Interjú

Gyűjteményhez ad
disszidálás
oktatás
1956
rendszerváltoztatás
Rákosi-korszak
világútlevél

Egy világutazó a Kádár-korszakban

2791 megtekintés

Hossz: 00:37:00
Leírás: Az interjúalany 1945-ben született Budapesten. Beszél gyermekkori és iskolás élményeiről. Munka mellett, esti képzésen végezte el a főiskolát. (05:50) 18 évesen kezdett el dolgozni. Részletesen beszél a munka mellett elvégzett Kandó Kálmán Főiskola Üzemmérnöki szakáról. (08:32) 11 évesen élte át az 1956-os forradalmat Angyalföldön. A környéken mindenki a szovjetek kivonulását akarta. Szülei nem engedték, hogy részt vegyen a forradalomban. Visszaemlékezik arra, hogy az angyalföldiek kifosztották a rákosrendezői pályaudvart, mivel úgy tudták, hogy itt tárolják a Szovjetunióba szállítandó termékeket. Angyalföldön nem voltak harcok, de végig forradalmi volt a hangulat. A forradalom leverése után látta Budapest lerombolt részeit, a kilőtt tankokat. (18:30) Beszél szülei életéről. Rengeteget kellett dolgozniuk, sokat szenvedtek emiatt, sosem hittek a kommunizmusban. (25:46) Az interjúalany egész életében nagy érdeklődést mutatott a hajók után. Huszonévesen elmehetett tengerjáró hajóra dolgozni. Az Újpest Duna-tengerjárón szolgált 5 évig. A tengerészek közül szinte senki sem disszidált, pedig volt rá lehetőség. A tengerészek jól kerestek, csempészhettek, elégedettek voltak. (34:54) A rendszerváltoztatástól nagyon sokat várt, de hatalmasat csalódott. (37:28)
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Bartyik Vilmos
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1945
Interjúalany foglalkozása: elektromos mérnök
Felvétel időpontja: 2011. június 08.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany 1924-ben született Bodméren (Fejér megye). Beszél családjáról, gyermekkoráról. Fiatalon a helyi református lelkésznél szolgált cselédként. Apja megbetegedett, ezért otthon kellett a ház körül dolgoznia. (01:26) Beszél a II. világháború végén az orosz megszállásról. Bujkálniuk, menekülniük kellett, szinte mindenüket elrabolták a szovjet katonák. (03:02) Az interjúalanynak 6 gyermeke született. Legkisebb lánya 17 éves korában meghalt. 14 évig volt tanácstag. (04:26) Az interjúalany katolikus, férje református, de sem ő, sem családja nem vallásos. (06:42) Sokat dolgozott a TSZ-ben: állattenyésztéssel majd kertészkedéssel foglalkozott. (07:32) Beszél a tanácsban végzett munkájáról, a mindennapi életről. (08:28) Elmondja milyenek voltak az életkörülmények a II. világháború után. (09:44) Véleménye szerint a kommunista rendszer jobb volt, mint a jelenlegi. (12:00) Beszél a falusi hagyományokról, ünnepekről. (13:40) Tanács-, szövetkezet- és TSZ-tagként 9 országban járt külföldön. (16:50) Beszél arról, hogyan lett egyre jobb az életszínvonal (mosógép, telefon, TV, gáz). (17:52) Férje bányában dolgozott. (18:40) Beszél a nyaralásokról. (20:34) Beszél az orosz megszállás menetéről. (22:18) Visszaemlékszik, hogy a háború előtt a térségben nagy Esterházy birtok volt. (22:50)
Interjúalany: Horváth Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. április 17.

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany 1934-ben született Rózseszentmártonon (Heves megye). Beszél családjáról. Egy nővére született, apja bányász, anyja háztartásbeli volt. Elmondja gyermekkorának történetét. Arra emlékszik, hogy a II. világháború végén a falu többször gazdát cserélt a németek és az oroszok között. A szovjet megszállás után több orosz katonát beköltöztettek a családhoz. (02:24) Elmonjda diákéveinek élményeit. A történelmet, földrajzot és matematikát szerette a legjobban. Gimnáziumba Egerbe járt, majd felvették az orvosi egyetemre, de azt otthagyta, hogy tisztiiskolába mehessen. (04:46) 1956-ban katonatiszt volt, disszidálni akart, de elfogták és bebörtönözték. A forradalom kitörésekor szabadult. Kispesten többedmagával védte a Határ utat a szovjetek és az ÁVH ellen, de először nem voltak fegyvereik, nehézkesen tudtak csak szerezni. Beszél a kialakult harcokról. (11:40) Beszél a forradalom után börtönben töltött éveiről. (13:20) A katonai bíróság 1957 januárjában első fokon halálra ítélte, másodfokon helybenhagyták. 1958-ban kegyelmet kapott és 15 évre változtatták büntetését. Összesen 14 évet ült. Elmondja, hogy melyik börtönökben raboskodott, milyenek voltak a körülmények, milyen munkákat kellett végeznie. (23:18) Beszél az amnesztiáról, amely csak a köztörvényesekre vonatkozott, ezért a börtönüzemekben elkezdtek sztrájkolni a politikai foglyok. Nem ettek, vizet sem ittak, végül csak négyen tartottak ki. Nyolc nap után folytatták a munkát, addigra az interjúalany már 46 Kg-ra fogyott le. (28:42) Elmondja 14 év utáni szabadulását, letelepedését a börtönévek után. (31:14) Újra beszél a börtönben uralkodó körülményekről, a kevés és rossz minőségű élelemről. Az őrök fizikai erőszakot csak ritkán alkalmaztak. (38:02) A szabadlábra helyezés után rendőri felügyelet (REF) alá került 10 évre, folyamatosan megfigyelték. Az erdészetnél kezdett favágóként dolgozni, majd asztalos lett. Mivel háza is leégett kölcsönöket vett fel, maszekolnia kellett. (45:30)
Interjúalany: SZARKA JÁNOS
Felvétel időpontja: 2011. március 05.

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól, melyeknek egy része egybeesett a háborús időszakkal (0:36), a második világháborúról, a légiriadókról és arról, hogy édesapját elvitték Málenkij-robotra (2:20). Beszámol a háború utáni nehéz hétköznapokról, és az iskola újrakezdéséről (7:13), az úttörőmozgalomról (9:18), a KISZ-ről és végzettségéről (11:52), a szakszervezetekről és a munkaidőről, munkakörülményekről (13:13), a szocialista brigádokról és a tervek túlteljesítéséről (16:34), állami lakásukról (19:02), arról, hogy egyházi esküvőjük nem lehetett (20:53), a békekölcsönről és a gyermektelenségi adóról (21:53), a korabeli szórakozási lehetőségekről (22:40), az 1956-os forradalomról (25:14), és arról, hogy este a Nemzeti Színház előadásán ült (27:00). Mesél az élet megbénulásáról, az élelmiszergondokról (27:52), november 4-ről és a konszolidációról (28:34), a kiegyensúlyozott életfeltételekről (30:02), végül a rendszerváltoztatás hatásairól (31:02).
Interjúalany: Gyémánt Ervinné
Felvétel időpontja: 2011. március 14.