János bácsi szakács volt a második világháború alatt a fronton, majd hadifogságba került. Mesélt a frontszolgálatról (4:00-tól), háborús sérüléséről és a német és orosz megszállásról (12:00-tól), fogságba eséséről, Romániáról, majd a szovjet hadifogságról, említi (19:00-tól) az államosítások idejét, Rákosit, 1956-ot, az ÁVÓ-t és tetteit, pufajkásokat, Kádárt.

Az interjúalany beszél kőbányai gyerekkoráról, órás édesapjáról és a szegénységről (0:28), majd rátér arar, hogy édesapja halála után kőmalomban kellett dolgoznia, s ezért az oktatása egy időre megszakadt (3:55). Szól II. világháborús emlékeiről, zsidó vallásukról, majd 1943-as kikeresztelkedésükről (5:35). Szól arról, hogy édesapja résztvett a Tanácsköztársaságban, és őt is meggyőződéses kommunistának nevelte (6:48). Szól arról, hogy a háború után két nővére olyan gyerekotthonba került, ami az Izraelbe településre készítette fel őket, s így 1948-ben valóban egy kibucba települtek (8:36). Szól arról, hogy a gettó megalakulása után úgynevezett vegyesházban éltek, édesapját pedig munkaszolgálatra vitték. Egy rosszindulatú magyar rendőr az édesanyját is megpróbálta elvinni, de egy másik magyar rendőr ezt megakadályozta (10:45). Édesapja megszökött a munkaszolgálatról egy hónap után, amihez egy csendőr jóindulatú félrenézése is kellett, ám ekkorra már vesebajt kapott és hamarosan meghalt (12:42). Arról is szól, hogy elhatározta, ki kell törni a szegénységből, valamint arról, hogy milyen könyveket írt az évek során (13:55). Beszél sportkarrierjéről, amit 1950-ben kezdett a Törekvés egyesületben (17:33), majd a külföldi utazásairól szól (23:15).

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja vasutas volt, de a Felvidék visszacsatolása után áthelyezik oda 3:07 1944-ben áthelyezték Miskolcra, ahol szolgálati lakásban laktak, itt kezdte el az iskolát 11:15 felidézi a család mindennapjait 14:01 a Rákosi-korszakban volt beszolgáltatás, pl. minden disznóvágás után be kellett adni bizonyos zsírmennyiséget, a nem mezőgazdaságból élők számára pedig kötelező volt a békekölcsön 16:51 a családja vallásos volt, ezért a Rákosi-rendszerről nem volt jó véleménnyel 21:06 a tájékozódás nehéz volt, nekik nem volt pénzük újságra, csak hetente vettek egyet, rádiójuk sem volt, a szomszédjuknak volt rádiójuk, ott tudták hallgatni a Szabad Európa Rádiót is 25:00 1956-ban a forradalom idején iskolás volt, láttak egy szovjet hadoszlopot ágyúkat és különböző járműveket vittek magukkal, részt vett az egyetem előtti tüntetésen 28:07 kisdiákként röpcédulákat gyártottak, és osztottak, lekaparta a bizonyítványáról a Rákosi-címert 32:12 a család az 1956-os eseményeket pozitívan értékelte, a forradalom után megszűntek a beszolgáltatások