Interjú

Gyűjteményhez ad
1956
rendszerváltoztatás
MDF
FIDESZ
SZDSZ
Ellenzéki Kerekasztal
'50-es évek
Kádár-korszak
Páneurópai Piknik
80-as évek

Rendszerváltozás Sopronban - egy orvos szemével

2914 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Témakörök: rendszerváltoztatás
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja tisztviselő volt, gyermekkorából különösen a jegyrendszerre emlékszik, és arra, hogy mindenből nagy volt a hiány 2:51 a vallásos embereket az egyházi ünnepek idejére behívták munkába, vagy egyéb módon megakadályozták a részvételt, idősebb gyermekként mindennapi élménye volt a bezártság, és a határsáv 4:07 nem volt úttörő, sem ő, sem a testvérei, a KISZ-be pedig a gimnázium utolsó évében lépett be, a katonaságot pedig aránylag szerencsésen megúszta, orvosként egészségügyi szolgálatokat látott el 5:40 az egyetemen a párttitkár ugyanolyan befolyásos ember volt, mint a rektor, továbbá kellett politikai gazdaságtant hallgatniuk, pedig orvosok voltak 9:33 1988-ban került kapcsolatba az ellenzéki mozgalmakkal, jelen volt a helyi MDF alapításánál, be is lépett az MDF-be 11:12 az ellenzéket több téma mozgósította, ezekre emlékezik vissza (pl. Bős-Nagymaros), 1989. márc. 15-re emlékezik vissza, ahol az ellenzéki felvonuláson többen vettek részt, mint a hivatalos ceremónián 15:30 az 1956-os sortüzek áldozatairól, és a sortüzek megítéléséről beszél 18:31 az ötvenhatos résztvevők soproni újratemetés szervezésében szintén részt vettek, volt olyan, aki akkor tudta meg, hogy hová tűnt a hozzátartozója 20:05 a helyi ellenzéki erők együttműködéséről beszél, a két legerősebb párt az MDF és az SZDSZ volt, a többi párt sokkal gyengébb volt 22:00 a Páneurópai Piknikről mesél, ami a debreceni MDF-nek volt az ötlete, később alakult az ötlet több ezer fős határnyitással járó piknikké 26:15 ő volt az, aki az osztrák szervekkel felvette a kapcsolatot, de az osztrákok még nyolc nappal a határnyitás előtt semmit a határnyitásról, az osztrákokkal történő egyeztetést ő csinálta 29:36 a programban volt szándékosság, ugyanis német nyelvű ismertetőket osztogattak a Balatonnál és szerte az országban, a határszakaszon hatalmas volt a tömeg, mert a németek átléptek a határon 37:25 a négyigenes népszavazásra emlékszik vissza, ott már az SZDSZ megpróbált önálló utat választani, meg akarták akadályozni, hogy Pozsgay Imréből köztársasági elnök legyen 39:12 a rendszerváltoztatás nem úgy alakult, ahogyan szerették volna, ő maga 1990 után egy alkalommal volt városi képviselő, de nagyon frusztrálta a politikai közeg
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Csóka Pál
Interjúalany lakhelye: Sopron
Interjúalany született: Sopron, 1949
Interjúalany foglalkozása: gyermekorvos
Felvétel időpontja: 2011. március 16.
Felvétel helyszíne: Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany elmeséli 1944-es születésének körülményeit a székesfehérvári Bory-várban (0:20), majd rátér a második világháborúra, a bombázásokra (1:40). Szól arról, hogyan építette apránként újjá a Bory-várat Bory Jenő 1959-ig (5:35). Beszél arról, hogyan élte át az Üllői úton az 1956-os szabadságharcot (7:40). A nagy harcok kezdetén a pincébe vonultak, de megjelentek az oroszok ott is, de csak állatorvos édesapja sebészi szolgálataira volt szükségük (10:10). Szól arról, milyen csodálatos nyarakat élt át gyermekként a várban (10:50), majd nagyanyjáról szól, aki kitűnően gondozta a várat és környékét, és budapesti művésznő létére gazdálkodni kezdett a vár környékén a nehéz ötvenes években (13:10). Szól oktatásáról (15:10), majd arról, hogyan lett művész nagyapjából (16:10). Elmeséli, hogy Bory Jenő 1914-ben Szarajevóban volt, ott nyert egy pályázatot Ferenc Ferdinánd emlékművének megalkotására. Ebből a háború miatt nem lett semmi, de a pályázaton nyert némi pénzt és sok inspirációt a Bory-vár megtervezéséhez (18:30). Az interjúalany azt is elmeséli, hogyan bújtattak családokat a vár nagy pincéiben (21:00), majd azt, hogy nem államosították soha, valamint azt, hogyan építették puszta kézzel az épületet (22:30). Végül arról szól, hogy most kik élnek a várban és hogyan gondozzák az építményt (25:14).
Interjúalany: Pogátsnik Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. október 07.

Hossz: 00:33:00
46 évet Angliában töltött, 1937-ben született Szentesen. Édespja a MÁV-nál dolgozott(0:35).Édesapja azt szerette volna, hogy az insterjúalany is vasutas legyen, ennek mentén tanult tovább, de végülis matróz szeretett volna lenni(2:32). Mivel matróz lett a Duna egész vonalán hajózott, így olyan helyekre is eljutott, ahová a kommunizmusban szinte senkinek nem volt lehetősége(5:53).1956-ban a Fekete-tengernél tartózkodott, nem nagyon volt tisztában a hazai eseményekkel. Október 24-én ért haza, ekkor kezdődött a személyes '56-os története. Erről beszél az interjúalany(6:27).25-én kiment egy tüntetésre és ekkor már szemtanúja is volt néhány véres eseménynek(ÁVÓ-s sortűz stb)(7:40).Nemzetőrnek jelentkezett, fegyvert is kapott. Feladata a rendfenttartás és járőrözés volt. Az interjúalany a fegyverzetéről és különböző harci eseményekről mesél(9:46).Egyik őrjárat alatt érkeztek meg a szovjet harckocsik Gödöllőre, bár indultak is tovább Budapest felé(13:31). Megérkezett a parancs, le kell tenni a fegyvert, ezt nagyon nehezen dolgozta fel. Ekkor tervezte el, hogy disszidálni fog(15:00).November 14-én indultak útnak, ekkor látta a szétrombolt Budapestet(16:22).Egy teherautóval Hegyeshalomon keresztül Ausztriába szökött(17:14).Menekülttársával Bécsbe mentek, és gyárba került, ahol némi segélyhez jutott(18:55).Azt még hozzáteszi, hogy amikor Pesten áthaladt, a betört kirakatokból semmi nem hiányzott, senki nem fosztogatott(19:45). Ekkoriban szinte semmijük nem volt, így azt tervezték, hazamennek, hogy egy pár személyes holmit összeszedjenek. De utána újra disszidálni akartak.Ennek a történetét meséli el(20:40).Az interjúalany az Egyesült Államokba szeretett volna eljutni, de oda nagyon nehezen lehetett eljutni. Így Angliába került(25:57).Az interjúalany számára nagyon szokatlanok voltak az angol mindennapok(27:27).10 év után kapott amnesztiát, és mivel hontalan volt, a magyar állampolgárságát is ki kellett kérnie. Elmeséli az ezzel kapcsolatos kálváriáját(29:19).Ezután gyakran hazajárt, de nehezen szokta meg újra a magyar viszonyokat - de hozzáteszi: "Magyarnak születtem, itt születtem, magyarnak is haljak meg!"(32:08).
Interjúalany: Sándor Imre Antal
Felvétel időpontja: 2011. június 14.

Hossz: 00:44:00
Tárgy: '50-es évek
Az interjúalany beszél családjáról, lakhelyéről, érintve az orosz megszállást (0:00). Rátér édesapja II. világháborús szolgálatára, dezertálására (06:28), és oroszországi hadifogságára (12:25). Beszél a gyömrői gyilkosságokról (16:25), illetve a szövetkezetesítés abszurditásairól és az MDP-n belüli hatalmi harcokról (24:00). (25:55). Szól arról, miként halt bele nagyapja az Andrássy út 60. alatt lezajlott kihallgatásba (25:55). Beszél arról, mit jelentett az 1956-os forradalom (29:10) és arról, hogyan pusztították le a Teleki-kastélyt (35:10). Végül a Kádár-korszak enyhébb légköréről szól (41:19).
Interjúalany: György Ilona
Felvétel időpontja: 2010. október 16.