Interjú

Gyűjteményhez ad
MKP
MSZDP
állambiztonság
1956
osztályharc
leventemozgalom
légitámadás
II. világháború
'40-es évek

Interjú Pál Tiborné nyugdíjas orosztanárral

2529 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Leírás: 0:00 gyermekkor, családi háttér, mesél az iskoláiról, édesapja állampénztári tanácsos volt, adóhivatali tisztségviselőként dolgozott, édesanyja háztartásbeliként nevelte a gyermekeket 3:49 édesapja leventeoktató volt, hogy legyen pénzük a gyermekek neveltetésére, mesél a leventeoktatásról, később pedig az édesapja Marosvásárhelyre került, hogy a magyar közigazgatás bevezetésében dolgozzon 6:21 mikor az édesapját Gödöllőre helyezték, a család odaköltözött, bővebben mesél erről az időszakról 9:12 a háború alatti bombatámadásokra emlékszik vissza, volt, hogy vonaton érte őket a támadás, de Nagykőrösön szerencsére nem érzékeltek sokat ebből, édesapját kötelezik arra, hogy a fronttal együtt hátráljon 11:32 1945-ben jutottak haza Magyarországra, de a lakásukat kirabolták, semmijük nem maradt 15:04 édesapját igazolóbizottság elé állították, szerencsére nem volt komolyabb gond belőle, de lefokozták közönséges írnokká, és a nyugdíjából elvették az első világháborús éveket 16:10 hazamentek Nagykőrösre, édesapját a népítélet alá vették, belépett előtte a szociáldemokrata pártba, sikerült azonban felmentést kiharcolniuk 23:37 a szociáldemokrata pártból kizárták az édesapját, de az édesanyja belépett a kommunista pártba 24:05 ő osztályidegen lett, ún. X-es, majd a Lenin Intézetébe kerül 27:53 másfél után otthagyta az egyetemet, de visszament, mert nem akarta, hogy az édesapját zaklassák emiatt, az egyetemet végül estin fejezte be 29:21 1956 után egy fekete karszalag miatt ellenforradalmárnak nézik, de nem volt belőle végül semmi, mesél 1956-os élményeiről is 35:35 a családból sokan nem futhatták be osztályidegenként azt a pályát, amit szerettek voltak
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Pál Tiborné
Interjúalany lakhelye: Ecséd
Interjúalany született: Nagykőrös, 1932
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas pedagógus
Felvétel időpontja: 2011. március 23.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:02
Az interjúalany elmeséli, hogy a Horthy-korszak alatt földművesként hogyan került kapcsolatba a politikával, és a Kisgazdapárttal. Elmondja, hogy a II. világháborút követően hogyan érintette a mezőgazdaság átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről. Beszél a munkaszolgálatban eltöltött időszakról, majd a téeszesítésről is. Végül elmondja, hogy hogyan lett földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt, és miért mondatták le a pozíciójából. 0:17--miért a Sáros kerék címet adta annak idején a könyvének, miért lett földműves; 2:20--hogyan teltek a fiatalkorának évei, milyen kulturális élet volt a faluban; 5:10--hogyan fogadták a községben a kommunista rendszer kiépülését; 7:40--hogyan került kapcsolatba a politikával a Horhy-korszakban; 10:12--hogyan lépett be a Kisgazdapártba, politikai pályájának kezdete, a Parasztszövetség megalakítása; 12:44--pályája a II. világháborút követően; 14:5--hogyan érintette a mezőgazdaság II. világháborút követő átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről; 18:12--hogyan vitték el munkaszolgálatra, milyen volt a munkaszolgálat, milyen körülmények között élek itt; 30:0--hogyan került fel Pestre és milyen körülmények között tartották itt fogságba; 33:0--hogyan vették el tőlük a házukat és a földjüket; 35:59--a TSZ-mozgalom szervezése, hogyan kényszerítették a belépésre; 39:48--hogyan lett belőle földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt és miért mondatták le a tisztségéből
Interjúalany: Nagy Ferenc József
Felvétel időpontja: 2011. március 05.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany először családjáról, a két világháború közötti életviszonyokról beszél, majd hosszan leírja a második világháborút és orosz hadifogságban töltött hónapjait (6:53). Utána rátér az 1950-es években bekövetkezett változásokra (23:34), ahogy ezt őt bányászként és párttagként érintették. Azután beszél az 1956-os forradalom helyi eseményeiről (33:17), majd a Kádár-korszakot és a rendszerváltoztatást érinti.
Interjúalany: Berta Tibor
Felvétel időpontja: 2010. október 27.

Hossz: 00:38:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, Budapesten született, édesapja tisztviselő volt, édesanyja háztartásbeli volt 1:10 1943-ban érettségizett, vegyészetre járt, két félév után behívják, 1945-ben Lengyelországból gyalog vezényelték át Hamburgba 3:37 mesél a behívásáról, és a kiképzéséről 1944 decemberében 6:21 a magyar alakulat lehagyta egy riadónál, így németekkel vonult, folyamatosan vonultak vissza Lengyelországból Németország felé 10:35 mesél a háborúban átélt borzalmakról, és halálesetekről, és arról is, hogy ők is rekviráltak 14:09 volt, hogy katlanba zárták őket, de végül eljutottak az Elbáig, ahol amerikai fogságba estek, teherautókon vitték őket a fogolytáborba, ami elég túlzsúfolt volt, a magyar táborparancsnok mellé került tolmácsnak 16:31 kétszázan kaptak egy egykilós kenyeret, füvet próbáltak főzni, eleinte nagyon gyenge volt az ellátás, így kitört a hastífusz, ezért próbáltak javítani az ellátáson, megkapták az amerikai katonák napi adagjának a felét (cigaretta, narancs, lekvár, bacon, kétszersült stb.), „főúri dolguk lett” 19:36 szabadlábon helyezik el őket később, parasztokhoz mentek egy csűrbe, majd az amerikaiak átadták az angoloknak a területet, akik keményebbek voltak az amerikaiaknál 20:57 az SS-eket összegyűjtik, ők, mint hunyadisok, szintén odakerültek, kb. négy hónapot töltöttek el ott 22:32 elmeséli a szökési próbálkozásának történetét, eljutnak Hamburgba, ahol egy teherszállító vonaton állva utaztak Passauba, ott találkoztak magyarokkal, sőt, ő egy rokonával is 29:22 ott feketézéssel próbált pénzhez jutni, felidézi ezt az időszakot, de végül lefoglalják az áruit 35:39 végül hazatért, és ott folytatta az egyetemet, „nyugatosként” azonban ferde szemmel néztek rá
Interjúalany: Jeney Iván
Felvétel időpontja: 2011. március 22.