Interjú
Gyűjteményhez ad
Seftelés Afrikában
2799 megtekintés
Hossz: 00:27:00
Témakörök:
rendszerváltoztatás
Leírás:
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a II. világháboorú, a Szovjetunió megtámadásának híréről (0:18). Csendőrnek hívták be édesapját, aki hazaszökött a nyugatra menekítés elöl, nagybátyját és unokabátyját pedig többéves oroszországi hadifogságba hurcolták (2:13). Szól arról, miként vonultak az emberek Budapest utcáin hadifogságba, málenkij robotra (5:50). Elmeséli, hogy miért számított osztályidegennek, és milyen hátrányok érték az oktatás során, majd azt, hogy a felvételi során nem vallotta be származását, és felvették a közgazdasági egyetemre (07:20). Beszél az 1956-os forradalom kitöréséről, a gyűlésekről, melyeken részt vett, valamint arról, miként tárgyalt az oktatási miniszterrel (10:30). Rátér az október 25-i Kossuth téri sortűzre, amiről szerencsére lemaradt (11:20), majd beszél a kádári megtorlásról (12:35). Szól arról, milyen helyeken kezdett dolgozni az egyetem elvégzése után, és hogyan mehetett külszolgálatra pártonkívüliként (14:05). Elmeséli szerepét a Szent Korona hazahozatalában (15:25). Szól arról, mivel foglalkozott Guineában és Marokkóban, valamint arról, miért volt végeredményben csalódás a rendszerváltoztatás (16:45). Beszél családjáról, és arról, milyen bonyodalmai akadtak guineai küldetése elvállalásakor (19:25). Elmeséli, hogyan tudta telefonon felhívni családját Conakryból (21:30). Végül a rendszerváltoztatás nehézségeiről, a gazdasági hanyatlásról, valamint a késői Kádár-kor gazdasági válságáról szól (22:20).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- Az egyház szerepéről, vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Berta Tibor
Interjúalany lakhelye:
Budapest
Interjúalany született:
Nyékládháza,
1934
Interjúalany foglalkozása:
Hitelügyintéző
Felvétel időpontja:
2010. október 19.
Felvétel helyszíne:
Interjút készítette:
Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium, Budapest
Kapcsolódó interjúk
14 évesen a fronton
Hossz: 01:07:00
Az interjúalany beszél családjáról, gyerekkoráról, tanulmányairól, a kollégiumban töltött időszakról (0:22), édesapja első világháborúval kapcsolatos emlékeiről, kitüntetéséről (11:09), a cserkészetről és a levente egyesületekről (19:17), második világháborús bevetéseikről (26:03), a magyar és a német katonák felszerelése közötti különbségről, és további háborús emlékeiről (32:58), hazajutásukról, a szovjetek „házkutatásáról” (40:58), a kézigránátokról (53:20), édesapja angol fogságbeli élményeiről (55:45), a háború utáni újrakezdésről, munkájáról (1:03:05).
Interjúalany: Ozsváth Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. május 02.
Budapesti egyetemista '56-ban
Hossz: 00:42:00
Az interjúalany 1932-ben született Kisújszálláson. A Műegyetemen tanult az 1956-os forradalom alatt. Beszél az egyetemi életről, a diákokról. (05:26) Részletesen beszél a forradalmi eseményekről, az általa látott harcokról. (11:24) Az interjúalany nem harcolt, mivel megfenyegették, hogy kirúgják az egyetemről, állásából. (13:24) A víz-, áram- és gázszolgáltatót kivéve mindenhol sztrájkok kezdődtek, békés tüntetések voltak. (14:30) Beszél az oroszok támadása utáni védelmi harcokról. A tankok ellen gyakorlatilag nem volt fegyverük a forradalmároknak. (16:54) November 4-ig az orosz tankok nem lőttek, utána azonban elkezdődtek a komoly harcok. A tankokat Molotov-koktélokkal próbálták harcképtelenné tenni. (20:26) Az interjúalany fényképeket készített a forradalomról. (22:12) A szabadságharc leverése után orosz egyenruhába öltözött magyarok szedték össze az általuk résztvevőnek vélt embereket. Ekkor már fényképezni sem lehetett. (24:08) Beszél a letartóztatásokról, megtorlásokról. (25:40) Egy kitűzött kokárda miatt az interjúalanyt nem vették vissza az egyetemre, dolgoznia kellett. (26:50) Beszél a megtorlásokat levezénylő és a korábban a Szovjetunióba menekülő kommunistákról. (29:20) Elmondja Kádár hatalomátvételének menetét, az "ellenforradalom" kifejezés köztudatba ültetését, a Kádár-korszak mindennapjait. (32:28) A forradalom alatt sokat vártak a "Nyugattól". A magánemberek segítettek, élelmiszert, segélyeket hoztak, küldtek. (36:02) Látta, ahogy Puskás és több más válogatott futballista elhagyta az országot. (36:30) Beszél 1956 előtti munkájáról. (39:26) Több ismerőse, munkatársa, diáktársa halt hősi halált a forradalom alatt. A győzelemben nem bízott, mert tisztában volt a Szovjetunió katonai erejével és tudott arról, hogy valójában a Vörös Hadsereg nem kezdte meg a kivonulását Magyarországról. (42:26)
Interjúalany: Vatai István
Felvétel időpontja: 2011. február 28.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Művészetek a rendszerváltás idején
Hossz: 00:36:11
Az interjúalany a beszélgetés során Gödöllő és környéke rendszerváltoztatás előtti amatőr művészeti életébe ad betekintést.
0:17--hogyan került kapcsolatba a gödöllői irodalmi és filmes élettel, irodalmi és filmes munkái;
12:30--milyen más amatőrfilmeket csinált
16:3--milyen cikkeket írt, milyen művészetbarát tömörülésekben vett részt;
25:20--milyen témákat festett le, milyen elutasítással kellett szembenézniük, és hol tudja továbbképezni magát;
33:11-édesapja disszidálása
Interjúalany: Hegyi Attila
Felvétel időpontja: 2011. január 21.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
