0:00 családi háttér, diákélet, a Szamuely Tiborról elnevezett általános iskolába, mesél a névadó személyről, akinek az özvegye Szilágyi Jolán minden iskolai ünnepségen részt vett 5:50 a piarista gimnáziumba íratták be a szülei őt, emiatt az iskola utolsó félévében kiközösítik őket 11:00 a gimnázium igen szigorú iskola volt, ismert emberek is jártak oda 13:31 a pályaválasztás során számos lehetőség zárva maradt előttük, mivel egyházi iskolába jártak, elment nyomdaipari tanulónak 20:09 egy év múlva felveszik a fogorvosi képzésre, mesél az egyetemi évekről, kellett marxizmust is tanulniuk 25:36 családi háttér, az édesapja 1944-ben végzett ludovikás volt, be is vetették Budapest ostrománál, hadifogságba esett, itthon aztán büntetőtáborba került, 56-ban részt vett a munkástanácsban, megint lefokozták 32:28 a rendszerváltoztatásról mesél, az egyik kiváltója az erdélyi magyarok helyzete volt, ő is gyűjtött és vitt nekik segítséget 36:00 Részt vesz egy rendszerváltoztatás előtti kisebb körben, ahol a politizáló emberek találkoztak, ahonnan tudósított a Szabad Európa Rádió is, belép az MDF-be, kopjafát állítanak az 1956-osok számára 41:25 a rendszerváltoztatás csalódást okoz

Az interjúalany beszél Gyömrőn betöltött szerepéről, majd arról, hogy a család Jugoszláviából Szlovákiába került (01:09), apja molnár volt, így igen gyakran költöztek. Közvetlen élményei vannak a II. világháborúról, a német majd szovjet katonák beszállásolásról. Egy alkalommal majdnem lelőtte egy orosz katona, mivel kislányként felmondta az oroszoktól tanult káromkodást (03:11). A háború után Sátoraljaújhely érintésével, a határon átszökve kerültek Magyarországra, Budapestre. (06:23). Szegedre költöztek, ahol meglepődtek a Csehszlovákiához képest sokkal rosszabb életkörülményeken, az áruk hiányán. Elmeséli édesapja kálváriáját, az államosításokat a rendszer kiépülése éveiben (06:43, 08:23). Apja többször összeütközésbe került az államhatalommal: a rokonokat is kitelepítették, apját Szegeden és Sopronkőhidán is bebörtönözték különféle ürüggyel (08:23, 09:55, 10:13, 10:38). Az eleven, élénk kislány örömmel vett részt az iskolai kulturális, tanulmányi és ifjúsági-mozgalmi életében is (11:48, 12:38). A család Dombóvárra került. Itt élte meg 1956-ot is, amikor a város is megmozdult, tüntetések, szervezkedések, élelmiszer szállítása Pestre (15:09, 17:27). Gyömrőre került a család, amelyet nagyon megszerettek, s később elváló édesanyja sem hagyott már el. Az egri tanárképző helyett dolgoznia kellett. (19:00). Előbb az Aszfaltútépítő Vállalatnál, a 31-es út építésének kivitelezésekor, majd az 1960-as népszámlálás révén a KSH-nál is (19:55, 20:40). Ekkor került kapcsolatba határon túli rokonaival, ám kiutazni nem engedték, sőt később, útlevelét is bevonták, disszidálási szándékkal gyanúsítva meg (23:47, 26:25). 18 évig lakott albérletben, lakást nem sikerült vennie, életét állandóan a munka és gyermeknevelés kötötte le. Maszek zöldséges lett (27:48), az ÁFÉSZ-nál árubeszerző, árufuvarozó, majd zöldégértékesítéssel foglalkozott. Hosszasan kitér a munka jellegére, a mindennapi küzdelemre, az állami szektor és a maszek "vállalkozó" világ ellentmondásos, előítéletektől sem mentes, küzdelmes, gyötrelmes mindennapjaira (30:25, 31:47, 36:33). Szerinte mégis megérte: habitusa, személyisége a dolgos, állandóan küzdő és talpraálló, megújuló és újítani képes, vállalkozó kedvű és szellemiségű emberéé (41:46).

0:00 családi háttér, Budapesten született, de a családja Zala megyéből származik, később Nagykanizsára költözött a család 1:56 12 éves korától levente, de mellette cserkész is volt, a levente-mozgalom katonásabb volt, tartottak légoltalmi oktatást is, később Szálasi mozgósította a leventéket 5:45 ő egy olyan alakulathoz került, amelyet a fronton vetettek be, Marcalinál, de egyetlen puskalövés nélkül hadifogságba estek 7:01 letartóztatják őket azonnal, és a szovjet büntetőtörvénykönyv alapján elítélik őket, szovjet állampolgárokká minősítve a foglyokat, még 1963-ban is kettős állampolgárként kapta meg a szovjet legfelsőbb bíróság döntését, amivel rehabilitálták 9:43 a Gulág a lágerek főhatóságának volt a neve 11:32 a láger egy önálló gazdasági egység volt, katonák irányították, a környező munkahelyekre közvetítették ki a munkaerőt, kötelességük volt a gazdaságos működés 14:18 az élelmezés, és a ruházat, az életkörülmények elégtelenek voltak a túléléshez, 50-60%-os volt a halálozási arány 16:34 a nélkülözések mellett sokan lelkileg vagy szellemileg sem bírták a lágeréletet 18:25 a lágerban megtanult oroszul, később tolmácsolt is, és megtanult írni-olvasni orosz nyelven 19:36 a táborban beszélgetőtársa volt Szolzsenyicin is 22:17 a magyarokkal való találkozási lehetőség kevés volt, a rabok között viszont mindig létezett az összetartás 23:18 2002-ben végigjárta azokat a helyeket, ahol Ukrajnában 18-20 évesen raboskodott, de a táborok nyomát eltüntették 25:40 a lágerben a honvágy volt a legnehezebb, ez akkor tört rá az emberre, amikor volt ideje elgondolkodni 27:13 többször volt a tábori élete során kórházban, az első öt évben háromszor kapott vérhast, később már jobban megedződött 28:16 csak hazaérkezésekor tudta meg, hogy a családja megvan még, eleinte attól féltek, hogy nem kiszabadulnak, hanem jobban eldugják őket 31:57 1953. december 1.-én érkezett meg Nagykanizsára, de már júliusban Lembergen voltak, a várakozás oka az volt, hogy Rákosi eleinte nem akarta befogadni őket 33:12 magyar földre lépve rögtön gorombáskodtak velük, kutyás és géppisztolyos őrök várták őket 34:53 a család előbb megtudta, hogy él, mert valahogy sikerült egy levelet elküldenie 36:20 hazaérkezésekor nekiállt az emlékiratai megírásának, meg akarta örökíteni mindazt, amin keresztül ment 38:20 hazatérése után könyvelőként helyezkedett el, később leérettségizett, pénzügyi szakvizsgákat tett 39:13 az 1956-os eseményekre emlékezik vissza, elsősorban a rádió és a különböző újságok tudósítottak a budapesti eseményekről, Nagykanizsán viszonylag csendben teltek a forradalom napjai 40:52 ő a nemzeti bizottság tagja volt, a közeli községekbe ment ki, és a közellátás zavartalansága érdekében felmérte, hogy milyen tartalékai voltak a településeknek, később ezért a szerepéért kirúgták az állásából, de sikerült visszakerülnie 41:59 mint volt fogolyt, figyelemmel követték, hétköznapi emberként élte az életét a továbbiakban