Interjú

Gyűjteményhez ad
Kultúra

Zeneoktatás és zenei élet Ajkán

2638 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: Mindennapi élet , kultúra/művészetek
Leírás: Az interjúalany mesél zenetanárként befutott pályafutásáról, az ajkai zenei iskoláról, ajka zenei és kultúrális életéről. 00:18--születés, iskolák, zenei tanulmányai, első munkahelyei zenetanárként 2:22--letelepedése Ajkán, munkája az ajkai zeneiskolában, a zenei oktatás helyzete a Kádár-korszakban 8:00--hogyan jutott ki a zenélés révén külföldre, milyen tapasztalatokat gyűjtött itt 11:40--jelentősebb tanítványai 12:30--a helyi bányászkórus 13:15--hogyan lehetett a Kádár-korban szolgálati lakáshoz jutni, férje karrierje, családja 17:00--munkája igazgatóként 22:15--mennyire szól bele a Kádár-rendszer és a politika a zeneoktatásba 27:00--hogyan került Ajkára dolgozni, milyen volt az akkori Ajka 31:00--milyen volt a Kádár-korszak alatt a zenei és kultúrális élet Ajkán 39:00--hogyan kapja meg az zeneiskola igazgatói posztját
Említett időszakok, témák
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Medgyesy Miklósné
Interjúalany lakhelye: Ajka
Interjúalany született: Budapest, 1943
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas zeneiskola-igazgató
Felvétel időpontja: 2011. február 14.
Felvétel helyszíne: Ajka
Interjút készítette: Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, Nagykanizsa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Tárgy: '50-es évek, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél a származásáról (0:11), arról, hogy 1945-ben elvették a földjüket (1:34), iskolás és háborús emlékeiről (7:00), a helyi TSZ megszervezéséről a Kádár-korszakban, illetve az ott végzett munkájáról (9:38). Megemlíti a rendszerváltoztatás utáni kárpótlást (14:40), majd mesél a katonaságnál eltöltött éveiről (15:49), az 1956-os jeges árvízről a Mohács-szigeten, és az azt követő újjáépítésről (21:28). Beszél a Kádár-korszak mindennapjairól, NSZK-beli rokonlátogatásairól (31:19), majd a svábok második világháború utáni kitelepítéséről, mely a családját is érintette (33:45).
Interjúalany: Brandt Bálint
Felvétel időpontja: 2011. február 17.
Készítette: Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs

Hossz: 00:44:00
Tárgy: kettős megszállás, Át- és kitelepítések, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél családjáról (0:50), tanulmányairól (3:04), a gazdasági világválság hatásairól a családra (5:56), a mezőgazdasági munkákról (6:50), a gimnáziumi évekről, a tanítóképzőről (7:42), arról, hogy az első bécsi döntéssel visszakerült a faluja (11:14), tanítói oklevele megszerzéséről, és az álláskeresésről (13:16), első katonai behívójáról, és a katonaságnál szerzett élményeiről (15:21), a galíciai frontról (19:13), hadifogság elől való meneküléséről (20:01), és arról, hogy menekülésük után elhelyezték őket egy dohánygyárban (23:08). Beszámol arról, hogy a környéken partizánveszély volt, és a dohánygyár igazgatója segített neki megmenekülni (24:07), menekülése utáni életéről Kassán (27:45), besorozásáról a csehszlovák hadseregbe (29:30), leszereléséről és hazajutásáról (37:40), testvérei második világháborús szerepéről (38:47), a magyar pedagógusok elbocsátásáról, a magyar iskolák bezárásáról (39:34), Magyarországra településéről (40:13), magyarországi munkájáról (41:31).
Interjúalany: Gergely Péter
Felvétel időpontja: 2011. április 06.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Hossz: 00:28:00
Tárgy: Mindennapi élet
Az interjúalany 1936-ban született Szakolyon (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Nehéz volt az élete, két fia született, mindkettő fiatalon elhunyt. (00:46) Szegény családba született, de boldog életet élt. Beszél gyermekei és férje haláláról. (02:10) Beszél iskoláiról. Mivel nem akart oroszul tanulni, 7. osztály után otthagyta az iskolát. 8 éves korától kezdve dolgozott. A II. világháború után szovjet katonákat szállásoltak el a családnál. Az orosz tisztek is vallásosak voltak, együtt imádkoztak a családdal. Jó volt velük a kapcsolat, ezért nem vittek el minden állatot. (07:56) 1956-ban ment az interjúalany férjhez. Mindketten földművesek voltak, 1962-ben csatlakoztak a TSZ-hez. A Kádár- és Rákosi-korszakban is vallásos életet éltek. (11:22) Az interjúalany beszél testvéreiről, a rokonságról. (13:00) Beszél a mindennapi falusi életről, a munkákról. Szegények voltak, de nagy szeretetben éltek. Mindenki ismerte egymást a faluban. (17:52) Elmondja az orosz megszállás menetét. Az egész falu nagyon félt, a lányokat el kellett bujtatni. (21:10) Újra beszél családjáról, a falusi közösség változásáról. (22:22) A II. világháború után 7 embert vittek el a faluból a Szovjetunióba kényszermunkára. A Rákosi-korszakban nagyon rosszak voltak az életkörülmények. (28:40)
Interjúalany: Kiss Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. január 13.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen