Az interjúalany beszél családjáról, a falusi világról, annak munka- és szabadságközpontú erkölcsiségéről (0:10). Nagyapja és dédapja is bíró volt, akinek vezető szerepe volt a faluban (5:52), ám a háború nagyon megviselte a nagyapját, mert neki kellett frontra vagy munkaszolgálatra kijelölnie az embereket, ezért 1945 után vissza is vonult (8:40). Szól arról, hogyan került ki édesapja a Don-kanyarhoz, miként tért vissza, és miként sorozták be a Vörös Hadseregbe (9:30). Szól édesapja hazatéréséről, arról, hogy az állatokat mind elvitték a földekről, illetve arról, hogy a háborús élmények miatt édesapja évekig nem volt képes ágyban aludni (13:10). Szól arról, hogyan szereztek új állatokat a csempészet révén (15:20), majd arról, hogyan próbálták kollektivizálni a mezőgazdaságot a Rákosi-rendszerben (16:30). Elmeséli, hogy édesapja inkább neki adott tejet, minthogy hiánytalanul teljesítse a beszolgáltatást, de végül nem esett bántódása (19:50). Szól oktatásáról, a kommunista propagandáról és az ünnepekről (21:30), valamint a külön hittan és az ideológia kettős neveléséről (25:30). Beszél középiskolájáról (28:52), majd az 1956-os forradalom miskolci eseményeiről, ami annyira megihlette, hogy verset írt Csillaghullás címmel (31:00). Külön szól a megtorlásról, az 1919-es fenyegető propagandaplakátok kitételéről, egy 18 éves fiú nyilvános akasztásáról, és egy olyan kiállításról, ahol kinagyított fotókat mutattak a tüntetésről, beépített emberek pedig azt figyelték, hogy felismernek-e valakit (35:40). Szól a történelem-földrajz szakról a debreceni egyetemen, elhelyezkedéséről, valamint arról, hogy rábízták a KISZ szervezését az iskolában, melynek keretében fáklyás meneteket is kellett szeveznie a vietnámi háború ellen (42:26).

0:00 családi háttér, először háztartásbeli volt, de férje leszázalékolása után 44 évesen elment dolgozni, édesapja gazdálkodó volt, édesanyja háztartásbeli 2:02 az iskolai évekről, gyermekkorról mesél, a fiúknak kötelező volt a leventemozgalom, a vallási életről, és a különböző tanórákról is beszél 9:44 az iskolaidőn kívül voltak önképzőkörök, ilyen volt pl. a Keresztény Ifjúsági Egyesület, voltak műsoros bálok, mesél a korabeli udvarlási szokásokról 16:34 a háborús időszak viszontagságairól beszél, a német katonák nem bántottak senkit, az oroszok elvitték az embereket, és elvitték a nőket is, az orosz katonák tetvesek és piszkosak voltak 21:39 csináltak egy „bunkert”, ahol az élelmiszert rejtették 22:47 mesél a bombázásokról, és a katonasorsot elszenvedő rokonokról 25:03 a háború után maradt a nehéz sors, a beadások elvitték a termés nagy részét, a háztáji bevezetése után lett könnyebb a dolguk 27:03 a TSZ-be történő belépésre emlékezik vissza, a belépő gazdálkodóknak nehéz volt lemondaniuk a vagyonukról, a TSZ is szegény volt, az első időkben nagyon nehéz volt a megélhetés 31:00 a szocialista brigád időszakára emlékezik vissza 35:00 a párttagságot sokan nem akarták, de sok munkahelyhez kötelező volt, az úttörők például nem nézték jó szemmel azt, amikor konfirmáltak

00:30 - Nagyszülők, szülők (gulyás, kubikos) 05:00 - II. világháború hatása a családra 05:30 - 1956. évi családi tragédia 08:30 - '56 09:00 - TSz-esítés 13:20 - Nem lehetett úttörő, kisdobos 14:10 - Iskola 16:00 - Szakmunkásképző - fodrász 20:30 - Maszek 24:10 - Nyugdíj