0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja kerékgyártó, édesanyja viszont egy gazdagabb parasztcsalád gyermeke volt 2:04 édesapját behívták katonának, nem is volt otthon, amikor megszületett, és nem is jött haza a háborúból, ezért gyerekként besegítettek a mezőgazdasági munkába 6:04 a kulákoknak kötelező beszolgáltatások voltak, mindenből meghatározott mennyiséget kellett beadni, három tojás különbségért börtönbe akarták csukni az édesanyját 9:09 felidézi egyik vásári emlékét, majd a mezőgazdasági munkákról beszél 12:07 a családnak 60 hold földje volt, a beadások idején a birtok a sok munka mellett is el tudta tartani őket 15:20 a TSZ-be később nem akartak beállni, de addig beszélték rá az édesanyját, amíg be nem lépett, de a sok munka ellenére nem kapott megfelelő ellenértékű munkaegységet, így elment Miskolcra dolgozni 23:11 a helyi postán kezdett el dolgozni, de mellette a helyi TSZ-ben is dolgozott, majd a műanyag-feldolgozóban helyezkedett el 27:05 tagja volt a vállalati szocialista brigádnak, általában karitatív munkát végeztek, beszél a gyári munkáról 30:00 a munkahelye biztosítja neki az érettségizés lehetőségét 32:17 a család földjei maradtak a TSZ-ben, de a TSZ megszűnt, az állatokat levágták, a földek megműveletlenné lettek, volt kárpótlás, de csak a vagyonuk egy részéért, és nem pótolta a veszteségeiket 36:45 a rendszerváltoztatás után nem érzett elégtételt a kártérítések után, a Szovjetunióban meghalt édesapját sokáig kerestették

1929-ben született Mérken, itt is járt óvodába, általános iskolába. A falusi iskolarendszerről és a korabeli egyházi oktatásról mesél Tircsi Zoltán(0:25).Az interjúalany sváb származású, édesapja be is lépett a Volksbundba, emiatt a háború után be is börtönözték(04:04).Tircsi Zoltán szabóinas lett, ezt a munkát maszekként végezte egészen addig amíg nyugdíjba vonult. Ezzel kapcsolatban mesél a feleségéről és a fiáról is(5:22).A bátyja SS katona volt(7:37).Az interjúalany a Horthy-korszakbeli a betelepült svábok öröklésről, a családfelépítésről stb beszél(7:41). A háború végén Németországba került, ahol a 3. osztályt is elvégezte. A bukás előtt álló Harmadik Birodalom mindennapjairól, az oktatásról, valamint a Hitlerjugendről is mesél(10:27).A Hitlerjugend-es egységét Ausztriában oszlatták fel, 1945 július 27.-én ért haza(14:05). Az interjúalany elmeséli, hogy személyes tapasztalatai alapján a KAPO emberei verték csak a zsidó civileket(15:36).A háború munkaszolgálatot is végzett, ennek keretében részt vett a taszári, kunmadarasi repterek építésében. (16:22).Szakmájában elismertnek számított, innen hurcolták el munkaszolgálatra(17:52).Németországban nem éltek rokonai, csak az USA-ban élt egy nagynénje. Volt egy barátja, akinek szintén az USA-ban éltek rokonai, emiatt őt is elvitték munkaszolgálatra(19:12).Az interjúalany sógorának öccse a Hunyadi SS hadosztályban szolgált, emiatt nem is mert hazajönni a háború után. A bátyja az SS múltja miatt 8 évig volt szovjet fogságban. Ezzel kapcsolatban mesél el egy történetet(20:31).A háború után továbbtanulásban, munkában szerencsére nem akadályozták, így szorgalmasan tudott gyarapodni(22:53).Később egyháztanács tag és világi elnök volt. Bár voltak kellemetlenségei, de mégis meg tudta beszélni a problémáit a hatóságokkal(25:21).1948-ban egy barátjával disszidálni akartak, de édesanyja balesete miatt az interjúalany nem hagyta el Magyarországon(27:39).A disszidáló barátja néhányszor hazalátogatott, ezzel kapcsolatban elmesél néhán története(30:04).

0:00 családi háttér, gyermekkor 1944-ben települtek át Romániából Magyarországra 2:20 Garán a szellemi és testi fogyatékosok intézetében dolgozott 5:50 a három nemzetiségnek három iskolája volt, (magyar, német, bunyevác), mesél a gyermekkori játékokról 10:02 mesél a téeszesítésről, eleinte nagyon nehéz volt, mert nem hittek a közös gazdálkodásban 16:28 később egyre több gépet tudtak használni, mesél az agitálásról 19:01 Ő nem a TSZ-ben dolgozott, hanem a közeli szociális intézményben 21:53 a TSZ-korszak előtt be kellett szolgáltatni a saját állatokból, pl. a disznóvágásból