Az interjúalany 1940-ben született Tiszapolgáron (Szabolcs megye). Apja faipari munkás volt. Szülei 1948-ban elváltak. (03:30) Beszél diákéveiről, elmondja az iskolában uralkodó körülményeket. Elmondja, hogy húga tüdőgyulladásban meghalt fél éves korában. Beszél tanárairól, diáktársairól. (11:10) Beszél tágabb rokonságának történetéről, több családnál is élt, legtöbbet nagyszüleinél Nyíregyházán. (17:06) 1954-ben ipari tanulóként kezdte el kitanulni a bognár szakmát. Alacsony termete miatt hátrányban volt a társaival szemben. 1958-ban tett szakvizsgát. (20:56) Beszél a Rákosi-korszakról, a könyörtelen beszolgáltatásokról. Gyerekként ő is nehezen élte meg ezt az időszakot, sokat kellett dolgoznia. (28:10) Az 1956-os eseményekről csak az újságokból értesült. Életére nem hatott ki a forradalom, dolgoznia kellett. Látta a bevonuló szovjet tankokat. (36:42) Elmondja, hogyan került Budapestre. Esti tagozaton elvégezte a technikumot. Beszél munkájáról. (44:52)

0:00 családi háttér, a polgári iskolát Pásztón végezte 1943-ig, majd Salgótarjánba került ipari tanulónak, pincértanuló volt, 1944 decemberéig ott dolgozott 2:53 mint leventéket, el akarták vinni őket hunyadistának, de megszöktek, és egy pincében bujkáltak, 1944 telén a bányászokat felakasztották Salgótarjánban hazaárulásért 5:05 a salgótarjáni hidak fel voltak robbantva, ezért az orosz városparancsnok összeszedte az embereket, hogy újjáépítsék azokat, ők azonban elmentek hentesnek 7:42 az orosz katonákat követik szerte Európában, május 8.-án értesülnek a háború végéről, a szovjet katonák ünnepeltek 9:35 kapnak lovas kocsit, élelmet, és így jönnek haza, de a csehszlovákok elszednek tőlük mindent, és bebörtönzik őket, onnan vonattal Budapestre jöttek, és végül hazajut 13:08 mesél az orosz katonákkal átélt háborús élményeiről, a születésnapját is a szovjet katonákkal ünnepelte 17:16 a háború után a földet művelték egy darabig, később kitanulja az autó-motor szerelő szakmát, ezért elmegy egy bányába dolgozni 19:07 ő lesz a faluban az ifjúsági vezető, (Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége), közben otthagyta a bányát, majd vasöntő gépformázó lesz, bekerült egy futballcsapatba 20:47 a megyei tanács elküldi őt tiszti iskolába, a hadseregben kiskatonaként a páncélosokhoz került, elvégezte az autóvezetői tanfolyamot is, elvégzi a tiszti iskolát 22:19 az orosz bejövetelt nem megszállásnak, hanem felszabadításnak fogja fel, beszél a salgótarjáni bányászok felakasztásáról 24:18 nem járt templomba a háború előtt, ezért, mint leventét, behívatják egyik vasárnap gyakorlatoztatni 26:20 mesél 1956-ról, akkor megyei törzsparancsnok volt, felvonultak Salgótarjánban, tőle követelték a vörös csillag leverését 29:02 Salgótarjánban december 8.-án a rendőrségre mennek a felvonulók, mesél a salgótarjáni sortűzről, 160 körüli sérültet szedtek össze, a kórház betelt, a folyosón műtöttek 33:45 részt vett katonaként a nagy árvizek elleni védekezésben, részt vettek építkezésekben, például a diósgyőri rekonstrukciót 35:45 számos sporteseményt szervezett, a megyei válogatottal számos országot bejártak, elment a moszkvai olimpiára, a megyei labdarúgó élet szervezésében is részt vett

Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, pályaválasztási nehézségeiről, és arról, hogy hogyan sikerült elhelyezkednie a katonaságnál. Elmondja, hogy milyen pályát futott be a katonaságban tesetnevelőtanárként. 0:1--születés, család, szülei foglalkozása; 2:17--emlékei a II. világháborúról, a Szombathelyt ért légitámadásokról; 4:33--mit csinált érettségi után, milyen hátrány érte apja börtönbüntetése miatt, hogyan sikerült a katonaságnál mégis elhelyezkednie; 7:56--kiskatona évei, szolgálata tüzértisztként Jánoshalmán, a határ közelében; 11:40--hogyan kerül be a testnevelési főiskolára, hogyan lesz testnevelő a tiszti iskolában, emlékei egy hadgyakorlatról; 17:2--tevékenysége tornatanárként; 25:0--a rendszerváltoztatás hatása a pályafutására