Az interjúalany beszél családja származásáról (0:08), majd Budapest ostromáról, és arról, hogy előre megálmodta, hogy édesanyja meg fog halni az ostrom során (1:18). Beszél oktatásáról, édesapja eltávolításáról, az undorról, amit a Rákosi-rendszer váltott ki benne, és arról, hogy a munkások is gyűlölték Rákosit (4:11). Szól arról, miként került a jogi egyetemre, ahol a legtöbb barátja zsidó volt, és egyetértettek a rendszer elítélésében. Később az SZDSZ jellegében bekövetkezett változások miatt e barátainak többségével megszakadt a kapcsolata (08:05). Beszél arról, hogy miért csatlakozott a forradalomhoz (11:50), majd arról, hogy milyen tevékenységet folytatott (13:55). Szól a szovjet intervencióról és a forradalmi események folytatásáról, a Márciusban Újra Kezdjük mozgalomról (16:08). Beszél a megszállt Budapest nyomasztó légköréről, az emigráció gondolatáról és letartóztatásának körülményeiről (20:08). Szól arról, miként próbálták meg beszervezni a vizsgálati fogságban (22:40), majd cellatársairól (26:54). Beszél arról, hogy 24 nap után elengedték, és arról, hogy másodszori elvitele előtt mit csinált (28:50). Elmeséli második letartóztatása körülményeit, az ellene felhozott abszurd vádakat, és azt, hogy mindent tagadott, csak azt "ismerte el", hogy 1956 ellenforradalom volt. Később ezt is visszavonta (31:30). Innentől más irányt vett a nyomozás, nem valószerűtlen vádakat akartak rábizonyítani, hanem tényleg ki akarták deríteni, hogy mit csinált a forradalomban. Közben a Fő utcából a Markó utcába, majd Vácra, végül Márianosztrára került (39:30). Beszél másodfokú tárgyalásáról, melynek során mindegyik vádlott enyhébb ítéletet kapott, az indoklás szerint mert "fiatalságuk és műveltségük" magyarázza tetteiket (44:13). Végül a Kádár-korszak bezártságáról szól, és arról, hogy a társadalom sötét alkut kötött Kádár Jánossal, aminek a mai helyzet az egyenes következménye (46:32).

Szemerey Anna egy sváb faluban, Császártöltésen született. Beszámol szülőfaluja hétköznapjairól, a sváb hagyományok és a nyelv helyzetéről, megőrzéséről, a felvidéki betelepítettek és az őshonos lakosság viszonyáról. A német újraegyesítés előtt járt az NSZK-ban, majd főiskolásként szemtanúja volt az újraegyesítés folyamatának. A rendszerváltozáskor érettségizett, beszámol a történelemoktatás akkori állapotáról. A román forradalom ideje alatt Szegeden volt főiskolás. (00:00-02:10) bemutatkozás, gyermekkor Császártöltésen, sváb hagyományok; (02:10-03:40) a kitelepítések emléke a faluban, a felnőttek visszaemlékezései a világháborúra; (03:40-04:20) sváb néphagyományok ápolása; (04:20-05:12) betelepítés a Felvidékről, az őshonos lakosság és a "telepesek" viszonya; (05:12-06:20) a német nyelv oktatása a faluban; (06:20-08:13) az NSZK a rendszerváltoztatás előtt, néptáncos körút Ausztriában és az NSZK-ban, szembetűnő különbségek Magyarország és az NSZK között; (08:13-08:50) rendszerváltozás Magyarországon, 1990-ben az NDK-ban, az újraegyesülés folyamata; (08:30-11:20) az itthoni történelemoktatás a rendszerváltozáskor, érettségi két nappal Nagy Imre újratemetése előtt; (11:20-11:56) továbbtanulás Szegeden; (11:56-13:03) főiskolásként Szegeden a romániai forradalom idején; (13:03-14:40) a német újraegyesítés Berlinben, Kohl kancellár beszéde; (14:40-16:30) az egykori NDK lakóinak értékelése, élményei az újraegyesítésről, veszteségek és nyereségek, nyugati-keleti megkülönböztetés; (16:30-17:45) az egykori NDK fejlődése, a fal lebontása; (17:45-18:55) a rendszerváltoztatás fiatalként, politikai élet; (18:55-22:39) a rendszerváltozás személyes megélése, értékelése.

A beszélgetés több különböző, az alany által felidézett apró mozaikból áll össze. Szót ejt a postáséletről (0:29), gyermekkoráról, a munkáról (1:00), az ispán 1943-as temetéséről (2:24), tanítójának frontszolgálatáról (4:58). Szót ejt az ispán szobrának felavatásáról, a szobor későbbi sorsáról és Horthy Miklósról is (5:45), majd rátér a leventemozgalommal kapcsolatos emlékeire (10:50). Beszél a tiszaröffi mezőőrrel végző gránát-csapdáról (11:15), majd a saj-kanyari német géppuskatűzről az oroszok ellen (13:05). Az orosz és német katonák viselkedését, morálját is összehasonlítja (15:05), majd beszél a Tisza-híd lebombázásáról (19:42). Végül egy német repülő lelövésének és legénységének fogságba ejtéséről beszél (22:48).