Az interjúalany beszél a német megszállás időszakáról (0:11), a fehérvári bombázásokról (8:33), a karácsonykor bejövő szovjetekről, a város ostromáról (15:25), a zabrálásáról (26:20), arról, hogy összeszedték a szovjetek az embereket, de végül nem vitték el őket (30:37).

Az interjúalany beszél családjáról, görögkatolikus és református szüleiről (0:16), majd római katolikus neveltetéséről és oktatásáról, és arról, hogy hittantanára miként keltette fel érdeklődését a papi hivatás iránt (2:05). Szól felszenteléséről, munkáiról (4:40), majd arról, hogy miként utasította vissza, hogy elmenjen a békepapság alakuló gyűlésére (9:00). Szól arról, hogyan került az ÁVO látóterébe azzal, hogy egy mozgalmi dalt átköltött vallásos szöveggé, és rendőrfőnökké lett osztálytársa hogyan mentette ki (11:00). Elmeséli, hogyan próbálták meg beszervezni békepapnak, hogyan állt ellen, és milyen retorziók érték (15:08). Azt is elmeséli, hogy 1945-ben ápoló volt a német sebesültekkel teli Szent János kórházban, és itt végig is élte Budapest ostromát. Egy orosz katona kézigránátot szorongatva jött be, de megenyhült egy gyermek sírásától (20:30). Szól Mindszenty Józseffel való kapcsolatáról, amerikai viszontlátásáról, és a rendszerrel való konfliktusáról (24:30). Szól arról, miként élte meg az 1956-os forradalmat és miért nem érintette a megtorlás (27:20). Mesél az előzményekről, az 50-es évek terrorjáról, és arról, hogy egy kommunista híve mindig "népnevelő, demokratikus papként" jellemezte a jelentéseiben, így nem bántották (30:50). Végül arról szól, hogy miért ment ki Amerikába 1964-ben, ott milyen sokat kellett dolgoznia a piarista rendházban, illetve arról, hogy keserves volt Magyarországon kívül élni (41:00).

Az interjúalany beszél édesapjáról, aki a Horthy-korszakban hivatásos tiszt volt (0:34), arról, hogy a kőszegi katonai iskolába került (1:23), a katonai iskola kimenekítéséről és hazatéréséről (3:20). Mesél arról, hogy az 1956-os események során a gyöngyösi nemzetőrség vezetője lett (5:24), a forradalom utáni letartóztatásáról, börtönélményeiről (9:00), a Gyöngyös környékén történt forradalmi eseményekről (13:09), a hatalom MUK-tól való félelméről (15:38), majd visszatér börtönbüntetésére, a kitalált bűnökről (18:03), beszél a szovjet katonákról (22:38), a forradalom leverése utáni enyhülésről, munkájáról (24:30), a rendszerváltoztatásról és magyarságtudatáról (26:10), az 1956 utáni „ijesztgetésről”(27:51), arról, hogy a kommunisták a Mátrába menekültek a forradalom alatt (30:14).