Interjú
Gyűjteményhez ad
A szécsényi zsidóság és a holocaust
2903 megtekintés
Hossz: 00:57:00
Leírás:
Az zsidó származású interjúalany 1924-ben született Szécsényben. Beszél családjáról. Apja könyvkereskedő és szerkesztő volt, majd miután elvették iparengedélyét, kocsmáros lett. Az interjúalany szinte egész gyermekkorát a kocsmában töltötte, ahol elkülönültek a parasztok, a tisztviselők és a zsidók. (04:30) Beszél a Szécsényben élő zsidók helyzetéről. Volt külön zsidó általános iskola. (06:56) Beszél a zsidók szerepéről Szécsény gazdasági életében. 1940-ben hagyta el Szécsényt, addig nem érzett semmilyen antiszemitizmust. (10:00) Elmondja a zsidó vallási szokásokat, hagyományokat. (11:04) Beszél arról, hogyan érintették a zsidóságot a zsidótörvények. (12:10) Az interjúalany 1938-ban fejezte be a polgári iskolát, utána kitanulta a fényképész szakmát. 1940-ben felköltözött Budapestre. Itt megismerte a kor legnagyobb fényképészeinek a munkáit, egyesekkel dolgozott is. (21:30) Magyarország német megszállásáig (1944. március 19.) fényképészlaborban dolgozott. Utána a rendeletek alapján elveszítette munkahelyét és kötelező volt a sárga csillag viselése. Nem sokkal később megkezdődött a gettósítás. (25:50) Szécsényben is megkezdődött a gettósítás, ez az interjúalany szüleit és nagyszüleit érintette. Auschwitzba vitték őket, ahonnan az anya és a nagyszülők nem tértek vissza. (30:56) Az interjúalanyt az óbudai téglagyárba vitték, innen sikerült többedmagával megszöknie. (41:40) Embermentők az Üllői úti klinikára vitték, majd egy "csillagos" védett házba került. Ezt álcázásként svéd vöröskeresztes kórházzá alakították, az interjúalany "ápolónő" lett. (48:12) Elmondja hogyan haltak meg családtagjai. Az interjúalany visszatért Szécsénybe, fotóriporter lett. (57:12)
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az egyház szerepéről, vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Ács Irén
Interjúalany lakhelye:
Budapest
Interjúalany született:
Szécsény,
1924
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas- fotóművész
Felvétel időpontja:
2011. június 02.
Felvétel helyszíne:
Budapest
Interjút készítette:
LIPTHAY BÉLA MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, Szécsény
Kapcsolódó interjúk
Politikai fogoly voltam a Szovjetunióban
Hossz: 00:52:00
Az interjúalany beszél Magyarország német megszállásáról, és arról, hogyan tartóztatták le többször is ebben az időszakban (0:52). Jellemzi az amerikai hadifogságot, amibe Ausztriában került (8:35), majd rátér arra, hogyan próbáltak meg vallásos ifjúsági egyesületet létrehozni és zarándoklatot szervezni (11:26). Szól a diktatúra erősödéséről a háború utáni Magyarországon (18:19), illetve hogyan tartóztatta le az ÁVH (21:00). Először az ÁVH, majd az NKVD hallgatta ki, majd a Szovjetunióba küldték (24:50). Részletesen beszámol a lembergi karanténról (31:35), az első tábor körülményeiről (33:08). Szól a második táborról, ahol a különböző ázsiai foglyokat megismerve szótárat kezdett szerkeszteni (38:13). Beszél a Sztálin halála után enyhülésről, az oroszországi foglyok helyzetéről, a levelezésről (44:52). Végül említi a nem szovjet állampolgárok hazaengedéséről szóló titkos záradékot (50:06).
Interjúalany: Harcos István
Felvétel időpontja: 2011. március 31.
1956 Tatabányán, újságírói szemmel
Hossz: 00:44:09
Az interjúalany elmondja, hogy szegény származása ellenére hogyan sikerült továbbtanulnia a II. világháborút követő változások következtében és hogyan lett belőle újságíró Tatabányán. Mesél az 1956-os események Tatabányai vonatkozásairól, a helyi munkástanácsok működéséről, és forradalom leverését követő időszak munkásmegmozdulásairól, sztrájkjairól, illetve a karhatalmisták megtorló tevékenységéről.
1:18--hogyan tudott továbbtanulni szegény származása ellenére, hogyan viszik el leventének a II. világháború során;
2:18--hogyan tudott a II. világháborút követő átalakulások következtében továbbtanulni az egyetemen;
3:50--hogyan lett belőle újságíró és hogyan került Tatabányára;
5:6--milyen cikkeket írt a forradalom előtt a változás szükségességéről, milyen retorziók érték a cikkei miatt;
6:13--hogyan kezdődött el Tatabányán a forradalom, milyen előzményei voltak ennek;
12:56--hogyan vett részt a forradalom alatt egy új helyi lap megindításában, és hogyan tudósított az eseményekről;
15:0--hogyan kezdődött a bányaipari diákság tüntetése október 26-án és hogyan jutottak fegyverekhez;
17:25--a forradalmi tanács és a nemzetőrség megalakulása, a helyi politikai foglyok kiszabadítása, a tatabányai forradalom áldozatai;
20:40--a forradalom leverése, a szovjetek bevonulása, a munkástanácsok működése, hogyan kezdtek sztrájkba a forradalom leverése után;
28:53--hogyan próbált Kádár tárgyalni az itteni munkástanácssal és hogyan utasította el a pártvezetés a tárgyalás lehetőségét;
32:2--hogyan látogatott el hozzájuk végül Kádár és hogyan tárgyalt velük;
34:24--milyen ellenkezést váltott ki a munkásokból a karhatalom megalapítása, a december 7-i sortűz előzményei;
41:0--hogyan lépett fel a karhatalom a bányászok ellen, hogyan zajlottak a forradalom utáni megtorlások
Interjúalany: Gyüszi László
Felvétel időpontja: 2011. február 24.
Erlkönig (A Rémkirály) — Auschwitz egy békési úrilány szemével
Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél családjáról, életkörülményeikről a két világháború között (0:20). Szól arról, hogyan vitték őket gettóba (4:54), majd arról, hogyan zajlott a deportálás és milyen munkát kellett végezni a táborban (11:24). Beszél az auschwitzi táborról (16:05), majd átszállításáról Görlitzbe (17:50). Beszél a felszabadulás körülményeiről (24:45, 34:50), illetve elemzi a zsidóság helyzetét és a második világháború tanulságait (39:33).
Interjúalany: Vágó Györgyné
Felvétel időpontja: 2011. január 16.
Készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác
