Interjú

Gyűjteményhez ad
kulák
Rákosi-korszak
tanyavilág
II. világháború
szovjet megszállás
Horthy Miklós

"Soha többet ne legyen háború!"

2416 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Témakörök: kettős megszállás, '50-es évek, Mindennapi élet
Leírás: Az interjúalany szülei földművesek voltak, ő maga is tanyasi iskolába járt. Gyerekkorára és a pusztai életre emlékezik vissza(0:08).Édesapja 18 évesen vonult be az első világháborúba, szerencsésen túl is élte a harcokat(7:10).Férje a második világháborúban fogságba esett, először Romániában, majd a Szovjetunióban raboskodott. Az ő háborús történetéről mesél(9:28).Antal Jánosné arról mesél, hogyan kérte meg a férje a kezét, s hogy a házasságnak akkoriban milyen feltételei voltak akkoriban(17:29).A Horthy-korszakban rendezett anyagi körülmények között éltek, ezzel kapcsolatban a szűkebb családi kör történetéről is beszél(18:57).Az édesapja a helyszínen élte át Budapest ostromát. Édespja és saját háborús élményeiről beszél(21:25).Az interjúalany a gyerekkori földműves munkáiról mesél(23:58).A szovjet megszállással kapcsolatban elmeséli, amikor először találkozott vörös katonával. Beszámol a fosztogatásokról és az erőszakoskodásokról(25:15).1949-ben kilakoltatták a családot a tanyájukról és egy lakást kaptak helyette. Az új körülményeket eleveníti fel(34:02).Ezt a videot nem lehet tájmkódolni...
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Antal Jánosné
Interjúalany lakhelye: Makó
Interjúalany született: Makó, 1924
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. június 08.
Felvétel helyszíne: Makó
Interjút készítette: Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon, Makó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:47:00
Tárgy: Mindennapi élet
Az interjúalany beszél a családjáról és gyerekkori csínytevéseiről (1:11), szakmai képzettségéről, munkáiról (4:26), édesapja I.világháborús részvételéről, hadifogságáról (5:58), hazatéréséről (15:53), saját II.világháborús emlékeiről (17:30), a Don-kanyarbeli eseményekről, ahol többek között a bátyja is meghalt (24:44). Mesél a háború utáni újrakezdésről, a hatalmas inflációról és a forint bevezetéséről (26:52), a beszolgáltatásokról, jegyrendszerről (29:10), az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeiről (31:48), MADISZ-tagságáról (33:40), a 70-es évekről (35:47), tanulmányairól (37:00), a falu történetéről írt könyvéről, a falu többszöri leégéséről (37:35), szocialista rendezvényekről, ünnepségekről (43:48), fényképészi tevékenységéről (45:47).
Interjúalany: Bene László
Felvétel időpontja: 2011. március 16.
Készítette: Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Salgótarján

Hossz: 00:45:00
Tárgy: kettős megszállás
Az interjúalany Kiskőrösön született 1919-ben. Családja gazdálkodásból élt. 1940-ben vonult be Kassára, gépkocsizónak képzik ki. Beszél a felvidéki bevonulásról, személyesen részt vett a délvidéki hadjáratban, Kassán tartózkodott a hírhedt bombázáskor. Részt vett a Szovjetunió elleni hadjáratban is. (00:00-08:10) családi háttér, egy gyarapodó parasztcsalád mindennapjai a háború előtt; (08:10-13:02) kiképzés, Trianon-ellenes propaganda; (13:02-15:40) a felvidéki bevonulás emlékei a seregben; (15:40-28:00) délvidéki bevonulás, kisebb harci cselekmények; (28:00-35:50) Kassa: kiképzés, a bombázás története; (35:50-43:50) orosz hadjárat; (43:50-44:48) újra Kassán, átvezénylés Egerbe.
Interjúalany: Szögi Mihály
Felvétel időpontja: 2011. május 09.
Készítette: Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Óvodája, Általános Iskolája, Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, Kiskőrös

Hossz: 00:47:00
Tárgy: Mindennapi élet , kultúra/művészetek
Az interjúalany beszél családjáról, a falusi világról, annak munka- és szabadságközpontú erkölcsiségéről (0:10). Nagyapja és dédapja is bíró volt, akinek vezető szerepe volt a faluban (5:52), ám a háború nagyon megviselte a nagyapját, mert neki kellett frontra vagy munkaszolgálatra kijelölnie az embereket, ezért 1945 után vissza is vonult (8:40). Szól arról, hogyan került ki édesapja a Don-kanyarhoz, miként tért vissza, és miként sorozták be a Vörös Hadseregbe (9:30). Szól édesapja hazatéréséről, arról, hogy az állatokat mind elvitték a földekről, illetve arról, hogy a háborús élmények miatt édesapja évekig nem volt képes ágyban aludni (13:10). Szól arról, hogyan szereztek új állatokat a csempészet révén (15:20), majd arról, hogyan próbálták kollektivizálni a mezőgazdaságot a Rákosi-rendszerben (16:30). Elmeséli, hogy édesapja inkább neki adott tejet, minthogy hiánytalanul teljesítse a beszolgáltatást, de végül nem esett bántódása (19:50). Szól oktatásáról, a kommunista propagandáról és az ünnepekről (21:30), valamint a külön hittan és az ideológia kettős neveléséről (25:30). Beszél középiskolájáról (28:52), majd az 1956-os forradalom miskolci eseményeiről, ami annyira megihlette, hogy verset írt Csillaghullás címmel (31:00). Külön szól a megtorlásról, az 1919-es fenyegető propagandaplakátok kitételéről, egy 18 éves fiú nyilvános akasztásáról, és egy olyan kiállításról, ahol kinagyított fotókat mutattak a tüntetésről, beépített emberek pedig azt figyelték, hogy felismernek-e valakit (35:40). Szól a történelem-földrajz szakról a debreceni egyetemen, elhelyezkedéséről, valamint arról, hogy rábízták a KISZ szervezését az iskolában, melynek keretében fáklyás meneteket is kellett szeveznie a vietnámi háború ellen (42:26).
Interjúalany: Dr. Mádainé Dudás Ilona
Felvétel időpontja: 2010. november 26.
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc