Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
kulák
oktatás
1956
Kádár-korszak
II. világháború
megfigyelés

A légierő főparancsnokának lánya

2937 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Leírás: Az interjúalany Budapesten született, édesapja a doni hadsereg repülősparancsnoka, de a katasztrófa után leváltották a németek(0:13).A háború után Székesfehérvár reptérparancsnoka lett. A Rajk ügy előtt szerencséesen nyugdíjba vonult, így nem volt kitéve a későbbi koncepciós pereknek(1:16).Édesanyja polgári családból származott, Sopronból(2:30).Sárándra járt iskolába 1950-től. A sárándi évekre nagyon jól vissza tud emlékezni, így megemlíti az '50-es évek nyomorúságos mindennapjait is. Itt földművelésből éltek, mivel más lehetőségük nem volt: édesapját a "nép ellensége" címszóval bélyegezték meg, édesanyját kulákká minősítették(3:16).1956-ban édesapját felkérték a helyi forradalmi tanács elnöki posztjára, de ő nem fogadta el 3 gyerekére, feleségére és a rossz nemzetközi helyzetre hivatkozva. Az interjúalany erről és más 1956-os eseményekről mesél(8:35).Az interjúalany kiváló tanuló volt, Debrecenbe járt gimnáziumba. Erről szól pár mondatot(12:56).Deliné Fráter Katalin a KISZ-ről és akkori politikai atmoszféráról adja elő személyes történetét(14:10).Az egyetemre való bekreülése nem volt könnyű, mivel a személyes múltja, megbélyegzése még 1956 után is kísértette. Erről a szól az interjúalany(21:49).1963-ban ment férjhez, aki agrármérnökként dolgozott. Esküvőjükről és házasságuk kezdeti éveiről hallhatunk pár történetet(24:24).Édesapja 1964-ben halt meg(26:18).A Kádár-korszakban a külföldre való utazás korlátozott volt, de az interjúalany személyes kapcsolatai révén kiterjedtebb utazási szabadságot élvezett. Ennek hátteréről mesél(28:05).Deliné Fráter Katalin itt a nagyszüleiről, azok származásáról, foglalkozásáról, életviteléről szól(32:44).Szót ejt a békekölcsönről is(38:08).A Rákosi és a Kádár korszakban is rendszeresen megfigyelték a családját. Különösképpen az édesapját és az édesanyját. Ehhez kapcsolódó történeteket hallhatunk(40:20).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Deliné Fráter Katalin
Interjúalany lakhelye: Hajdúböszörmény
Interjúalany született: Budapest, 1944
Interjúalany foglalkozása: nyugalmazott főiskolai tanár
Felvétel időpontja: 2011. június 10.
Felvétel helyszíne: Hajdúböszörmény
Interjút készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:51:00
Balassa Klára a Rajk – ügy egyik elítéltje: a „sleppet” sújtó mellékperben 15 évet kapott, mint Lazar Brankov titkárnője. 1956 nyarán, jóval főnöke rehabilitációja után szabadult. Kisfiát a börtönben szülte meg: elvették tőle és a többi politikai elítélt gyerekéhez hasonlóan nevelőotthonba adták. Noha a Párt anyagilag rehabilitálta (erkölcsileg soha), a hatvanas években Párizsba ment gyermekének apja, a Rajk – perben szintén elítélt Branislav Zsivkov után. Párizsban, a Nanterre-i egyetemi könyvtárban dolgozott nyugdíjazásáig, ma egy kis francia faluban, Courcôme-ban él a fiával, Ruffec mellett. Az interjú két nagy tematikus blokkra tagolódik: az első rész érdekessége a harmincas – negyvenes évek társadalomtörténeti vonatkozásaiban rejlik, beleértve a kettős megszállás megpróbáltatásait is (a nyilas éra zsidóüldözései – a szovjet hadsereg nők elleni nemi erőszakcselekményei); a második rész a Rajk – per és a börtönévek története. Az első rész összefoglalása: házasságon kívüli születés a Horthy – adminisztráció magasan pozicionált személyiségének családjában; örökbeadása után gyermekévek a trianoni határ túloldalán, Zomborban; zsidó származású nevelőanyját eredeti családjára hivatkozással megmenti a deportálástól; „viszonzásul” az oroszok bejövetelekor nevelőanyja vállalja a nemi erőszakot a fiatal lány helyett. A második rész összefoglalása: szerb nyelvtudása révén állás a jugoszláv követségen: Lazar Brankov titkárnője lesz; Tito kiátkozása után is a követségen marad; Brankov szovjetunióbeli, majd Rajk itthoni elítélése után a „második vonalat” sújtó perben 15 évet kap; a letartóztatás körülményei, az ÁVH kihallgatási módszerei; börtönévek, börtönviszonyok; neve nincs, csak száma: 118; kisfiát, Miklóst a börtönben szüli meg, 3 hónapos korában nevelőotthonba adják: ám egy emberséges ávós elárulja, hova vitték, így találja meg szabadulása után, 1956 nyarán; az immár 5 éves gyermekkel való megrázó találkozásakor elhangzott párbeszéd lett az interjú címe. Az utolsó rész a kiszabadulás utáni évek elbeszélése: a Pethő – intézetet alapító dr. Pethő András segítsége a lelkileg súlyosan sérült Miklós felépülésében; bőséges anyagi kárpótlás az MSZMP részéről: lakás, állás a Rádióban és a Televízióban. Azonban a gyermek apja Párizsban él: mindent feladva utána megy. Disszidálása után nincs visszaút: Franciaországban éli le az életét. 0:00 gyermekkor, házasságon kívüli gyerekként született, az édesanyját megházasítják, de a nevelőapja nem tűrte meg, ezért dajkához, majd örökbe adják 2:47 örökbe fogadó apja leviszi Jugoszláviába, Zombor városába, 1941-ben kapja meg a Bácskát ismét Magyarország 4:57 beszél a zsidókról és a zsidótörvényekről, mivel a nagymamája zsidó származású volt, ezért a két lányával együtt öngyilkosságot kísérel meg, hogy ne vigyék el őket, a kísérletet a két nagynénje túléli, de a holokauszt során megsemmisítőtáborban végzik 6:55 a család elhurcolása után Budapestre ment, ahol befogadták 1944-ben, a pincében húzták meg magukat, beszél a nyilasokról 10:06 ő azért menekült meg, mert az igazi édesanyja egy magas rangú katonatiszt felesége volt, így menekültek meg a deportálástól, a nevelőanyja pedig őt menti meg attól, hogy az orosz katonák megerőszakolják 12:34 be akart iratkozni az egyetemre, de elment dolgozni a jugoszláv katonai delegációhoz titkárnőnek, mert tudott szerbül, ott ismerkedett meg Lazar Brankov katonatiszttel, aki később a Rajk-per második vádlottja lett 15:40 a követségen dollárral fizették a munkáját 16:25 Brankovot a Szovjetunióban elfogják, és visszahozzák a Rajk-perhez, az ő unokaöccse volt Branislav Zsivkov, aki később az ő férje lett 18:03 1951 januárjában letartóztatták, mert Brankovnak volt a titkárnője, felidézik a Rajk-pert, 15 évre ítélték 21:39 Sztálin halála után a börtönben is könnyebb volt, felidézi az elfogásának körülményeit 25:37 kihallgatták, törvényszék elé viszik, 15 évet kapott, a Margit körúton volt a katonai bíróságon 30:00 gyermeket várt, mikor bebörtönözték, így a börtönben született meg a fia, a szintén bebörtönzött édesapja egy ideig nem is tudott a fiáról 32:32 őket Kalocsára vitték Sztálin halála után, a fiát elválasztották tőle három hónaposan, a fia hajából egy darabot végig magán hordott egy darabot 35:32 1956 augusztusában jött egy bizottság, és mindenkit szabadon engedtek, akik a Rajk-ügyhöz tartoztak, (Brankov is kiszabadult), felidézi azt is, hogy a börtönük ablaka alatt zajlottak a kivégzések 38:21 1956-ban összefutott az egyik kihallgatójával, aki elszaladt előle; a történtek ellenére nem érzett dühöt a végrehajtókkal szemben 39:25 1956. augusztus 12.-én szabadult; a börtönben dolgozniuk lehetett egy idő után; egyenruhában voltak, számokon nevezték a bebörtönzötteket 43:17 a szabadulása után gondot okozott az, hogy mit hova menjen, egyből elment a fiáért Pálfalvára, ott egy gyermekotthon volt, ahol az elítéltek gyermekeit gondozták 46:00 Dr. Pethő Andrást egyik páciensén keresztül ismerte meg, segített nekik 48:58 a forradalom alatt Zsivkov Párizsba menekült; ő kapott lakást és a rádióban munkát 50:27 beiratkozott az egyetemre, magyar tanár lett, de 1966. július 6.-án eljöttek Párizsba, de a fia édesapja akkor már házas volt, és két másik gyermek édesapja
Interjúalany: Balassa Klára
Felvétel időpontja: 2011. április 11.

Hossz: 00:20:00
Tárgy: '50-es évek
Az interjúalany beszél arról, hogy testnevelés tanár akart lenni, de szívpanaszai miatt inkább gyógyszerész lett és a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte tanulmányait. Szól apósa patikájának államosításáról, arról, hogy egy rosszindulatú ember döntése nyomán csak úgy maradhatott együtt patikus férjével, hogy nagyon lepusztult körülmények közé kerültek Tabra, egy patikába. Később egyre javultak életkörülményeik Kaposvárott, Komlón és Pécsett. Szól családalapításáról, első gyermeke születéséről. Beszél arról, hogy először egy apáca segített neki a gyereknevelésben, majd az szerelmes lett és Jugoszláviába ment, így az édesanyjára kellett támaszkodnia. Összehasonlítja az államosítás előtti és utáni életkörülményeket, majd szól a kárpótlás lassúságáról és megalázó jellegéről. Végül a patikus szakma régi és mostani gyakorlatát hasonlítja össze. 00:00-06:00 Tanulmányok, Siófok, Tab, Kaposvár 06:01-12:00 Munkahelyek Komlón és Pécsett 12:01-14:10 Államosítás előtti és utáni élet 14:11-16:22 Pereskedés, kaposvári kórházakban való munka 16:23-18:18 Kárpótlás, ellenőrzések 18:19-20:19 Tapasztalatok, emberismeret
Interjúalany: dr. Kotsy Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. december 07.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél őseiről, a két világháború közötti életviszonyokról Nagycenken, említi az első és a második világháborút. Hosszan szól Nagycenk parasztpolgári gyökereiről, Széchenyi Istvánról (7:04), majd a téeszesítés következményeiről (13:06). Beszél oktatásáról, képzéséről is (17:14). Beszél az 1956-os forradalomról, különös tekintettel a disszidálásra (23:19). Ezután a rendszerváltoztatás hatásairól (29:52) és a páneurópai piknikről beszél (32:52).
Interjúalany: Nagy László
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 03.