Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
építőtábor
oktatás
úttörőmozgalom
Wehrmacht
karhatalom
1956
rendszerváltoztatás
pufajkások
óvóhely
pályaválasztás
II. világháború

Az 1970-es árvíz

3320 megtekintés

Hossz: 01:03:04
Leírás: Az interjúalany mesél gyermekkoráról, iskolás éveiről, a KISZ-ről, illetve az építőtáborokról. Beszél erdő-, illetve vízmérnöki munkájáról, és részvételéről az 1970-es árvíz elleni védekezésben. 0:13--gyermekkora, családja, a II. világháború hatása családjára, a hortobágyi tankcsata, emlékek az óvóhelyről; 9:40--kórházi élményei az 1945 utánról; 13:13--iskolás évei, pályaválasztása; 19:50--hogyan választották meg az iskola úttörőtanácsának elnökévé; 23:20--kapcsolata az irodalommal, humángimnáziumban töltött évei; 29:01--hogyan emlékszik az 1956-os eseményekre; 32:01--a Kádári megtorlás időszaka, hogyan lépett be a KISZ-be; 38:02--milyenek voltak a nyári építőtáborok; 40:16--egyetemi felvételije, egyetemi évei; 42:40--első munkahelyei; 45:00--részvétele az 1970-es árvíz elleni védekezésben, és az azt követő újáépítésben; 58:48--hogyan élte meg a rendszerváltoztatást, hogyan lett újra erdőmérnök
Említett időszakok, témák
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Kovács Gábor
Interjúalany lakhelye: Nyíregyháza
Interjúalany született: Szeged, 1941
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. március 10.
Felvétel helyszíne: Nyíregyháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:54
Az interjúalany mesél a gyermekkorában végzett napszámosmunkáról, a leventemozgalomról és a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan sikerült megúsznia, hogy az orosz katonák Szibériába küldjék, illetve, hogy beszervezzék besúgónak. Szól az 1956-os helyi eseményekkel kapcsolatos emlékeiről is. 0:19--születés, gyermekkor, szülei; 2:55--hogyan lett cseléd gyermekkorában, mit dolgozott napszámosként; 6:56--emlékei a Levente Mozgalomról; 9:12--emlékei a II. világháborúról és az orosz katonákról, milyen munkákra akarták beszervezni az oroszok; 26:20--emlékei az 1956-os helyi eseményekről, és unokatestvéréről, aki disszidált; 29:48--véleménye a rendszerváltoztatásról
Interjúalany: Czeller Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. június 30.

Hossz: 00:45:00
0:00 bemutatkozás 0:45 gyerekkori emlékei a II. világháborúról, budapesti lakosként 1944-ben kiköltöznek Vácra, édesapja katona volt, a család többi tagjával menekül Vácra, az értékeiket elrejtették, a bombázásokat egy óvóhelyen élték át, majd jöttek a partizánok, ezért elköltöztek egy paphoz 4:43 1944. dec. 6.-án az oroszok elfoglalták Vácot, a szobákat elfoglalták, de őket nem bántották, másnap pedig elmentek, majd visszamentek, de addigra mindenüket kirabolták, fel volt dúlva a lakás, az elásott holmit elvitték 8:04 visszatértek Budapestre, azt a lakást szerencséjükre nem dúlták fel, az édesapja eközben nyugati hadifogságba esett, mikor hazajött, akkor Magyarországon internálótáborba került Kerepesre, ahol tífuszt kapott, de szerencsére meggyógyult 10:08 a tanulmányairól beszél, Vácott kezdte az első elemit, a másodikat már Budapesten folytatta, egyházi iskolában, az ötödik elemit a bencéseknél kezdte, de azt államosították, ezért a Lónya utcai református gimnáziumba kerül, ott a cserkészet előszobájának számító szívgárdista lett, de cserkész már nem lehetett, mert feloszlatták, ezért ő úttörő lett, ott erős ideológiai képzést kaptak 14:15 a nyolcadik osztály elvégzése után irányították a tanulókat a középiskolákba, ezért egy tanítóképzőbe küldték tanítónak, bár orvos akart lenni, szerencsére egy másik gimnázium induló orosz tagozatára kerül, ahol heti tíz órában tanították az orosz nyelvet, az oktatás nem volt jó, mert frissen átképzett tanárok oktatták a nyelvet 18:11 lehetett latint tanulni, nulladik órában, de ez a lehetőség fél éven belül megszűnt, a gimnázium elvégzése után a Nagy Imre első miniszterelnöki korszakában lazult a rendszer 21:30 1956-ban jelentkezhetett az orvosi egyetemre, a felvételin megfelelt, de helyhiány miatt nem vették fel, fellebbezett, és végül a minisztériumi szintű fellebbezés után felvették 23:08 1956. okt. 23.-án éppen órán volt, amikor felolvasták a 12 pontot, és felvonultak a Bem-szoborhoz, este mozifilmet néztek, este azonban a Nagykörúton már ropogtak a fegyverek, a villamos fel volt borítva, aznap este egy barátját lelőtték 28:24 1956. október 24.-én már jöttek a tankok, mert el akarták foglalni a Kilián-laktanyát, látott egy tankot Molotov-koktéllal megtámadni, megjelentek újságok is 33:43 a forradalomba belekeveredett egyetemistákat elkapták, és a tanulmányaikat be kellett fejezniük, de november 4.-én hajnalban a szovjetek megtámadják Budapestet, lehúzódtak a pincébe, hallgatták a Szabad Európa Rádiót, 36:09 látta a Köztársaság téren lábbal felakasztott embereket 40:39 a forradalom után a résztvevőket összeszedték, de a fotók alapján is azonosították az embereket, évekig félt, hogy őt is lefotózták valahol, az egyetem pedig eltűntek emberek 42:19 1957 nyarán mentek nyaralni húszan a Balatonra, de egy házibuli alkalmával bevitték őket a rendőrségre, ahol kivallatták őket
Interjúalany: Dr. Áfra Tamás
Felvétel időpontja: 2011. január 27.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:29), arról, hogy férjét 1945-ben behívták katonának, de végül nem kellett bevonulnia (2:01). Beszámol a szovjet megszállásról, a katonák viselkedéséről (3:53), a Rákosi-korszakról, arról, hogy bátyja hogyan úszta meg a letartóztatást (15:42). Mesél a téeszesítésről, beszolgáltatásról (20:16), jegyrendszerről (21:16), a feketevágásokról (22:22), arról, hogy a bátyját hat hónapra internálták az ’56-os forradalom után (26:55). Kitér tanulmányaira (31:11), arra, hogy a karhatalmisták közül többen nemzetőrnek öltöztek, hogy becsapják a forradalmárokat (31:56). Megemlíti, hogy mennyi halottat követelt az aknaszedés (33:35), majd rátér a forradalom utáni disszidálásra, az internálásokra (36:24).
Interjúalany: Gerencsér Györgyné
Felvétel időpontja: 2011. február 11.