Interjú

Gyűjteményhez ad
besúgó
Románia
Ausztria
Orbán Viktor
választások
Bulányi György
felvonulás
tüntetés
egyetem
Erdély
megfigyelés
Rendőrség
Kádár-korszak
KISZ
ünnepek
párttagság
Kultúra
SZDSZ
FIDESZ
MDF
rendszerváltoztatás
oktatás
katonaság
egyház
állambiztonság
MSZMP

Ifjúság a rendszerváltozás idején

2780 megtekintés

Hossz: 00:53:00
Témakörök: rendszerváltoztatás
Leírás: Az interjúalany beszél származásáról, oktatásáról, az úttörőmozgalomról és a táborokról (0:35). Szól középiskolai oktatásáról, a KISz-tagságról (3:50). A Szegedi Egyetem filozófia szakról lebeszélték annak marxista jellege miatt, ezért matematika-fizika szakra ment, de előtte katonai szolgálatát töltötte, 35 nap zárkával (6:00). Szól a szovjet hadseregről, és arról, hogy közös hadgyakorlatokon mindig "osztrák hegyivadászok" ellen harcoltak, valamint az ottani fegyelemről (11:50). Szól egyetemista éveiről, az erdélyi írókkal, a bokorközösséggel, valamint a későbbi SZDSZ köreivel való megismerkedéséről (15:00). Szól arról, hogy egyetem alatt még nem folytatott politikai tevékenységet, de a rendszerváltoztatás környékén elment a naggyűlésekre (20:40). Szól 1989. március 15-éről, mikor Szegeden Raffay Ernő, Király Zoltán és Tamás Gáspár Miklós három helyen tartott megemlékezést, ő a legutóbbira ment el, majd ő olvasta fel a 12 pontot (25:50). Szól arról, hogy a Radnóti Gimnáziumban mennyire tolerálták fiatal tanáruk közeledését az ellenzékhez, valamint arról, hogy besúgók voltak a tanári karban is (32:00). Szól arról, hogy az első választások előtt belépett a FIDESZ-be, és önkormányzati képviselő lett. Itt gyorsan kiábrándult a hivatásos politikából, a FIDESZ pedig "elment a feje fölül" (36:15). Szól arról, miként csalódott a politikában és miért nem tér vissza (41:00). Végül szól az idegennyelvek oktatásáról a Kádár-korszakban, a külföldi utak lehetőségéről, és arról, hogy hányan éltek Amerikában rokonai közül disszidensként (46:00).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Dr.Kosztolányi József
Interjúalany lakhelye: Szeged
Interjúalany született: Szeged, 1963
Interjúalany foglalkozása: egyetemi oktató
Felvétel időpontja: 2011. május 25.
Felvétel helyszíne: Szeged

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:32:00
Az interjúalany beszél a katonai munkaszolgálaról, és arról, hogy ő maga hogyan került először a Zagyva partjára, majd Budapestre, ahonnan különböző munkákra irányították őket (0:30). Rátér arra, hogy milyen munkákat kellett elvégeznie Budakeszin, a Mechwart téri pártház építésén és föld alatti bunkerekben (3:30). Szól a bánásmódról, arról, hogy testesítették meg az őrök a kommunista embertípust (8:28). Beszél végleges elbocsátásáról 27 hónap után, a megbélyegzésről, az elhelyezkedés képtelenségéről, és arról, hogy mindezen hogyan enyhített fokozatosan a kádári politika (11:38). Beszél besorozásáról, arról, hogy mivel nem vitték el rendes katonának, gyorsan összeházasodott jegyesével, azonban három hónapra rá elvitték munkaszolgálatra (14:52). Elmeéli, hogy kiket vittek el, milyen ruhákat kaptak, mikor kaptak eltávozást és mennyi idő után, valamint azt, mikorra ígérték leszerelésüket (17:00). Később beszámol a mindennapokról, a fizetésről, a büntetésekről, és arról, hogy tudomása szerint 16,196 sorstársa volt (20:55). Szól arról, hogy milyen kitüntetést kapott később, hogyan alakították meg a POFOSZ-on belül a saját szekciójukat, és arról, hogyan küzdöttek hiába a kárpótlásért a rendszerváltoztatás után is (27:00). Végül a megbocsátásról szól (30:00).
Interjúalany: Nesz Ernő
Felvétel időpontja: 2011. március 02.

Hossz: 00:34:00
Tárgy: egyházak
Az interjúalany beszél arról, hogy katolikus nevelésben részesült (0:11), majd megtért a baptista hitre (1:01), szülei halála után pedig Békésre került (6:07). Mesél nővéreiről (9:26), arról, hogy belépett a pártba, mert könnyebb munkát akart végezni (14:03), majd kilépett a pártból, visszatért a hitéhez (15:42), és Budapesten lett mozdonyvezető (21:17). Elmondja, hogy előbb csatlakozott egy bicskei karizmatikus gyülekezethez, majd a Hit Gyülekezetéhez (25:18), majd beszél arról, hogyan értékeli a rendszerváltoztatást, elsősorban az egyházak szempontjából (31:06).
Interjúalany: Nagy József
Felvétel időpontja: 2010. december 12.

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany 1942-ben született Derecskén (Hajdú-Bihar megye). Beszél családjáról, gyermekkoráról, iskoláiról. Földműves családból származik. (02:12) Az erdészetnél vállalt munkát, itt dolgozott az 1956-os forradalom alatt is. (04:02) A határőrségnél töltötte sorkatonai szolgálatát 1962 és 1965 között. Ezután visszakerült vadőrnek. (05:26) Beszél arról, milyen volt az '50-es évek nagy szegénységében gyermeknek lenni. (06:22) Az erdészeti terület, ahol dolgozott, a kormánytagoknak volt fenntartva. Kádár János évente kétszer vadászott a területen, sok prominens vendéget fogadtak. Beszél Kádár Jánosról. Politikusként nem ismerte, de jó embernek tartotta. (10:50) Elmondja a Kádár János vadászataihoz fűződő élményeit. (13:20) Beszél katonaéveiről. (17:00) Újra beszél Kádár vadászatairól. (19:22) Az interjúalany munkásőr volt, mivel megkövetelték tőle a tagságot. Beszél az itt végzett feladatairól. Párttag nem volt. (23:00)
Interjúalany: Molnár Lajos
Felvétel időpontja: 2011. május 17.