel családját és származását. (12:42) Az interjúalany a forradalom alatt volt sorkatona. Szakasza Svájcba és az USA-ba szökött, ő maradt, mert nem akarta itt hagyni a családját. (13:40) Beszél diákéveiről. Többször kellett iskolát váltania származása miatt. (14:12) Összehasonlítja a Kádár-korszakot a mai rendszerrel. Hibának tartja, hogy a rendszerváltoztatás után nem lett leváltva a gazdasági elit, véleménye szerint a mai napig sanyargatják az embereket, minél gyorsabban felelősségre kellene vonni őket. Elszámoltatná a diktatúra még ma is élő kiszolgálóit. (18:56) Az interjúalany a Kádár-korszakban agronómusként dolgozott. Kérték (de nem kényszerítették), hogy lépjen be a Pártba, de erre nem volt hajlandó. Több TSZ-nél is dolgozott, majd a szolnoki kertészetbe került, innen ment nyugdíjba. (21:58) Még dolgozott a rendszerváltoztatás (rendszerátmentésnek nevezi) idején, 8 társával újraindította a helyi Kisgazdapártot. Az 1945-ös FKgP örökségéhez próbált visszanyúlni, de emiatt összekülönbözött Torgyán Józseffel, aki véleménye szerint tönkretette a pártot. Szolnok megyében a FIDESZ-szel szorosan együttműködve még több alapszervezete van a kisgazdáknak. Az interjúalany a szolnoki tiszteletbeli elnök. (25:48) Elmondja, hogy a Kádár-korszak már nem volt olyan kemény diktatúra, mint a Rákosi-rendszer, de ahhoz, hogy valaki magas pozíciót tölthessen be, be kellett lépnie a pártba. Így sok MSZMP tag volt, aki csak érdekből lépett be. Az életszínvonal sokkal jobb volt, mint Rákosi alatt, mindenkinek volt munkája, de ennek fenntartásához óriási kölcsönöket kellett felvenni. Beszél Kádár Jánosról, megítéléséről, az 1956 utáni megtorlások súlyosságáról. (32:06) Beszél paraszt családjának életszínvonaláról a Rákosi- és Kádár-korszakban. Elmondja a beszolgáltatások menetét. (35:34) A Kádár-korszakban már utazhatott az interjúalany külföldre nyaralni. (36:28) Beszél a '89-90-es rendszerváltoztatásról. Mindenki bizakodó volt, az interjúalany is lelkileg felszabadultnak érezte magát. Kapott kárpótlást, de csak a földet kapta vissza, a házat vissza kellett vásárolnia. (43:12)
Interjúalany: Guth Sándor
Felvétel időpontja: 2011. január 13.

Hossz: 00:39:00
0:00 családi háttér 00:45 1956-ban délután volt nekik az iskola, a tanárok pánikba estek, és ezért hazaindították a gyerekeket, egyszer elszöktek kenyérért, de veszélybe kerültek, mesél a Moszkva tér környéki állapotokról 7:28 hogy valakivel baj történt, azt onnan látták később, hogy a gyermek nem ment iskolába, egy ideig vörös nyakkendőt viseltek, németet és hittant tanultak; a gyerekeket is elkezdték egy idő után szűrni 9:53 a Kádár-rendszerben őt nem bántották, bár nem mehetett óvónőnek, hanem csak autófényező lehetett, egyedül volt lány az autófényezők között 11:51 meséli a szocialista brigád mozgalmat, és az ottani közösség rábízta a gyermekek felügyeletét, később leérettségizett, majd a férjhez menése után Fehérvárra került 15:41 beszél az ún. „amerikai szalagról” 17:45 édesapja mesterségéről beszél 21:00 a gyermekei kisdobosok és úttörők is voltak, ami kötelező volt 23:11 a kommunista szombat bérét elvileg közcélokra ajánlották fel, a főnökeik egy alkalommal tízkor hazamentek, őket viszont be akarták zárni a munkaidő hosszára 25:04 a rendszerváltoztatást nem fogadta kirobbanó örömmel, mert pesszimista volt, bár a gyerekek megkeresztelése után megfenyegették őt, és fizetésemelést sem kapott sokáig 27:20 a rendszerváltoztatástól azt várta, hogy hagyják dolgozni, de a Videotontól leépítettek rengeteg embert 1991-ben, egyik napról a másikra megszűnt rengeteg munkahely, ez az, amit nem várt a rendszerváltoztatástól 31:06 a munkahelyen voltak hangulatjelentők, ő Brezsnyev halálakor mondott „rosszat”, és ezért behívatták a gyár igazgatóságába 32:53 a rendszerváltoztatás utáni időkből hiányolja a gyerekek gyermekkorát, mesél egy NDK-beli kalandjáról
Interjúalany: Reményi Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. február 02.

Hossz: 00:26:00
0:00 családi háttér, a szülei gazdálkodók voltak 2:20 visszakerült Kaposvárra, mert a főiskolájukat lebombázták Budapesten, személyes tapasztalata nem volt az orosz katonákkal, de az egyik évfolyamtársát megerőszakolták a katonák 5:15 a háborús hétköznapok alatt kijárási tilalom, elsötétítés lépett életbe, és be kellett zárkózniuk, az élelmet jegyre lehetett csak kapni, nekik szerencséjük volt, mert voltak kisebb birtokaik 7:48 Kaposvár elfoglalása után Pécsre ment, mert ott nem volt kijárási tilalom, és beiratkozott az orvosi egyetemre 10:27 az orvosi egyetem elvégzése után nem dolgozhatott Kaposvárott, hanem Szombathelyre irányították, később megyei gyerekgyógyász-főorvos volt, de ez sok adminisztrációs munkával járt 12:12 a háború alatt, és utána pengő volt a fizetőeszköz, de az nagyon hamar elértéktelenedett; később rátér arra, hogy ő nem lépett be a pártba, de a testvéreit felszólították a belépésre 18:03 az 1956-os forradalmat megelőző helyzet már elviselhetetlen volt, ezért akart a nép változtatni 19:56 felidézi a kötelező szocialista ünnepségeket
Interjúalany: Kopátsy Erzsébet
Felvétel időpontja: 2011. március 12.