Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
kereskedelem
Rákosi Mátyás
1956
rendszerváltoztatás
zene
Kádár-korszak
II. világháború
szovjet megszállás
Horthy Miklós

Nem élhetek muzsikaszó nélkül

2394 megtekintés

Hossz: 00:59:00
Leírás: 00:00-00:45 Születési hely, idő. 00:46-05:47 II. Világháború, német bevonulás, német katonák, orosz katonák. 05:48-09:00 Zene. 09:01-12:11 TSZ, traktor főiskola, munka, lakodalmas zenészet. 12:12-18:00 Horthy Miklós, Horthy-korszak, lovak, megélhetés a háborúban és utána. 18:01-27:54 Rákosi Mátyás, 1956, katonaság, disszidálók. 27:55-52:00 TSZ szervezés, feketevágások, Kádár és Rákosi közti különbség. 52:01-59:27 Rendszerváltoztatás, fellépések, lakodalmak.
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Németh Károly
Interjúalany lakhelye: Egervár
Interjúalany született: Egervár, 1934
Interjúalany foglalkozása: kereskedő
Felvétel időpontja: 2011. június 25.
Felvétel helyszíne: Egervár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:29:00
A szeged-csanádi püspök interjúalany 1930-ban született Battonyán (Békés megye). A településen sok nemzetiség és sok vallás is volt. Édesapja segédjegyzőként dolgozott. Az elemit helyben a katolikus és az állami iskolában végezte, majd Budapestre került gimnáziumba, itt megismerkedett a Horthy-korszak társadalmi életével. Közben édesanyja elhunyt. Átkerült Hódmezővásárhelyre a református gimnáziumba, de itt is tarthatta katolikus hitét. (03:52) Budapesten vetődött fel először benne a gondolat, hogy pap legyen. Szegeden kezdte el a kisszemináriumot, amelyet nehézkesen végezhetett el a II. világháború, a német majd az orosz megszállás miatt. Ennek ellenére a légkör mindig kiváló volt. Innen került a nagyszemináriumba. (05:50) Részletesen beszél a Horthy-korszak szellemiségéről. Teljesen szabadnak, felszabadultnak érezte magát. A cigányság nagy része be tudott illeszkedni a vidéki társadalomba. A fővárosban már mások votak a körülmények. A területi visszacsatolásokat hatalmas lelkesedés fogadta. (10:20) Elmondja, hogy a kommunista hatalomátvétel idején hogyan vették el Szegeden az egyháztól a földeket, ingó és ingatlan vagyonokat, hogyan próbálták ellehetetleníteni a vallást. A legtöbben nem hitték el, hogy komolyan megfosztják az egyházt javaitól. A rendelkezések ellen nagy tüntetéseket szerveztek, felpezsdült a lelki élet. (13:08) Beszél arról, hogy a Rákosi-korszakban megszűnt az emberek közötti bizalom, az egyháziakat külön is megbélyegezték. Az ÁEH és az ÁVO/ÁVH folyamatosan zaklatták a papokat. Az interjúalanyt még a Kádár-korszakban is meghurcolták amiatt, hogy felvette megnóra a II. vatikáni zsinat rádióközvetítéseit. (16:04) Az 1956-os eseményekről sokat nem tud, akkor Ásokhalmon szolgált. Újságokból és rádióból értesült az eseményekről. Mielőtt prédikációjában értékelte volna az eseményeket, a szovjetek újra megszállták az országot. (18:56) Nagyon rosszul érintette, hogy senkiben sem bízhatott meg, mert nem tudta, hogy ki jelent róla. Még a gyerekekben sem bízhatott, mert az óvódában, iskolában az elszólások miatt is veszélybe kerülhetett. (21:38) Beszél a Kádár-korszakról, a még a '70-es és '80-as években is meglévő megkülönböztetésekről. Az már teljesen érezhető volt, hogy a rendszer így nem működik, de nem számított rá szinte senki, hogy közel van már a rendszerváltoztatás. 1988-ban a Magyar Hírlap lehozta egy cikkét, amelyben az egyház feltámadásáról és az egyházi iskolák visszaadásáról írt, de még ekkor sem tudta, hogy egy év múlva elkezdődik a rendszerváltoztatás. (25:54) A Horn-kormány alatt sikerült a szegedi piarista gimnáziumot újraindítani, ebben az interjúalanynak is hatalmas szerepe volt. Beszél az iskola működéséről, szellemiségéről. (29:30)
Interjúalany: Gyulay Endre
Felvétel időpontja: 2011. február 24.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél származásáról, családjáról, tanulmányairól és munkába állásáról varrónőként (0:50). 1938-ban Budapestre került lányinternátusba, emellett folytatta a varrónői munkát. Részletesen beszél az internátusi életről és kulturális lehetőségeikről (4:10). A rendház vezetője Salkaházi Sára volt: beszél a zsidómentésben játszott szerepéről és személyiségéről (7:56). Kitér találkozására Mindszenty Józseffel (9:17). Részletesen beszél Budapest ostromáról, óvóhelyekről, bombatámadásokról, a Vörös Hadsereg fővárosi harcairól (10:54). Ismerteti az ostrom utáni élet nehézségeit: élelmiszerhiány, romeltakarítás, félelem a szovjet katonáktól (25:45). Beszél viszontagságos visszatéréséről Pécsre (31:35), majd az újrakezdés lehetőségeiről varrónőként Szederkény sváb faluban (38:15).
Interjúalany: Ravasz Jánosné
Felvétel időpontja: 2010. november 04.

Hossz: 00:43:00
0:00 családi háttér, iskolák 1:09 sikerül bekerülni a kőszegi bencés gimnáziumba, ahol kollégista volt, mesél az egyházi iskola mindennapjairól, később az államosítások miatt több kollégiumot megjár 4:52 a nagykanizsai gimnáziumba került óraadó tanárnak, ahol kémiát tanított 8:07 az iskolai rádióklubra emlékezik vissza 12:58 1975-től rádióamatőrként is tevékenykedett, ami vizsgához volt kötve 18:40 a technika-oktatás bevezetése után technikaszakos tanári oklevelet szerzett, eleinte voltak iskola-számítógépek, amelyek szalagosak voltak, őket követték a Comodore-gépek, hosszabban mesél az iskolai számítástechnika-oktatásról 28:52 az iskolai és a tantárgyi változásokról beszél 34:07 a II. világháborús emlékekről mesél, az édesapja orosz hadifogságban tűnt el, ő a bombázásokra emlékszik elsősorban 35:35 1956-ban a kollégiumot bezárták, nem lehetett kimenni, viszont az eseményektől később távol maradt, mert hazament
Interjúalany: Nagy Emil
Felvétel időpontja: 2010. november 23.